A CATL, a világ legnagyobb elektromos akkugyártója egymagában uralja a globális piac 38 százalékát. Európában eddig két gyárat épített: a németországi mellett hamarosan megkezdi a termelést a debreceni üzem is, a Northvolt katasztrófája azonban ismét szélesítette a piaci rést, a vállalat így azonnal lecsapott a kínálkozó lehetőségre.
Tette ezt annak ellenére, hogy Brüsszel éppen azon ötletel, miként kényszerítheti a kínai gyártókat arra, hogy az unióba engedésért cserébe osszák meg technológiájukat vegyesvállalati partnereikkel. (Ha ötletel rajta, úgy is lesz.) A CATL már így is együttműködik a Teslával és a Forddal is, gyakorlatilag licencelve technológiáját az amerikai gyárakba, túl nagy rizikót tehát nem fog vállalni egy esetleges pluszfeltétel felbukkanása esetén. Sikerének kulcsa a kapacitásban és a kínai nyersanyag-dominanciában rejlik, ezeken a területeken pedig egyhamar senki nem fogja utolérni.
Ami a Stellantist illeti, gyorsan elejét vette a várható kritikáknak. John Elkann megbízott igazgató szerint a vállalat minden rendelkezésre álló fejlett akkumulátortechnológiát a keblére ölel annak érdekében, hogy versenyképes gyártást produkáljon és a lehető legtöbb autót tudja eladni. Vagyis: ebben az esetben az üzleti érdekek végül felülírják az ideológiai alapokon nyugvó, átpolitizált brüsszeli kereskedelmi és beruházási szempontokat.