Az európai akkumulátorgyártás fellegvárának szánt Northvolt összeomlása kijózanító pofon volt a merész tervek szószólóinak. A történet visszatért önmagába, a világ legnagyobb gyártója, a CATL pedig máris bejelentette, hogy új beruházásba kezd – ezúttal Spanyolországban.
A Stellantis autógyártó és a CATL közös beruházásaként 4,3 milliárd euró értékben épül fel egy új, elektromos akkumulátorokat gyártó üzem Spanyolországban – számolt be a Financial Times. A beruházás a két cég 50-50 százalékos tulajdonú vegyesvállalata révén valósul meg, választ adva azokra a füstbe ment reményekre, amelyeket az EU-s akkumulátorgyártás üdvöskéje, a Northvolt testesített meg. A vállalat megfelelő technológiai háttér és reális alapokon álló vezetői stratégia hiányában jutott el odáig, hogy az újabb és újabb kölcsönökből már csak az előző hiteleit tudta törleszteni – egészen addig, amíg csődöt nem jelentett, szétzúzva ezzel az európai álmokat a saját lábra állásról, a Kínától való függetlenedésről és a hazai elektromos gyártás önálló fellendítéséről.
A Stellantis szintén óriási gondokkal küzd a csökkenő eladások miatt, a vállalat éppen a minap tette lapátra vezérigazgatóját. Kapóra jön neki a vegyes beruházás a CATL-lel: miután lemondott arról, hogy Kínában gyártson, 20 százalékos részesedést vásárolt az elektromosokat gyártó kínai Leapmotorban, ezzel kizárólagos jogot formált annak Kínán kívül gyártott autóinak értékesítésére. A Stellantis–Leapmotor-üzem Lengyelországban működik, ami a kínai fél számára is óriási előnyökkel jár: a helyi gyártásnak köszönhetően elkerüli a Brüsszel által életbe léptetett extra büntetővámokat, amelyek a Kínából érkező elektromos járműveket sújtják. A Stellantis a CATL-megállapodással határon belülre hozza az elektromos akkumulátorok gyártását is, ezzel pedig hatalmas előnyhöz juttatja majd a birtokában lévő márkák előállítási folyamatát, csökkentve annak költségeit.
A CATL, a világ legnagyobb elektromos akkugyártója egymagában uralja a globális piac 38 százalékát. Európában eddig két gyárat épített: a németországi mellett hamarosan megkezdi a termelést a debreceni üzem is, a Northvolt katasztrófája azonban ismét szélesítette a piaci rést, a vállalat így azonnal lecsapott a kínálkozó lehetőségre.
Tette ezt annak ellenére, hogy Brüsszel éppen azon ötletel, miként kényszerítheti a kínai gyártókat arra, hogy az unióba engedésért cserébe osszák meg technológiájukat vegyesvállalati partnereikkel. (Ha ötletel rajta, úgy is lesz.) A CATL már így is együttműködik a Teslával és a Forddal is, gyakorlatilag licencelve technológiáját az amerikai gyárakba, túl nagy rizikót tehát nem fog vállalni egy esetleges pluszfeltétel felbukkanása esetén. Sikerének kulcsa a kapacitásban és a kínai nyersanyag-dominanciában rejlik, ezeken a területeken pedig egyhamar senki nem fogja utolérni.
Ami a Stellantist illeti, gyorsan elejét vette a várható kritikáknak. John Elkann megbízott igazgató szerint a vállalat minden rendelkezésre álló fejlett akkumulátortechnológiát a keblére ölel annak érdekében, hogy versenyképes gyártást produkáljon és a lehető legtöbb autót tudja eladni. Vagyis: ebben az esetben az üzleti érdekek végül felülírják az ideológiai alapokon nyugvó, átpolitizált brüsszeli kereskedelmi és beruházási szempontokat.
Ezt is ajánljuk a témában
Sokan még mindig nem értik, hogyan válhatott Kína az elektromosautó-ipar császárává. Egy frissen megjelent könyv a világ legnagyobb akkugyára, a Debrecenben építkező CATL történetén át mutatja be a sikerreceptet.
Spanyolország minden erejével azon van, hogy megőrizze az Európa második legnagyobb autógyártója címet – különösen az elektromos átállás ipari káoszában. A kínaiaknál személyesen Pedro Sánchez miniszterelnök lobbizott hosszú időn keresztül (szeptemberben meg is látogatta Hszi Csin-ping elnököt), míg végül a CATL rábólintott a mindkét fél számára gyümölcsözőnek ígérkező együttműködésre.
Figyelemre méltó, hogy amikor Brüsszel az uniós extravámok kivetésének mechanizmusát dolgozta ki, Sánchez óvatosságra, türelemre és a terv átgondolására intette mind az Európai Bizottságot, mind a tagállamokat, mondván: több időre és párbeszédre van szükség. Spanyolország végül tartózkodott a szavazáson, ezzel jelentősen megkönnyítette a helyzetet önmaga számára. Kína ugyanis idejében figyelmeztette autóipari vállalatait: azon európai országokba, amelyek megszavazták a járműveikre kivetendő büntetővámokat, eszükbe ne jusson befektetni.
A zaragozai gyár a tervek szerint 2026 végén kezdi meg a termelést, Brüsszel pedig a Northvolt összeomlása után kénytelen lesz végignézni a kínai térhódítás újabb európai epizódját. Az óriásberuházás ténye azoknak ad igazat, akik minden kockázatmentesítési szándék ellenére hangoztatják: az európai zöldátállás Kína nélkül eleve kudarcra van ítélve.
Kapcsolódó:
Fotó: Pedro Sánchez Kínában
MTI/EPA/Andrés Martínez Casares
Hosszasan játszott az Európai Bizottság a miniszter idegeivel.
Eredményes tárgyaláson van túl Hszi Csin-ping kínai elnökkel.
Az orosz parlament szerint teljességgel elfogadhatatlan minden olyan amerikai vagy európai békejavaslat, amely nem Ukrajna teljes megadásával ér véget.
A német gyártók szövetségének vezetője szerint Európa nincs felkészülve erre a „hiperversenyre”.
Kevin Sabet szerint az átlag embernek fogalma sincs róla, kik állnak a legalizáció népszerűsítése mögött. Ahogy arról sem, milyen veszélyeket rejt a mostani marihuána, ami messze nem „könnyű drog”.
Washington és Szöul lépése újabb fordulatot hoz a Koreai-félsziget geopolitikai feszültségeiben.
Csütörtökön jön az újabb nagy mérkőzés.
Az Energoatom körüli százmilliós korrupciós botrány Kijevben már az elnöki hatalmi központot is elérheti. Miközben a Nyugat igyekszik Ukrajnán belül tartani az ügyet, Moszkva már von der Leyen nevét is belekeveri a Mindics-hálózatba. Bizonyíték nincs, politikai kockázat annál inkább – különösen, ha nyitva maradnak a brüsszeli pénzcsapok.
