Itt a várva várt fordulat Magyarországon: megvalósulhat a kormány legnagyobb álma

A magasabb statisztikai megbízhatósággal rendelkező háromhavi mozgóátlag alapján a foglalkoztatottak száma az idei harmadik negyedévben összességében megegyezett a megelőző évi szintjével, miközben a szezonálisan kiigazított adatok alapján a második negyedévhez képest kismértékű, 16 ezer fős csökkenést mutatnak az adatok.

Éves bázison az látható, hogy a hazai elsődleges munkaerőpiacon még nőtt a foglalkoztatás, 10 ezer fővel, amely viszont a felmérés statisztikai hibahatárán belül van, és itt is elsősorban a korábbi hónapok növekedésének áthúzódó hatása jelenik meg. A magyarországi háztartásban élő, ám külföldi telephelyen dolgozók száma ezzel szemben stagnált éves alapon és az elmúlt hónapok adatait vizsgálva is. Nagyobb mértékű csökkenés a közfoglalkoztatás keretében munkát vállalók számában következett be.

A foglalkoztatással szemben fokozódott az aktivitás, éves alapon több mint 25 ezer fővel nőtt a munkaerőpiacon álláskeresőként vagy foglalkoztatottként megjelenők száma a harmadik negyedévben – elsősorban a nők aktivitása emelkedett –, miközben a szezonálisan kiigazított adatok itt is kismértékű csökkenést mutatnak a második negyedévhez viszonyítva. Az aktivitás foglalkoztatásnál gyorsabb bővülése eredményezte azt, hogy a harmadik negyedévben ismét 4,6 százalékra ugrott a munkanélküliségi ráta.

Erre utal az is, hogy a harmadik negyedévben a foglalkoztatottak közül közel 200 ezren egy évvel korábban önbevallás alapján inaktívak voltak, miközben egy évvel ezelőtt a számuk több mint 40 százalékkal alacsonyabb volt.

Ezzel párhuzamosan a munkanélküliségből foglalkoztatásba lépők száma nem változott egy év alatt, 110 ezer fő körül alakult, és a foglalkoztatásból munkanélkülivé váltak száma sem módosult, 70 ezer fő alatt stagnált. Vagyis azt láthatjuk a hazai munkaerőpiacon, hogy 

Ez pedig a munkanélküliségi ráta emelkedésében csapódik le.

Mi várható ez év végéig?

Várakozásaink szerint a foglalkoztatottak száma az idei év végéig a jelenlegi szintje körül alakulhat, esetleg csak kismértékben változhat. 

Ugyanakkor a demográfiai folyamatok nyomán egyre nehezebb kínálati oldalról bővíteni a munkaerőpiacot, illetve a bevonható munkaerő körében a képzettségi szint kapcsán is jelentős problémák merülhetnek fel. Ez egyrészről a munkanélküliség fokozódó csökkenésével járhat, előrejelzésünk szerint jövőre éves átlagban is 4 százalék alá mérséklődhet az állástalanok aránya, másrészről meg egyes szakmákban, ágazatokban ismét fokozódhat a munkaerőhiány, amely a bérdinamikának jelenthet újabb támaszt. 

Fotó: Unsplash

Kapcsolódó:

További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.