Van olyan, amikor az egyébként repülésre egyáltalán nem javasolt afgán légtér biztonságosabb az iráninál. És ha már így alakult, a tálibok hasznot is húznak belőle.
A szerző a Makronóm újságírója.
Irán rakétatámadásai egyetlen nap alatt változtatták meg a nemzetközi légitársaságok repülési útvonalait. A fenyegetettség miatt a perzsa államot elkerülve hirtelen felértékelődött Afganisztán légterének jelentősége – azé az Afganisztáné, amelynek a légterét biztonsági és politikai nyomásgyakorlási okokból a tálib kormány hatalomra kerülése, vagyis 2021 óta senkinek nem ajánlják használatra.
Az országot a Nyugat páriaként kezeli, ez pedig a felette átrepülő személyszállító gépek hiányában is tükröződik. Azaz csak tükröződött, mert az iráni rakétatámadás óta az egy évvel korábbihoz képest hétszeresére-nyolcszorosára nőtt a légterét használó repülők száma. A légitársaságok járatonként 700 dollárt fizetnek a tálib kormánynak, amely összeadva és afgán mércével mérve jelentős összeget jelent a folyamatos anyagi gondokkal küzdő rezsim számára.
Ha választani kell két rossz közül
A folyamat gyakorlatilag az izraeli háború tavaly októberi kirobbanása óta tart, de az iráni rakétatámadás után azonnal felgyorsult, létrehozva azt az abszurd helyzetet, amelyben a légitársaságok úgy ítélték meg, hogy az Európából Ázsiába tartó repülőgépek esetében az afgán légtér sokkal biztonságosabb az iráninál. A légicégek között ott van a Swiss Air, a Finnair, a Singapore Airlines, a British Airways és a Lufthansa is.
A légtérhasználatért fizetett összegek természetesen nevetségesnek tűnhetnek, ám elég csak rápillantani a tálib kasszára, és egyből érthetővé válik, miért nincs kifogása az afgán kormánynak a légi üzlet ellen: a tálib kabinet bevétele március és augusztus között mindössze 1,3 milliárd dollárt ért el. Az Independence számításai szerint, ha a helyzet így maradna, és naponta 170-190 gép repülne át Afganisztán felett, az éves szinten 50 millió dollárt hozna a tálib konyhára. Ez az összeg csak nyugati szemmel tűnik aprópénznek, egy összeomlott oktatási és egészségügyi hálózatú ország nagyon is tudna vele mit kezdeni – feltéve persze, ha a tálib vezetés oda csoportosítaná, ahol a legnagyobb szükség van rá.
Az, hogy Afganisztán légterét jelenleg biztonságosabbnak tartják az iráninál, nem azt jelenti, hogy az ország felett repülni semmilyen kockázattal nem jár. Ám mivel a nemzetközi járatok 10 ezer méternél magasabban közlekednek, az afgán terroristacsoportok ha akarnának, sem tudnának kárt tenni bennük: egyszerűen nincs olyan hatótávolságú föld-levegő rakétájuk, amellyel elérnék a gépeket, még akkor sem, ha azokat egy hegytetőről lőnék ki.
***
Kapcsolódó:
Nyitókép: ROBERTO SCHMIDT / AFP
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.
Boros Bánk Levente továbbá azt sem tartja kizártnak, hogy adott esetben Orbán Viktor lehet az a mediátor Európa és az Egyesült Államok elnöke között, aki az elmúlt hónapokban hiányzott az európai felsővezetésből.
Aggódnak a szír demokrácia miatt, de az az igazság, hogy egyelőre az is kérdéses, egyben marad-e egyáltalán az ország.
Jelzésértékű, hogy az uniós intézményrendszerből egyedül az Európai Tanács elnökét hívták meg. Ki, miért vett részt az egyiptomi békecsúcson?
A túszok elengedése egy dolog, de még mindig ott van egy csomó állig felfegyverzett terrorista.
A Hamász beleegyezett, hogy szabadon engedi az összes, még fogságban lévő izraeli túszt. Trump azonnal reagált.
Most a Hamász térfelén pattog a labda.
Szijjártó Péter Szerbiába utazik, hogy az energiaválsággal küzdő Szerbiának nyújtott segítségről tárgyaljon.
A sportolók valóban nagyon sokat kockáztatnak a minimális – ha egyáltalán létező – sportteljesítménybeli előnyért, amikor kokaint fogyasztanak.
