Lejárt az idő: mi várható az orosz–ukrán gáztranzitszerződés megszűnése után?

2024. december 21. 15:44

Az év végén az orosz–ukrán gáztranzitszerződés is lejár. Mihez kezdünk majd ukrán szállítás nélkül 2025-ben?

2024. december 21. 15:44

Európa felkészül a téli hónapokra, azonban idén ez más lesz, mint a korábbi években. Az orosz Gazprom és az ukrán Naftogaz Ukrainy között ugyanis 2024. december 31-én éjfélkor lejár a 2019-ben megkötött tranzitszerződés, amely 2024 végéig legalább 225 milliárd köbméter orosz földgáz szállítását garantálta Ukrajnán keresztül az Európai Unió tagállamai számára. Az ukrán illetékesek jelezték, még csak tárgyalni sem kívánnak a szerződés megújításáról.  

Ukrajnán keresztül 2020-ban 65, 2021 és 2023 között 40 milliárd köbméter orosz gáz érkezett az EU-ba évente. 2023-ra az ukrajnai orosz invázió miatt ez a mennyiség 14,65 milliárd köbméterre csökkent, az idén december 1-jéig 13,7 milliárd köbmétert kapott a közösség. Az ukrán gáztranzit az idén az unió teljes földgázimportjának a 5 százalékában működött közre (11,46 milliárd köbmétert biztosított az összesen 211,89-ből, 1. ábra).

A változások leginkább Ausztriát és Szlovákiát érinthetik. Szlovákia gázellátásának 60 százaléka érkezett Ukrajnán keresztül 2023-ban, Ausztriába pedig 2022 és 2023 folyamán a teljes gázimport körülbelül 70 százaléka jött ezen az útvonalon. 

Így ezek az államok abban érdekeltek, hogy a magasabb árak elkerülése érdekében és az ellátási zavarokat kiküszöbölendő, valamilyen formában továbbra is fenntartsák az Ukrajnán keresztül érkező importot. Magyarország kevésbé van kiszolgáltatott helyzetben: egy Gazprommal kötött szerződés értelmében Ukrajna irányából 2021 októbere óta szinte egyáltalán nem érkezik orosz gáz, hazánk azt túlnyomó részben Törökország felől, a Bulgárián és Szerbián keresztül haladó Déli Áramlaton keresztül kapja. 

Ausztria, Magyarország és Szlovákia esetében a Gazpromnak és az említett három ország fő gázvállalatainak (OMV, Mol, SPP) hosszú távú szerződése van, amelyek alapján: 

  • Ausztria 2040-ig évente 6,35 milliárd köbméterre jogosult, 
  • hazánk 2036-ig 1,02 milliárdra, 
  • Szlovákia pedig 2028-ig 6,86 milliárdra. 

A Mol és az SPP már tárgyal a Gazprommal, hogy ezen szerződések alapján, esetleg Azerbajdzsánt bevonva, valamilyen csereüzlet által a gázellátás 2025. január 1-je után is zavartalanul fennmaradjon Magyarország és északi szomszédja esetében. 

Miközben az EU igyekszik csökkenteni az Oroszországtól való energiafüggőségét (jelenleg a blokk teljes gázimportjának 15 százaléka származik Oroszországból), illetve megvalósítani a zöldátállást, a gáztranzitszerződés megszűnése az energiaárak növekedésével fenyeget. Emellett azt is jelenti, hogy 2025. január 1-jétől az EU-nak más forrásokból kellene pótolni az így kieső mennyiséget. 

Bőven vannak lehetőségek 

Aggodalomra azonban kevesebb az ok, mint elsőre gondolnánk. Az Európai Bizottság elemzésében úgy fogalmazott,  

az ukrán tranzit kiesése „elhanyagolható” hatásokkal fog járni az európai gázárakra nézve. Az EU felkészült erre a helyzetre, így nagyobb meglepetés nem várható. 

Először is, az európai földgázpiac már kalkulált azzal, hogy Ukrajna nem újítja meg a szerződést, másodszor pedig több tagállam is képes lesz alternatív forrásokból pótolni a kieső mennyiséget, köszönhetően az elmúlt évek diverzifikációs törekvéseinek. Lengyelországban, Németországban, Litvániában, Olaszországban, Horvátországban és Görögországban is rendelkezésre állnak LNG-terminálok, illetve a német és az olasz úszó terminálok is kisegíthetik az ellátást. Köszönhetően a cseppfolyósított földgáz (LNG) megnövekedett importjának – amely az orosz források nagy részét pótolta –, az európai üzemanyagárak jelenleg messze elmaradnak a 2022-es csúcsoktól.  

Ennek ellenére mégsem olyan egyszerű a helyzet, nem véletlen, hogy a december 16-i tanácsülésen ez volt az energiaügyi miniszterek egyik fő témája. Habár nem olyan drágák az energiaforrások, mint 2022-ben, még mindig jóval magasabbak, mint a háború kitörése előtti években. Emellett az árak folyamatos ingadozása is bizonytalanságra ad okot. Dan Jørgensen, az új energiaügyi biztos kiemelte, mindenképpen megfontolják annak a lehetőségét, hogyan lehetne csökkenteni az árakat és megerősíteni az EU iparát a zöldátállás alatt. Mellette a magyar fél kiemelte: „az energia megfizethetősége továbbra is sürgető probléma, mivel a geopolitikai feszültségek, az ellátási lánc megszakadásai és a fosszilis tüzelőanyagok importjától való függés miatt az árak ingadoznak”. 

