Jövőre – éves átlagban – már 4 százalék alá mérséklődhet az állástalanok aránya, ugyanis a gazdasági növekedés felpörgése és a nagyberuházások új munkahelyeket teremthetnek. Ez a munkaerőpiacon várhatóan jelentős keresletet indukál majd – véli a Makronóm Intézet elemzője.
Elemző: Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője.
A magasabb statisztikai megbízhatósággal rendelkező háromhavi mozgóátlag alapján a foglalkoztatottak száma az idei harmadik negyedévben összességében megegyezett a megelőző évi szintjével, miközben a szezonálisan kiigazított adatok alapján a második negyedévhez képest kismértékű, 16 ezer fős csökkenést mutatnak az adatok.
Éves bázison az látható, hogy a hazai elsődleges munkaerőpiacon még nőtt a foglalkoztatás, 10 ezer fővel, amely viszont a felmérés statisztikai hibahatárán belül van, és itt is elsősorban a korábbi hónapok növekedésének áthúzódó hatása jelenik meg. A magyarországi háztartásban élő, ám külföldi telephelyen dolgozók száma ezzel szemben stagnált éves alapon és az elmúlt hónapok adatait vizsgálva is. Nagyobb mértékű csökkenés a közfoglalkoztatás keretében munkát vállalók számában következett be.
A foglalkoztatással szemben fokozódott az aktivitás, éves alapon több mint 25 ezer fővel nőtt a munkaerőpiacon álláskeresőként vagy foglalkoztatottként megjelenők száma a harmadik negyedévben – elsősorban a nők aktivitása emelkedett –, miközben a szezonálisan kiigazított adatok itt is kismértékű csökkenést mutatnak a második negyedévhez viszonyítva. Az aktivitás foglalkoztatásnál gyorsabb bővülése eredményezte azt, hogy a harmadik negyedévben ismét 4,6 százalékra ugrott a munkanélküliségi ráta.
A munkanélküliségi ráta növekedése mögött tehát nem az állásvesztések megugrása húzódik meg, hanem a munkaerő-kínálat növekedése.
Erre utal az is, hogy a harmadik negyedévben a foglalkoztatottak közül közel 200 ezren egy évvel korábban önbevallás alapján inaktívak voltak, miközben egy évvel ezelőtt a számuk több mint 40 százalékkal alacsonyabb volt.
Ezzel párhuzamosan a munkanélküliségből foglalkoztatásba lépők száma nem változott egy év alatt, 110 ezer fő körül alakult, és a foglalkoztatásból munkanélkülivé váltak száma sem módosult, 70 ezer fő alatt stagnált. Vagyis azt láthatjuk a hazai munkaerőpiacon, hogy
a munkaerő-kereslet lassulásával párhuzamosan egyre többen lépnek ki az inaktivitásból, a legnagyobb arányban közvetlenül a foglalkoztatásba, ennek köszönhetően az állásvesztettek, valamint a hosszabb ideje munkanélküliek csak nehezebben tudnak elhelyezkedni.
Ez pedig a munkanélküliségi ráta emelkedésében csapódik le.
Várakozásaink szerint a foglalkoztatottak száma az idei év végéig a jelenlegi szintje körül alakulhat, esetleg csak kismértékben változhat.
Jövőre kezdhet el ismét emelkedni a foglalkoztatás a gazdasági növekedés dinamizálódásával, illetve a folyamatban lévő nagyberuházások termőre fordulásával, amely érdemi munkaerő-keresletet generálhat a gazdaságban, orvosolva a fent bemutatott problémát.
Ugyanakkor a demográfiai folyamatok nyomán egyre nehezebb kínálati oldalról bővíteni a munkaerőpiacot, illetve a bevonható munkaerő körében a képzettségi szint kapcsán is jelentős problémák merülhetnek fel. Ez egyrészről a munkanélküliség fokozódó csökkenésével járhat, előrejelzésünk szerint jövőre éves átlagban is 4 százalék alá mérséklődhet az állástalanok aránya, másrészről meg egyes szakmákban, ágazatokban ismét fokozódhat a munkaerőhiány, amely a bérdinamikának jelenthet újabb támaszt.
Fotó: Unsplash
Kapcsolódó:
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.
Az előttünk álló öt év a digitalizációról és a mesterséges intelligenciáról fog szólni a munkahelyeken. Bizonyos munkakörök veszélybe kerülnek, de új munkahelyek is létrejönnek általa. Egy biztos: minden eddiginél nagyobb rugalmasságra lesz szükségük a dolgozóknak.
A Gyurcsány-Bajnai tandem után teljesen megváltozott az élet Magyarországon.
Elképesztő hatással van a karrierválasztásra a közösségi média. A Z-generáció továbbra is a kreatív iparágakra esküszik.
A törököknek is szükségük lehet majd egy-két jó tanácsra.
A kormányfő ráfordult a 2026-os választásokra, folyamatosan apadó jobboldali szavazóbázisát ezzel a bejelentéssel is meg kívánja tartani.
A globális növekedés kétharmadát 2035-re a feltörekvő gazdaságok adhatják. Felemelkedésüket azonban technológiai és geopolitikai kihívások nehezítik. Hogyan fordíthatják javukra a demográfiai előnyüket és nyersanyagforrás-beli adottságaikat?
Nem csoda, mert már az előtt teljesültek a követeléseik, hogy utcára vonultak volna.
Nicholas Tate szerint amelyik fiatal lelkesedik a tárgyért, amit tanítani fog, az a lehető legjobb úton halad.
