Az építőipar szeptemberben ismét gyengén teljesített, éves szinten 8,2 százalékos visszaeséssel. Az állami beruházások csökkenése és a vállalati óvatosság visszafogja a növekedést, de a rendelésállomány bővülése biztató kilátásokat jelent. Kérdés, hogy a kereslet növekedése okoz-e majd újabb áremelkedést.
Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzőjének kommentárja
Ismét negatív képet mutatott az építőipar teljesítménye a szeptemberi adatok alapján, ami viszont a harmadik negyedéves GDP-adatot látva nem jelent meglepetést. Az ágazat teljesítménye éves alapon 8,2, míg havi bázison 2,7 százalékkal zsugorodott.
A visszaesés az előző hónapokhoz hasonlóan ismét az egyéb építményekhez kötődött, itt a volumen egy év alatt 17 százalékkal csökkent, amiben a magasabb bázis is szerepet játszott, viszont a főcsoport kedvezőtlen helyzetét mutatja, hogy havi alapon is jelentős, 4,0 százalékos volt a mérséklődés. Ezen a területen elsősorban az állami beruházások dominálnak, így a csökkenésben szerepe van a kormányzati beruházások elhalasztásának. A terület kilátásai ellenben nem ennyire borúsak, szeptemberben a megkötött új szerződések mértéke 24,9 százalékkal meghaladta a megelőző évi szintjét, ennek köszönhetően
az ágazat hó végi rendelésállománya is 71,0 százalékkal magasabb volt, mint tavaly ilyenkor. E növekedésnek pedig ez alapján idővel a termelési oldalon is meg kell jelennie.
Az épületek építése esetében ezzel szemben csak kisebb, 2,0 százalékos volt a zsugorodás, amiben az alacsonyabb bázis is szerepet játszott, viszont kedvező, hogy havi alapon stagnált az ágazat termelési szintje. A kilátások azonban itt kedvezőtlenebbek, az új szerződések volumene jelentősen, 17,8 százalékkal csökkent egy év alatt, ennek ellenére a rendelésállomány a tavalyi szintjéhez képest kismértékben, 1,5 százalékkal nőtt. Ebben a szegmensben döntően a vállalati és lakossági megrendelések dominálnak, és figyelembe véve a lakásépítési engedélyek megugrását, a vállalati szféra óvatossága játszhatta a nagyobb szerepet az új szerződések csökkenésében.
A kereslet gyengélkedése ugyanakkor az árakban továbbra sem jelenik meg, az építőipar termelői árai havi és éves alapon is érdemben, 0,9, illetve 5,4 százalékkal emelkedtek.
Az viszont hosszabb távon is kockázatot jelent, hogy a kereslet felfutása okoz-e újabb árhatást, ami pedig kedvezőtlen lenne a növekedési kilátásokra.
Az építőipar tehát továbbra is vegyes képet mutat. A vállalatok beruházási hajlandóságának romlása, illetve a költségvetési takarékosság hatása erőteljesen érezteti a hatását, előretekintve ugyanakkor már látszanak a kilábalás jelei az ágazat egyes területein. Arra lehet számítani, hogy ha javulnak a gazdasági kilátások, akkor a vállalati szféra irányából is erősödhet a kereslet, miközben a lakosság részéről a lakásépítések és a -felújítási munkák, amelyeket a kormányzati intézkedések is ösztönöznek, támogathatják az ágazat kilábalását.
Ezt is ajánljuk:
Miért éri meg élni az Otthon Start Program nyújtotta lehetőséggel? Milyen szempontok alapján érdemes lakást választani? Illetve, mikortól érhetők majd el az új építésű ingatlanok a piacon? Többek között erről kérdeztük Lánszki Regő építészeti államtitkárt.
„Sok mindent elvégeztünk, de sok feladatunk van még” – jelentette ki Menczer Tamás, aki egyúttal köszönetet mondott a budakörnyéki embereknek is.
Határokon átnyúló beruházásokkal erősödik Kelet-Magyarország regionális és országos gazdasági szerepe.
Szijjártó Péter szerint mindez a brüsszeli vezetési hibák ellenére történt.
Egyértelművé vált, hogy hazánk Közép-Európa legvonzóbb beruházási célpontjává vált.
Az ágazati szereplők nagyon várták az Otthon Start Programot, amely a következő 5 évben 50 ezer új lakás megépítését indíthatja el.
Az Európai Parlamentben hétfőn kezdődik Ursula von der Leyen elleni újabb bizalmatlansági vita.