Örvendetes ugyanakkor, hogy a megfelelő infrastruktúra Ausztria, Magyarország és Szlovákia kieső gázmennyiségének pótlására más tagállamokból rendelkezésre áll. Csehország például jelezte, elegendő gázhálózati kapacitása van ahhoz, hogy más országokat támogasson, és enyhítse az esetleges zavarokat, ha megszűnik az ukrán tranzit.  

Ha mindez nem lenne elég, az októberi adatok szerint a tagállamok gáztározói 95 százalékos töltöttséggel vágtak neki a télnek. Ausztriának például elegendő mennyiség áll rendelkezésére a belföldi igény kielégítésére. Emellett Németország azon döntése, hogy a tranzitokra nem számít fel magas gáztárolási díjat, segíthet elkerülni a regionális gázárak jelentős emelkedését az orosz szénhidrogén teljes leállítása esetén. 

Emellett a Fekete-tengeren keresztül Oroszországot és Törökországot összekötő Török Áramlat kapacitásbővítése is egy lehetőség. 

Az azeri opció 

Van egy olyan megoldás is, hogy Ukrajna az orosz földgáz helyett azerit továbbítana az EU irányába – rövid távon valószínűleg ez lenne a legéletképesebb forgatókönyv. Csakhogy az azeri vezetékek esetében kapacitásproblémák állnak fenn, így csereügyletekre lenne szükség, nevezetesen:  

Oroszország – „azeri földgáz” címke alatt – folytatná a gáztranzitot Ukrajnába, míg Azerbajdzsán Oroszországtól kapná meg az „orosz” földgázt.  

Így lényegében nem történne változás az ellátásban: az EU-tagállamok Azerbajdzsántól vennék a földgázt, amely viszont Oroszországból vásárolna. Az árak is hasonlók lennének, hacsak Baku nem vet ki adót az általa továbbított mennyiségre. 

Egy ilyen megállapodásnak azonban számos korlátja lenne. Egyrészt Azerbajdzsán nem termel annyi gázt, hogy képes legyen fedezni a kieső mennyiséget. Bár az országnak megállapodása van arról, hogy 2027-ig megduplázza és legalább 20,47 milliárd köbméterre növeli az EU-ba irányuló gázexportját, a termelése az elmúlt években nem nőtt jelentősen, a belföldi fogyasztás viszont növekszik. Az európai cégek hosszú távú szerződései nélkül Baku nem tudja biztosítani a termelés fokozását a Kaszpi-tengeren. Szlovákia vagy Magyarország fontolóra veheti ilyen kontraktusok aláírását a Gazprommal kötött megállapodás lejárta után, de ez nem garantált. 

A másik probléma, ami miatt ez a forgatókönyv kevésbé valószínű, az az, hogy megvalósulása esetén az EU ugyanúgy függő maradna az orosz energiaellátástól. Pedig a cél pontosan az, hogy a közösség csökkentse a kiszolgáltatottságát. 

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök december 17-én megerősítette, az ukrán szolgáltatók nem fognak semmiféle tárgyalásba bocsátkozni az orosz partnerekkel a földgáztranzit folytatásával kapcsolatban. Hangsúlyozta, hogy a tilalom minden „Oroszországból érkező” gázáramlásra vonatkozik majd, hogy elkerüljék annak kockázatát, hogy az orosz gázt Azerbajdzsánból származó gáznak álcázva adják el Európának. 

„Nem akarunk olyan játékot játszani, amiben ez a másik ország Oroszországtól kap gázt, majd azt továbbítja. [Ebben az esetben] Oroszország továbbra is profitálna a háborúból, mi pedig pénzt küldenénk nekik” – tette hozzá Zelenszkij. 

Forrás: Euronews 

(Források: Bloomberg; Bloomberg; Bruegel, The Oxford Institute for Energy Studies) 

Kapcsolódó:

Címlapfotó: MTI/MTVA/Filip Singer

 

 


További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon. 

Összesen 9 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
MaBaker
2024. december 22. 01:22
Csak bele kellett csempészni ebbe a cikkbe is ezt a retkes kamu "zöld" átállás baromságot is. Szégyen! Valaki mondja már meg nekem mi a rák a zöld az egészben?!
patikus
2024. december 22. 01:03
Gáz lesz és lesz gáz. Orosz visszacsatolja ukrajnát, vagy felszámolja.
Szamóca bácsi
2024. december 22. 00:50
ne szépítsük: Magyarország _gazdasági_ érdeke, hogy Ukrajna Oroszország részévé váljon, az más kérdés, hogy politikailag egyáltalán nem.
bagira004
2024. december 21. 19:36
Hazánkat nem érinti , a gáz-olaj nem Ukrajnán keresztül jön .
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!