Novemberben ismét növekedett a hazai turizmus: a külföldi vendégek száma 23,5, az általuk eltöltött vendégéjszakáké pedig 15,2 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakát – az adatokat a Makronóm Intézet elemzője értékeli.
Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzőjének írása
A külföldi vendégéjszakák száma az év 11. hónapjában 15,2 százalékkal bővült az előző év azonos időszakához képest, míg a vendégeké 23,5 százalékkal emelkedett. Vagyis év végére nemhogy lanyhult volna, hanem még fokozódott is a nemzetközi turizmus.
Az adatok mögött elsősorban hazánk turisztikai vonzereje, a koronavírus-járvány utáni fokozatos helyreállás, illetve a változatlanul kedvező árfekvése húzódik meg.
Küldő országok szerint novemberben elsősorban Ázsiából érkeztek többen, 38,1 százalékos bővülést mutatott ebben a relációban a vendégéjszakák száma, de az Észak-Amerika, illetve Európa irányából érkező vendégek esetében is jelentős, 10 százalék feletti dinamikát regisztrált a KSH.
Európából elsősorban Olaszországot, Franciaországot és Spanyolországot kell kiemelni, előbbi kettőnél közel 30, míg utóbbi esetében több mint 40 százalékos bővülés történt egy év alatt.
Ezt némileg ellensúlyozta, hogy az olyan fontos küldő országokból, mint Csehországból vagy Romániából érkező vendégek a 2023-asnál több mint 10 százalékkal kevesebb vendégéjszakát töltöttek el hazánkban.
A belföldi vendégéjszakák száma ezzel szemben csak lassabb ütemben, 3,8 százalékkal nőtt, ugyanakkor a vendégforgalom itt is érdemben gyorsabb, 10,2 százalékos dinamikát mutatott. Vagyis novemberben is folytatódott az a trend, hogy a magyarok többet utaznak, azonban átlagosan csak rövidebb időre. A növekedést itt elsősorban a reáljövedelmek bővülése okozza, amely a dinamikus béremelkedésre vezethető vissza.
Területi bontásban ugyanakkor merőben eltérő folyamatok láthatók, nem minden régió tudott profitálni a turizmus kedvező teljesítményéből novemberben. A vendégéjszakák tekintetében most is Budapest emelkedett ki a maga 20,2 százalékos bővülésével, amelyben a külföldi vendégforgalom főváros-központúsága játszotta a legnagyobb szerepet. A vidéki turisztikai térségek közül csak Debrecen és térsége, Győr-Pannonhalma, valamint a Pécs-Villány térség tudott közel 10 százalékos bővülést felmutatni, miközben a Balatonon stagnált, több régióban pedig kismértékben visszaesett a turisztikai forgalom az egy évvel korábbihoz képest. Nagyobb mérséklődés csak a Sopron-Fertő térséget érintette, azonban itt az év egészét nézve érdemi, közel 6 százalékos bővülést mutat a vendégéjszakák száma.
A turizmus esetében arra lehet számítani, hogy 2024-hez hasonlóan az idei év is érdemi bővülést mutathat.
A jövedelmek további emelkedése, az óvatossági motívum oldódása egyaránt a fogyasztás bővülése irányába hat, amiből a turizmuságazat is profitálhat,
miközben a nemzetközi turizmus esetében is van még tér a növekedésre. Emiatt pedig a turizmus idén a gazdasági növekedés motorja lehet.
Kapcsolódó:
Címlapfotó: MTI/Hegedüs Róbert
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.
Kiderülhet, hogy a fürdők, a borok és a történelmi városok jelentőségét is túlbecsülték azok, akik eddig a turizmus fejlesztésén dolgoztak.
A Sármellék és Antalya közötti charterek heti rendszerességgel közlekednek szeptember 19-ig.
Május utolsó hétvégéjén a fővárosi turizmus minden korábbinál magasabb bevételt érhet el.
135 vállalkozás szűnt meg az elmúlt egy évben.
A wellnessre építve próbálják visszacsábítani a turistákat a bányakatasztrófa után.
Drasztikusan csökkent az idegenforgalom keleti szomszédunknál. A magyar turizmus viszont szárnyal.
A vétó nem magyar sajátosság – olvasható az EUobserver elemzésében.
A nyár második felében újabb települések következnek.
