Rossz hír Zelenszkijnek: az ukrán menekültek negyede végleg külföldön marad

Ukrajnában egyre katasztrofálisabb méreteket ölt a munkaerőpiaci lyuk, valamint a hadsereg létszámhiánya. Zelenszkij elnök kitartóan próbálkozik azzal, hogy vagy hazacsábítsa, vagy hazakényszerítse a menekülteket – nemcsak a külföldre távozott hadköteles korú férfiakat, hanem azokat a nőket is, akik munkába állásától a hazai termelés növekedését várja. 

Néhány héttel ezelőtt meglehetősen nagy port kavart Radosław Sikorski lengyel külügyminiszter nyilatkozata, aki – ukrán kollégájával együtt – arra biztatta az európai országokat, hogy azonnal szüntessék meg az ukrán menekülteknek folyósított segélyeket, ezzel kényszerítve haza a háború elől külföldre távozókat. Osztotta a kijevi vezetés álláspontját, amely szerint az uniós tagállamok jelenlegi menekültügyi hozzáállása árt Ukrajna védelmi képességének és gazdasági stabilitásának. Vagyis egyértelműen arra tett javaslatot, hogy az ukrán menekülteket, akik azért hagyták el hazájukat, mert nem akartak meghalni, az anyagi segítség megvonásával vissza kell zsarolni Ukrajnába, hogy ott az állandó és egyre tragikusabb létszámhiánnyal küzdő hadseregbe kényszerítsék őket. 

De nemcsak a hadköteles korú férfiakkal van problémája az ukrán kormánynak, hanem összességében a menekültekkel, akik a jelek szerint sem a Zelenszkij szerint hazafias kötelességüknek, sem a szép szónak, sem a fenyegetésnek nem akarnak engedelmeskedni. Németország legnagyobb gazdasági agytrösztje, az ifo Intézet friss felmérése szerint minél tovább tart a háború, annál kevesebb menekült foglalkozik a hazatérés gondolatával.  

A jelentés rámutatott: az ukrán menekültek 25 százaléka döntött úgy, hogy nem kíván visszatérni hazájába, 35 százalékuk pedig úgy véli, hogy csak akkor, ha azt már biztonságosan megteheti. A megkérdezettek közül mindössze 4 százalék vette fontolóra Zelenszkij elnök sürgetését, és foglalkozik azzal a gondolattal, hogy rövid időn belül hazatér, függetlenül a háború aktuális állásától.  

„Eredményeink azt mutatják, hogy bár az elmenekült ukránok közül sokan még mindig vissza akarnak térni hazájukba, a túlnyomó többség számára a háború elhúzódása a döntő tényező. Minél tovább tart a konfliktus, annál többen tudják elképzelni a jövőt Ukrajnán kívül” – mondja Yvonne Giesing, az ifo migrációkutató vezetője. 

Túl sokáig tart 

Az idő múlásával a menekültek gondolkodásmódja drasztikusan változik. Míg az Ukrajna elhagyása utáni közvetlen időszakban mindössze 10 százalékuk állította, hogy végleg külföldön akar letelepedni, 60 százalékuk pedig úgy nyilatkozott, hogy amint a biztonsági helyzet lehetővé teszi, azonnal hazatér, véleményük az eltelt idővel egyenes arányban változott, a hazatérés gondolatával foglalkozók száma pedig pár havonta 5 százalékkal csökkent.  

A tanulmány külön foglalkozott a menekült nők érzelmi stabilitásával, és arra a következtetésre jutott, hogy az az idő előrehaladtával fokozatosan javult. Általában azok, akik már a háború előtt is anyagi biztonságban éltek, hamarabb alkalmazkodtak az új körülményekhez és érzelmileg könnyebben élték meg a változást, mint azok, akik nem. A szülőföld és a befogadó ország földrajzi, illetve nyelvi, kulturális távolsága is szerepet játszhat a traumák feldolgozásának folyamatában: Lengyelországgal ellentétben például a Németországba menekült nők nehezebb traumakezelési folyamatról számoltak be – bár a német nyelv tanulása és a munkába állás sokat segített nekik. Egy tavaly nyári felmérés szerint, amelyet 7000 Németországba menekült ukrán bevonásával készítettek, a válaszadók 44 százaléka több évig vagy végleg ott akar maradni. Háromnegyedük intenzíven tanulja a nyelvet, hogy minél könnyebben tudjon beilleszkedni és jól fizető munkát találni. 

Beindult az üzlet 

Lengyelországban egészen különleges folyamat kezdődött el a háború kitörésének évében. Az ukrán menekültek érkezése vállalkozásalapítási cunamit indított el ott, és ez immár szerves részévé vált a gazdasági növekedésnek és a munkahelyteremtésnek. (Sikorski minisztert és az új lengyel kormányt ez láthatóan nem érdekli.) 

Az ukrán állampolgárok már 2022 első kilenc hónapjában 10 200 egyéni vállalkozást és 3600 ukrán tőkével működő céget regisztráltak az országban, ezzel arányuk a lengyelországi új vállalkozások számában 8,5 százalékra emelkedett a háború kezdete előtti 1 százalék alatti értékről. Az adatok szerint az ukrán cégeknél és vállalkozásoknál 420 ezren álltak munkába, elsősorban az építőiparban, az informatikai és a kiskereskedelmi területen. A jelentések rámutattak: az új vállalkozást alapító külföldi cégek 45 százalékát az ukránok tették ki, akiknek a kétharmada döntött úgy, hogy – függetlenül a háború kimenetelétől – végleg a lengyel üzleti színtéren marad. 

Az Európába menekültek több mint 60 százaléka nő és gyerek, így Zelenszkij nem adja fel a küzdelmet, hogy valahogyan a nőket is visszatérésre kényszerítse. A kijevi vezetés azzal érvel, hogy a dolgozó nők hiánya évi 20 milliárd dolláros kiesést okoz az ukrán gazdaságnak. Ebben igaza lehet, az ukrán megoldási kísérletek radikalizálódása (segélyek leállítása, burkolt kitoloncolási kísérletek) azonban merev elutasításba ütköztek az EU-s tagállamok zömében. Amikor Zelenszkij arra kérte őket, hogy változtassanak a menekültügyi politikájukon, és gyakorlatilag megvonásokkal kényszerítsék haza a menekülteket, a tagállamok határozott nemet mondtak.  

A harcok előtt mintegy 40 millió ukrán élt az országban, a jelenlegi becslések szerint körülbelül 35 millió. A hadsereg veszteségeiről nincsenek hivatalos adatok, de a népességcsökkenés a háború közvetlen hatásai miatt feltételezhetően ennél is drasztikusabb. Az EU előrejelzése szerint Ukrajna lakossága a háború és a demográfiai katasztrófa miatt a következő 30 évben 29 millió alá csökkenhet. 

*** 

Kapcsolódó:

Fotó: MTI/Nemes János 

További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.