Trump megválasztása óta a bitcoin ára újabb és újabb csúcsokat dönt!

Nyitókép: Shutterstock 

Bácsi Attila és Karl Mátyás írása a Mandiner hetilapban.

Ki ne hallott volna arról, hogy a 2009-ben elindított bitcoin a világ legnépszerűbb kriptovalutája? Azaz olyan digitális fizetőeszköz, amelynek a biztonságát a blokklánc-­technológiával szavatolják, tehát el lehet ugyan lopni, hamisítani lényegében nem lehet. Leegyszerűsítve: azért hamisíthatatlan, mert amikor fizetünk vele, akkor a hálózaton lévő gépek véletlenszerűen egyszerre ellenőrzik a valódiságát a világ megszámlálhatatlan pontján. Ma már több tízezer hasonló virtuális pénznem létezik.

Az informatikusoktól a pénzügyesekig

A bitcoin hálózata decentralizáltan működik, és a rendszer struktúrájából eredően véges mennyiség létezik a kripto­valutából, így kiválóan megfelel digitális aranynak. Az arany sem igen használható másra, mint értékmérésre, illetve ékszerkészítésre. Éppen korlátozott fizikai hasznossága, például hogy nem alkalmas munkaeszközök készítésére, tette népszerűvé az aranyat is sok ezer éve fizetőeszközként, értékmérőként.

A bitcoin mint a legrégebbi, fő kriptovaluta kedvelt alternatív tartalékolási eszközzé vált nemcsak az „őrült informatikusok”, de a szofisztikáltabb pénzügyi befektetők körében is. A szerepe ráadásul különösen felértékelődött. Látványosan először 2017-ben a venezuelai hiperinfláció kapcsán, amikor az ország sok ezer kisbefektetője menekítette a pénzét bitcoinba, hiszen azt a helyi bankrendszertől függetlenül megtehette. Majd újabb szintet ugrott a bitcoinvilág, amikor a koronavírus-válság, az ukrajnai háború, az arra adott válasz, valamint a BRICS+ felerősödő dedollarizációs törekvései rámutattak a globális pénzügyi rendszer volatilitására.

A bitcoin bányászata, azaz számítógéppel való előállítása a legnagyobb gazdaságokban jellemzően legális, a fő kivétel Kína, amely feltételezhetően azért tiltotta be a kriptovalutákat, hogy megnehezítse a tőke külföldre menekítését. Orosz­országban annak ellenére, hogy nem egyértelműek a jogszabályok, nem éri szankció a bányászatot. A digitális valuta kitörése a magánszektorból már zajlik: nem csak magánszemélyek vagy -vállalatok használják a digitális fizetőeszközt, egyre több bitcoin kerül állami tulajdonba. Az országok összesen mintegy 470 ezer egység bitcoint birtokolnak, ami a globális kínálat 2,2 százaléka. A vezető hatalmak, mint az Egyesült Államok, Kína vagy az Egyesült Királyság jellemzően úgy jutottak hozzá a bitcoinkészletükhöz, hogy büntetőeljárások során elkobozták addigi tulajdonosuktól. Ukrajna pedig a hadserege finanszírozásának érdekében gyűjtött nemzetközi adományokat bitcoinban.

El Salvador ennél is tovább ment: 2021-ben úttörő lépésként a hivatalos valuta státuszába emelte a kriptopénzt. Ezzel egy időben a jegybankja bitcoin­készletet kezdett el felhalmozni, amelynek az értéke jelenleg 520 millió dollár körül van. Az ország naponta egy bitcoint vesz – egy egység ára az utóbbi fél évben jellemzően a 60–70 ezer dolláros sávban mozgott, Donald Trump újraválasztása nyomán azonban szignifikánsan felértékelődött, és a 90 ezer dollárt (közel 36 millió forint) is meghaladta.

Nayib Bukele El Salvador-i elnök a kripto­valuták elkötelezett támogatója, úgy véli, megtépázott országát többek között azzal tudja hosszú távon rendbe tenni, hogy kriptoparadicsommá változtatja. A kripto­valutákból származó hozam adómentes, valamint elindult egy program, amelyen keresztül egymillió dollárnyi bitcoin befizetésével állam­polgárságot lehet szerezni. Az odaköltözni vágyóknak a kormány El Zonte település Bitcoin Beachnek nevezett partján kínál letelepedési lehetőséget, ott ingatlant is lehet venni a digitális fizetőeszközzel. Ezekkel az intézkedésekkel El Salvador a világ leginkább kriptobarát országává vált.

Potenciális jegybanki tartalékeszköz

Mint El Salvador példája mutatja, egyre népszerűbb az az álláspont, miszerint a jegybankoknak az arany- mellett bitcointartalékot is érdemes gyűjteniük. 
Az amerikai Bitcoin Policy Institute (BPI) kutatóintézet friss tanulmányában azt javasolja, hogy a központi bankok tartalékaik 2–5 százalékát őrizzék bitcoinban. A kriptovaluta akkor járulhat hozzá érdemben a jegybanki portfóliók diverzifikációjához, amennyiben a kockázati jellege jelentősen eltér más eszközökétől, azaz akkor teljesít jól, amikor a többi gyengélkedik. Erre példa a dollár felé fordulás kedvezőtlen gazdasági környezetben, ugyanis az amerikai valuta a biztonságot jelképezi a befektetők szemében. Az amerikai jegybank jelentése szerint a bitcoin ára kevésbé kapcsolódik a makrogazdasági hírekhez, alacsony a korrelációja a hagyományos tartalék­eszközökkel, az arannyal vagy a külföldi devizákkal, így jól diverzifikálhatja a portfóliókat. A kivételt az inflációval kapcsolatos hírek jelentik, ezért a kriptovaluta árfolyam-emelkedése az infláció előrejelzésében is szerepet játszhat a BPI szerint. Bár a bitcoin likviditása nem éri el az amerikai állampapírokét, a piaci kapitalizációja meghaladja az 1,6 billió dollárt, ami elegendő a több milliárd dolláros tranzakciók lebonyolításához is – ez megközelíti az arany likviditását.

