Van olyan, amikor az egyébként repülésre egyáltalán nem javasolt afgán légtér biztonságosabb az iráninál. És ha már így alakult, a tálibok hasznot is húznak belőle.
A szerző a Makronóm újságírója.
Irán rakétatámadásai egyetlen nap alatt változtatták meg a nemzetközi légitársaságok repülési útvonalait. A fenyegetettség miatt a perzsa államot elkerülve hirtelen felértékelődött Afganisztán légterének jelentősége – azé az Afganisztáné, amelynek a légterét biztonsági és politikai nyomásgyakorlási okokból a tálib kormány hatalomra kerülése, vagyis 2021 óta senkinek nem ajánlják használatra.
Az országot a Nyugat páriaként kezeli, ez pedig a felette átrepülő személyszállító gépek hiányában is tükröződik. Azaz csak tükröződött, mert az iráni rakétatámadás óta az egy évvel korábbihoz képest hétszeresére-nyolcszorosára nőtt a légterét használó repülők száma. A légitársaságok járatonként 700 dollárt fizetnek a tálib kormánynak, amely összeadva és afgán mércével mérve jelentős összeget jelent a folyamatos anyagi gondokkal küzdő rezsim számára.
Ha választani kell két rossz közül
A folyamat gyakorlatilag az izraeli háború tavaly októberi kirobbanása óta tart, de az iráni rakétatámadás után azonnal felgyorsult, létrehozva azt az abszurd helyzetet, amelyben a légitársaságok úgy ítélték meg, hogy az Európából Ázsiába tartó repülőgépek esetében az afgán légtér sokkal biztonságosabb az iráninál. A légicégek között ott van a Swiss Air, a Finnair, a Singapore Airlines, a British Airways és a Lufthansa is.
A légtérhasználatért fizetett összegek természetesen nevetségesnek tűnhetnek, ám elég csak rápillantani a tálib kasszára, és egyből érthetővé válik, miért nincs kifogása az afgán kormánynak a légi üzlet ellen: a tálib kabinet bevétele március és augusztus között mindössze 1,3 milliárd dollárt ért el. Az Independence számításai szerint, ha a helyzet így maradna, és naponta 170-190 gép repülne át Afganisztán felett, az éves szinten 50 millió dollárt hozna a tálib konyhára. Ez az összeg csak nyugati szemmel tűnik aprópénznek, egy összeomlott oktatási és egészségügyi hálózatú ország nagyon is tudna vele mit kezdeni – feltéve persze, ha a tálib vezetés oda csoportosítaná, ahol a legnagyobb szükség van rá.
Az, hogy Afganisztán légterét jelenleg biztonságosabbnak tartják az iráninál, nem azt jelenti, hogy az ország felett repülni semmilyen kockázattal nem jár. Ám mivel a nemzetközi járatok 10 ezer méternél magasabban közlekednek, az afgán terroristacsoportok ha akarnának, sem tudnának kárt tenni bennük: egyszerűen nincs olyan hatótávolságú föld-levegő rakétájuk, amellyel elérnék a gépeket, még akkor sem, ha azokat egy hegytetőről lőnék ki.
***
Kapcsolódó:
Nyitókép: ROBERTO SCHMIDT / AFP
Tárik Meszár közel-kelet szakértő új könyvében hét közkeletű sztereotípiát vesz górcső alá az arab világról. És árnyaltabb, tényekre alapozott képet fest a Közel-Keletről, mint amit a nyugati híradások és a közbeszéd sugallnak.
Az egyetlen túlélő egy Olaszországban működő nagy pakisztáni maffiáról is beszélt.
Miközben a világ az olajárak száguldását figyeli, a globális gazdaság mélyén kevésbé látható, mégis sorsdöntő jelek jeleznek komoly zavarokat.
Az afgán vezetés Brüsszelbe látogat.
Az egyre fenyegetőbb migrációs helyzet arra kényszeríti az unió nyugati vezetőit, hogy tárgyaljanak az elnyomó rezsim vezetőivel.
Egykor ünnepelt veterán került a hatóságok célkeresztjébe.
A Szilágyi Áron, Szatmári András, Rabb Krisztián, Dallos Benedek összeállítású válogatott Romániát győzte le a döntőben.
Tulajdonosi-résztulajdonosi felelősségből Mészárosnak lehetne tennivalója. De ők nem így gondolják. Pénz nem jön, lapok sokaságát csukják be.
