Nem hagyják annyiban a német munkások a Volkswagen leépítéseit
Zavarja őket, hogy a tulajdonosok és a menedzsment nem érintettek a megszorításokban.
A svéd akkumulátoróriás, a Northvolt komoly válságba került, pedig Európa reménységeként indult, hogy szembeszálljon a kínai és amerikai energiatároló-gyártók hegemóniájával. Az e-autók iránti visszaeső kereslet és a Volkswagen (amely az egyik nagy befektetőjük és megrendelőjük) kihívásai következtében bejelentették: 1600 dolgozótól válnak meg.
Így zuhan mélyre az a vállalat, amely túl merészet álmodott a globálisan egyre versenyképtelenebbé váló EU-ban. Ez lehetne a nyolc éve még startupként indult svéd energiatárológyártó mai helyzetének egymondatos, sommás jellemzése. A Northvolt-sztori ugyanis hatalmas reményekkel indult, hiszen az alapítók, illetve később az őket dollár százmilliókkal, majd dollármilliárdokkal támogató neves kockázati tőkések, nagyvállalatok és európai kormányok kimondott célja az volt, hogy a cég energiatárolókat gyártó igazi nagyvállalat legyen, ami Európa válasza lehet az amerikai és kínai akkumulátor-előállítás dominanciájára.
Az észak-svédországi Skellefteå nevű kisvárosban végül évek alatt meg is valósult az „álom” – legalábbis annak első jelenete a Nortvolt Ett nevű gyár képében. A 2016-ban startupként alapított vállalkozás 2021 végére felépített egy gigagyárat. Ez ma az elektromos járművek zöldtechnológiai forradalmának szimbóluma lehetne, amely főként a hatalmas Volkswagen csoport (és a svéd–kínai Geely–Volvo) egyik kulcsfontosságú partnereként szolgáltathatná az európai autóipar akkumulátorellátását. A VW 21 százalékos tulajdonrészt vásárolt a nagyra nőtt vállalatban, sőt egy 14 milliárd dolláros (közel 5000 milliárd forintos) óriás beszállítói szerződést is kötött a svéd vállalattal (még akkor, 2021-ben), hogy tíz éven keresztül biztosítsa gyáraiba az európai cellák szállítását.
De miért is használtuk többször a feltételes módot? Mert miközben a kínai akkumulátortermelés szárnyal és az amerikai Tesla is jól működik, a Northvolt egyre súlyosabb slamasztikába kerül az e-autók (várhatóan átmeneti) keresletcsökkenése miatt. Összehasonlításul: eközben a Teslának három nagy amerikai, egy kínai és 2022 óta egy német összeszerelő gyára is van. Sőt, jövő év végére a Tesla Mexico Gigafactory nevű üzeme is csatasorba állhat a nagy konkurensnél. Nem beszélve a kínai gyártók, például a BYD gyors terjeszkedéséről (lásd kapcsolódó cikkünket).
Persze a Northvolt-gyárat sem kell még temetni, de a cég története – és különösen a mai helyzete – jól példázza azt, hogy miért is van óriási bajban Európa a modern technológiák, kiváltképp azok sorozatgyártása kapcsán. A társaság, annak ellenére, hogy több mint 15 milliárd dollárnyi tőkét gyűjtött össze, komoly pénzügyi nehézségekkel küzd. A gyártás késik, és a skellefteåi gyár kapacitása pedig bőven elmarad a várakozásoktól. Ez arra késztette a vállalatot, hogy több projektet visszafogjon, és végül 1600 álláshelyet le is építsen.
Mindez komoly kihívást jelent a nagy partner és tulajdonos, az ugyancsak gondban lévő Volkswagen csoport számára is, hiszen szinte az egész európai autóipar pénzügyi problémákkal küzd az elektromos autók iránti kereslet csökkenése miatt. Amint korábban írtunk róla, maga a hatalmas VW csoport is mérlegeli, hogy bezár-e gyárakat Németországban.
A VW ugyan továbbra is támogatja a Northvoltot, és nem zárta ki a további együttműködés lehetőségét sem, de most nagyszabású belső vizsgálatokat indított, hogy felmérje, képes-e a svéd cég időben teljesíteni a vállalt szállításokat. A német autóipari óriás számára nyilván kritikus kérdés, hogy érdemes-e nemcsak a tulajdonát és a megrendelését, de a termelésének a biztonságát is egy ilyen kockázatos vállalkozásra bízni.
Hetek óta folytak a találgatások a megszorításokról, végül a Northvolt szeptember 23-án, hétfőn bejelentette, hogy munkahelyeket szüntet meg Svédországban egy jelentős költségcsökkentési program részeként. A vállalat közleménye szerint a stratégiai felülvizsgálat után úgy döntöttek, hogy az ottani tevékenységük fókuszát a Northvolt Ett gigagyár nagyszabású cellagyártásának felgyorsítására irányítják.
Ez az átszervezés a Northvolt globális munkaerő-állományának 20, Svédországon belül pedig 25 százalékos csökkentését teszi szükségessé, ami nagyjából 1600 alkalmazott elbocsátását jelenti, ebből 1000 a skellefteåi (Ett) gyárat érinti.
Az elbocsátásokra vonatkozó tárgyalások jelenleg is zajlanak az érdekvédelmi szervezetekkel. A vállalatnak 6000 alkalmazottja van világszerte, és a leépítést a globális makrogazdasági helyzet kihívásai okozták. Emellett a cég leállítja a Northvolt Ett tervezett bővítését, amely további 30 gigawattóra éves kapacitásnövekedést biztosított volna.
A Northvolt mindeközben három akkumulátorgyár építését tervezte, de e projektek ütemterve látványosan csúszik. A tervezett üzemek a következők:
Ez lenne az a bizonyos gigagyár Észak-Németországban, Heidében, ha egyszer megépül...
Ez egy teljesen integrált gyártóüzem lenne Quebecben, Kanadában, amely jelenleg építés alatt áll. A tartomány gazdasági minisztere szerint az üzem akár 12–18 hónapot is csúszhat, így az akkumulátorgyártás csak 2026-ban vagy ennél is később indulhat meg.
Továbbá a Northvolt eladta a Borlängében található telephelyét, amelyet eredetileg katód aktív anyag gyártására szántak. Emellett a skellefteåi katódgyártó üzem működését is szüneteltetik.
Összességében tehát a Northvolt, amely kezdetben Európa zöldtechnológiai áttörésének szimbóluma volt, vagy inkább lehetett volna, most a kontinens kudarcának jelképévé válhat, ha nem sikerül megoldania a pénzügyi és termelési kihívásokat – pedig Brüsszel retorikája azt sugallhatja, hogy az EU a zöldátállás éllovasa. Vagy mégsem?
(Források: Sifted; Capital; CNBC)
Kapcsolódó:
Címlapfotó: Unsplash
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.