Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzőjének kommentárja
Szeptemberben is dinamikusan, azonban a megelőző hónapoknál valamivel lassabb ütemben, 12,5 százalékkal nőtt a bruttó átlagkereset, ami a szeptemberben a jegybanki célra lassuló inflációval együtt ismételten 9 százalék feletti reálbér-növekedést jelent.
Kiemelendő továbbá, hogy a medián kereset növekedési üteme szeptemberben is érdemben magasabb, 15,5 százalékos volt, vagyis az átlagbér emelkedése elsősorban az alacsonyabb bérkategóriákban valósult meg, amelyben a minimálbér emelése játszotta a legfontosabb szerepet.
A megelőző hónappal összevetve mindhárom csoportban lassult az átlagkereset növekedési dinamikája, leginkább a nonprofit szervezetek körében.
A közszféra dolgozói esetében nőtt szeptemberben a leggyorsabb ütemben éves alapon az átlagkereset, 14,1 százalékkal. Ezt elsősorban az oktatási ágazat húzta felfelé, itt 24,3 százalékkal emelkedett az átlagkereset értéke az év eleji pedagógusbér-emelés nyomán,
de érdemben meghaladta az infláció értékét az egészségügy (10,1 százalék) és a közigazgatás (8,7 százalék) átlagos bérdinamikája is. A nemrég benyújtott költségvetési törvény alapján ebben a költségvetési szférában jövőre is érdemi, 7,8 százalékos bérnövekedés várható.
A versenyszférában, a vállalkozások körében 11,9 százalékkal nőtt az átlagkereset szeptemberben az előző év azonos időszakához képest, ez is lassulást jelent a megelőző hónapokhoz képest, azonban idén júniusban és áprilisban is láthattunk ennél lassabb dinamikát. A versenyszférán belül továbbra is kiegyensúlyozottak a bérfolyamatok, szinte minden ágazatban hasonló, két számjegyű bérnövekedést regisztrált a KSH, ez alól egyedül az egyik legmagasabb átlagbérrel rendelkező pénzügyi szektor, illetve a kis súlyú bányászati és kőfejtéságazat képzett kivételt. De felfelé is csak egy kisebb súlyú ágazat, mint a vízellátás, szennyvíz gyűjtése és kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés lóg ki.
A jelenlegi bérdinamika az év végéig fennmaradhat, és decemberben mutathat majd nagyobb lassulást az átlagbér növekedési üteme,
tekintve, hogy a tavaly decemberre előrehozott minimálbér- és garantáltbérminimum-emelés hatása bekerül a bázisba. A jövő évi bérdinamika kapcsán a minimálbér 9, illetve a garantált bérminimum 7 százalékos emelése erős alapot ad, ugyanakkor a vállalati szféra körében a legfontosabb kérdés az év eleji gazdasági helyzet és kilátások lesznek, tekintve, hogy a vállalatok többsége az év első hónapjaiban határoz csak a bérről. Pozitív kilátások esetén 8-9 százalékos béremelkedés is bekövetkezhet jövőre, amely a tovább lassuló inflációval együtt 4-5 százalékos reálbérdinamikát indukálna. Ennek nyomán a fogyasztás is tovább élénkülhet jövőre.