Az építőipar szeptemberben ismét gyengén teljesített, éves szinten 8,2 százalékos visszaeséssel. Az állami beruházások csökkenése és a vállalati óvatosság visszafogja a növekedést, de a rendelésállomány bővülése biztató kilátásokat jelent. Kérdés, hogy a kereslet növekedése okoz-e majd újabb áremelkedést.
Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzőjének kommentárja
Ismét negatív képet mutatott az építőipar teljesítménye a szeptemberi adatok alapján, ami viszont a harmadik negyedéves GDP-adatot látva nem jelent meglepetést. Az ágazat teljesítménye éves alapon 8,2, míg havi bázison 2,7 százalékkal zsugorodott.
A visszaesés az előző hónapokhoz hasonlóan ismét az egyéb építményekhez kötődött, itt a volumen egy év alatt 17 százalékkal csökkent, amiben a magasabb bázis is szerepet játszott, viszont a főcsoport kedvezőtlen helyzetét mutatja, hogy havi alapon is jelentős, 4,0 százalékos volt a mérséklődés. Ezen a területen elsősorban az állami beruházások dominálnak, így a csökkenésben szerepe van a kormányzati beruházások elhalasztásának. A terület kilátásai ellenben nem ennyire borúsak, szeptemberben a megkötött új szerződések mértéke 24,9 százalékkal meghaladta a megelőző évi szintjét, ennek köszönhetően
az ágazat hó végi rendelésállománya is 71,0 százalékkal magasabb volt, mint tavaly ilyenkor. E növekedésnek pedig ez alapján idővel a termelési oldalon is meg kell jelennie.
Az épületek építése esetében ezzel szemben csak kisebb, 2,0 százalékos volt a zsugorodás, amiben az alacsonyabb bázis is szerepet játszott, viszont kedvező, hogy havi alapon stagnált az ágazat termelési szintje. A kilátások azonban itt kedvezőtlenebbek, az új szerződések volumene jelentősen, 17,8 százalékkal csökkent egy év alatt, ennek ellenére a rendelésállomány a tavalyi szintjéhez képest kismértékben, 1,5 százalékkal nőtt. Ebben a szegmensben döntően a vállalati és lakossági megrendelések dominálnak, és figyelembe véve a lakásépítési engedélyek megugrását, a vállalati szféra óvatossága játszhatta a nagyobb szerepet az új szerződések csökkenésében.
A kereslet gyengélkedése ugyanakkor az árakban továbbra sem jelenik meg, az építőipar termelői árai havi és éves alapon is érdemben, 0,9, illetve 5,4 százalékkal emelkedtek.
Az viszont hosszabb távon is kockázatot jelent, hogy a kereslet felfutása okoz-e újabb árhatást, ami pedig kedvezőtlen lenne a növekedési kilátásokra.
Az építőipar tehát továbbra is vegyes képet mutat. A vállalatok beruházási hajlandóságának romlása, illetve a költségvetési takarékosság hatása erőteljesen érezteti a hatását, előretekintve ugyanakkor már látszanak a kilábalás jelei az ágazat egyes területein. Arra lehet számítani, hogy ha javulnak a gazdasági kilátások, akkor a vállalati szféra irányából is erősödhet a kereslet, miközben a lakosság részéről a lakásépítések és a -felújítási munkák, amelyeket a kormányzati intézkedések is ösztönöznek, támogathatják az ágazat kilábalását.
Ezt is ajánljuk:
Címlapfotó: Freepik
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.
Orbán Viktor a minap a magyar gazdaság 2025-ös kilátásairól szólva a beruházások felgyorsulását emelte ki, ami a GDP növekedésének új lendületet adhat. A Makronóm Intézet elemzője sorra veszi, hogy mely fejlesztések és ipari beruházások húzhatják fel a gazdasági mutatókat az elkövetkező években.
Az emelkedő reálbérek, az inflációs dinamika csökkenése, a gazdasági akcióterv hatásai, illetve a 2025-ben esedékes lakossági állampapírkamatok kifizetése növelheti a fogyasztási kedvet.
Örülhetnek a családok és a vállalkozások egyaránt.
Kiderült, hogy a paksi bővítés jelenleg a legnagyobb, építési engedéllyel rendelkező nukleáris projekt az egész Európai Unióban.
A beruházások munkahelyek tízezreit hozzák létre Magyarországon – húzta alá Szijjártó Péter külügyminiszter.
Súlyos bűncselekmények kerültek szóba – a szűkszavúan nyilatkozó rendőrség egyelőre nem erősítette meg az értesüléseket.
Pártfinanszírozási rejtélyt biztosan: a TISZA-képeskönyv ára nyílegyenesen a pártvezér saját számlájára áramlik. Francesca Rivafinoli írása.