További érvek a bitcoin mellett, hogy historikusan jól teljesített a kisebb gazdasági válságok idején. Erre a BPI példaként hozza az Oroszország elleni 2022-es szankciókat vagy a Silicon Valley Bank 2023-as csődjét, amikor a bitcoin értéke jelentősen emelkedett. A képet árnyalja viszont, hogy 2020 márciusában, a járványügyi lezárások kihirdetésének idején a kriptovaluta ára tíz nap alatt mintegy 45 százalékot zuhant. A bitcoin rövid távon híresen volatilis árfolyamának ellenére hosszabb távon mindeddig tartotta az értékét, és az árfolyama számos eszközét felülmúlta. Értéktartásához hozzájárul a négyéves felezési ideje, ami azt jelenti, hogy előre programozottan négyévente a felére esik a bitcoinbányászok egységnyi munkára jutó jövedelmezése. Ez korlátozza a forgalomban lévő bitcoin kínálatát, így lassítja az elértéktelenedését. Az utolsó felezés 2140-re van időzítve, a bitcoinkínálat akkorra éri el a végleges mértékét. A legutóbbi felezési pont 2024 áprilisában volt. A bitcoin esetében a csődtől sem kell tartani, ugyanis az értéke nem függ a jövőbeli pénzáramlásoktól, a bányászat révén biztonságos a hálózata, és nem befolyásolják pénzügyi szankciók, így a szelektív csőd veszélye sem fenyegeti.

Kapcsolódások a dollárral

A kriptovaluták térnyerésével mind több vállalat kezdett el foglalkozni a bitcoin hozzáférhetőségének kiterjesztésével. Mára számos bank bevette a portfóliójába a bitcoinnal való kereskedelmet, valamint egyre több országban terjednek azok az ATM-ek, amelyek lehetővé teszik a bitcoin és más kriptovaluták készpénzzel vagy bankkártyával való vásárlását. Ilyen automaták 67 országban működnek, köztük Magyarországon is.

A növekvő kriptoláz mellett a kormányok sem mennek el tétlenül. El Salvador mellett más országok is kísérleteznek a kriptobefektetés-alapú letelepedési kötvények létrehozásával. A legutóbbi példa Portugália, amely a kriptoalapú aranyvízum bevezetését fontolgatja. Ez esetben a bitcoin a vízumszerzés gyanánt megszaporodott, lakhatási válságot okozó ingatlanbefektetésnek kínálna alternatívát, így Portugália lehet az első európai ország, amely ilyen módon teszi elérhetővé a letelepedést – 500 ezer euró értékű bitcoinbefektetésért cserébe.

Minden állami igyekezet ellenére a kriptovalutákra irányuló figyelem legnagyobb lendületét Donald Trump megválasztása adta. Az elnökjelölt a kampányban nemzeti stratégiai bitcointartalék létrehozását ígérte; Cynthia Lummis wyomingi republikánus szenátor öt év alatt egymillió bitcoin vásárlását javasolja az államadósság csökkentése érdekében. Az elnökjelöltségért elinduló Vivek Ramaswamy és Robert F. Kennedy Jr. szintén e kriptovalutával kapcsolatos terveket fogalmaztak meg. Trump megválasztása óta a bitcoin ára újabb és újabb csúcsokat dönt, ami arra utal, hogy a spekulánsok optimista várakozásokkal tekintenek az új kormány kriptovalutához fűződő tevékenységei elé. Tartalékvalutaként való felhalmozása új geopolitikai és pénzügyi stratégiát jelentene a nagyhatalmak számára: szűkössége és decentralizált jellege okán hasonlóan stratégiai jelentőségű lehet, mint a hagyományos nyersanyagok – például az arany vagy az olaj –, amelyekért szintén versenyeznek az országok. Az amerikai bitcointartalék így újfajta geopolitikai befolyást kínálhatna, s emellett más országokat is motiválhat a felhalmozására, elkerülve a lemaradás vagy a késői bekapcsolódás esetleges hátrányait.

A kriptovaluták tartalékeszközként való bevezetésének azonban nehézségei is vannak. A BPI rámutat arra, hogy szabályozási kérdéseket kell megoldani, mivel az amerikai állampapírok piacának stabilitása sérülhet, és az inflációval szembeni védelem is kérdésessé válhat a kriptovaluták nagy árfolyam-ingadozásai miatt. A pénzügyi stabilitás érdekében alternatív stratégia lehet a bitcoin és a dolláralapú stablecoinok kombinálása. Ez utóbbiak olyan kriptovaluták, amelyeknek az árfolyama valamilyen mögöttes eszköz értékéhez van kötve – ez lehet a dollár is. A stablecoinok, amelyeknek a szolgáltatói jelenleg is jelentős állampapír-keresletet generálnak az USA-ban, tovább erősíthetik a dollár szerepét a kriptopiacon. A bitcoin korai felhalmozása, kombinálva a stablecoin­piac bővülésével, növelheti az Egyesült Államok gazdasági ellenálló képességét, s közben hozzájárulna az amerikai állampapírok iránti kereslet fenntartásához is.

A szerzők a Makronóm Intézet elemzői.