Ukrajna demográfiai halálvölgy felé tart

A több mint két és fél éve tartó háború óriási emberáldozatot követelt Ukrajnától. A népességcsökkenés nemcsak a harcokban elesett katonák számának ugrásszerű növekedésének köszönhető (Kijev nem ad ki hivatalos adatokat, a halálos áldozatok becsült száma így országonként és elemző intézetenként döbbenetes eltéréssel változik, 70 ezer és 500 ezer között), hanem egy 2014 óta tartó folyamat része. Sőt: a Szovjetunió felbomlásakor, 1991-ben Ukrajna még több mint 50 millió főt számlált, a csökkenés kezdete azonban alapvetően az egész Európát érintő születési ráta negatív irányba fordulásának volt köszönhető. 

A Krím 2014-es annektálása óta nagyjából újabb 10 millióval csökkent a népesség. Ebbe természetesen beletartoznak a félsziget elszakításakor ott élő ukránok is, de mintegy 8 millió fő 2022 februárja óta hagyta el az országot, vagy vesztette életét a háború következtében. A létszámhiány jelen pillanatban a hadsereget sújtja leginkább. Az elöregedő és egyre nagyobb számban életüket vesztő katonák pótlására a kijevi vezetés egyre nehezebben talál megoldást. A sorozási korhatár 25 évre leszállítását már nagyon komoly botrányok övezték, a társadalom egyre hangosabban tiltakozik az ukrán fiatalok halálba küldése ellen – különösen azóta, hogy az oroszok egyre sikeresebb hadműveleteket hajtanak végre a keleti fronton. Egy végtelen háború lehetősége egyre többekben a teljes elnéptelenedés rémképével társul, a tiltakozások mind hangosabbak, Zelenszkij pedig egyre tehetetlenebb.

Fokozódó nyomás

Miután a nyugati országok zöme, a NATO pedig egészét tekintve egyértelműen elhatárolódott attól a gondolattól, hogy katonákat küldjön Ukrajnába, kiküszöbölve egy pusztító eszkaláció lehetőségét, az ukrán elnöknek olyan dilemmával kell szembenéznie, amely hatásait tekintve csak ronthat a súlyos helyzeten. Mint azt Szerhij Lescsenko, Zelenszkij tanácsadója elmondta, egyes nyugati országok (különösen az Egyesült Államok) arra buzdítják az elnököt, hogy a sorozási korhatárt csökkentse le 18 évre – vagyis küldje a következő generációt is a majdnem biztos pusztulásba. Lescsenko szerint mindkét amerikai politikai erő, a demokraták és a republikánusok részéről egyaránt megfogalmazódik ez a követelés, ráadásul meglehetősen morbid és cinikus indoklással alátámasztva. Mint mondta: „Partnereink érve az, hogy amikor az Egyesült Államok háborút vívott Vietnámban, 19 éves kortól sorozták be az embereket. Ezért utalnak az amerikaiak arra, hogy a nyugati fegyverek önmagukban nem elegendők, és mozgósítani kell 18 éves kortól mindenkit”. 

Ezt egy kényelmes washingtoni fotelből még akkor könnyű tanácsolni, ha a benne ülő eltekint attól a fájdalmas ténytől, hogy a vietnámi háborúban mintegy 60 ezer amerikai fiatal vesztette életét – Zelenszkij számára azonban mindez szó szerint élet és államhalál kérdése. Az elnök egyelőre kitart, és nem hajlandó ilyen jellegű rendeletet kiadni, közben pedig igyekszik úgy tenni, mintha az amerikai nyomás nem burkolt zsarolás lenne a további fegyverszállítmányok tekintetében. 

Valerij Zaluzsnij, az egészen Nagy-Britanniáig nagyköveti pozícióba száműzött egykori ukrán főparancsnok annak ellenére ellenzi a korhatár leszállítását, hogy annak idején folyamatosan a létszámhiányra panaszkodott. A napokban a 18 és 25 év közötti fiatalokat Ukrajna jövőjének nevezte, akiket nem szabad a frontra küldeni – vagyis tisztában van az aggasztó realitással, de azzal is, hogy egy újabb generáció halála már az állam háború utáni létét veszélyeztetné. 
 

Menekültek milliói

Az a mintegy 7 millió menekült, aki elhagyta Ukrajnát, a távozásával óriási csapást mért a hadsereg létszámára és a munkaerőpiaci mutatókra. Ez azonban csupán az elnéptelenedés egyik oka. Az országban drasztikusan zuhanni kezdett a születések száma is. A konfliktus kezdete előtt a termékenységi ráta a kelet-európai mutatóknak megfelelően már alapból alacsony volt, a háború alatt azonban egy gyermekre esett vissza, ami egész Európában a legalacsonyabb, de világviszonylatban is a legalsó kategóriában helyezkedik el. 

Ukrajna demográfiai tragédiája akkor lesz igazán érthető, amikor a háború után az újjáépítéshez kellene a munkaerő. Egy friss jelentés szerint 

35 százalékuk pedig úgy véli, hogy csak akkor, ha azt már biztonságosan megteheti. Az emberhiány természetesen a háború utáni hadsereget is súlyosan érinti. Ukrajna bármilyen alapkoncepciójú jövőképének kiindulópontja a hatalmas katonai erő fenntartása, ám a demográfiai mutatók erősen megkérdőjelezik ennek lehetőségét – különös tekintettel az emberhiánnyal messze nem így küszködő orosz hadsereggel szemben. Kijev óriási dilemmával néz szembe: vagy a hadsereg létszámát akarja fenntartani, vagy hagyja, hogy polgárai dolgozni kezdjenek, és újraindítsák az ország félhalott gazdaságát. Mindkettőre nem lesz elég ember.

Ha a lakosságot kérdezik, minden bizonnyal az utóbbit választaná. Az ukrán hadsereg nemcsak az egyre tragikusabb emberhiánnyal, hanem a morál széthullásával is folyamatosan küzd. Míg a kényszersorozások mind brutálisabb formát öltenek, a törvényhozás pedig a legnépszerűtlenebb intézkedés, a hadkötelezettség életkorának 18 évre csökkentése előtt áll, a szökések és dezertálások száma rekordot dönt. Az ukrán ügyészség idén 51 ezer eljárást indított dezertálás miatt – ez a szám a háború kitörésének évében „mindössze” kilencezer, míg tavaly már 24 ezer volt. 

A jelenlegi helyzet pedig klasszikus demográfiai katasztrófára utal. Az előrejelzések szerint 2040-re Ukrajna munkaképes lakossága a harmadával, a születések száma pedig a felére csökken. 

***

Fotó: Katonai képzésen vesznek részt női önkéntesek a kelet-ukrajnai Harkivi területen
MTI/EPA/Szergej Kozlov

További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.