Az egyik vezető kínai állami portál pár napja öntömjénező hangvétellel közölte a nagyhatalom zöldátállásában elért eredményeit. Ám az önfényezés most talán nem alaptalan.
Kína jelentős előrelépést ért el az energiaátmenet terén az elmúlt évtizedben, több történelmi áttörést elérve a zöld- és alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiához kapcsolódó fejlesztésekben. Az ország ezek eredményeképpen egy tiszta, sokszínű, biztonságos és rugalmas energiarendszer kiépítése felé halad – áll a csütörtökön közzétett, Kína energiaátmenete című fehér könyvben, amelyet az ottani Államtanács Információs Hivatala (State Council Information Office, SCIO) adott ki, és amelyet a Global Times portál szeptember elején közölt cikke idéz. (A Global Times egy kínai állami irányítás alatt álló médium. Tulajdonosa a People’s Daily [Néplap], amely a Kínai Kommunista Párt [KKP] hivatalos újságja – a szerk.)
A dokumentum számos elképesztő adatot sorol fel, amely Kína energiaátmenetének a mérföldköveit dokumentálja, kiemelve az ország kiemelkedő hozzájárulását a globális zöldtörekvésekhez. Például
tavaly a megújulók által megtermelt elektromos áram Kína összes áramtermelésének közel 40 százalékát tette ki. Emellett az ország szélerőművekből és napelemekből származó termékexportja körülbelül 810 millió tonnával segítette a szén-dioxid-kibocsátás csökkentését más országokban – csak 2023-ban.
A portálon közölt állami munkaanyag úgy értékeli, hogy az ázsiai nagyhatalom energiaátmenete példaként szolgálhat, bemutatva egy olyan utat, amely költséghatékony, gazdaságilag megvalósítható és komoly hatással van a globális energiaiparra. „Ez azt is bizonyítja, hogy Kínának a megújuló energiaforrások terén elért kiemelkedő eredményei a folyamatos innovációból és egy teljes ipari láncból fakadnak, nem pedig állami támogatások által hajtott növekedésből, ahogy azt egyes nyugati feltételezések állítják” – értékeli a portál.
A fehér könyv részletesen kifejti Kína elkötelezettségét a szén-dioxid-kibocsátás terén. Azaz hogy egyfajta „fejlesztő országként” vállalja a felelősségét, és hajlandó együttműködni más államokkal annak érdekében, hogy a globális energiaipari és ellátási láncok stabilak maradjanak, és hogy a „nyitott környezetben” fenntartsák az energiabiztonságot. (Ez a kifejezés válasz arra, hogy előbb az USA, majd az EU védővámokat vetett ki, illetve emelt az elektromos autók, a napelemek és más, zöldátálláshoz szükséges kínai berendezések importjára – a szerk.)
Visszatérve a frissen kiadott fehér könyvre: e szerint Kína gyors ütemben fejleszti a zöldenergiát, és egyre nagyobb arányban használja azt az ország energiamixében.
Lin Po-csiang, a Hsziameni Egyetem Kínai Energia Gazdasági Kutatóközpontjának igazgatója a Global Timesnak elmondta, hogy az elmúlt évtizedben
Kína vezette a globális energiaátmenetet, nemcsak az átalakulás gyorsaságában, hanem az újenergia-termelési kapacitás bővítésének az ütemét tekintve is.”
Erre a lendületre építve az ottani tisztviselők és iparági szakértők azt állítják, hogy Kína mint a világ legnagyobb energiatermelője és persze energiafogyasztója, képes teljesíteni a fő zöldcélját: 2030-ra eléri a szén-dioxid-kibocsátás csúcspontját, majd 2060-ra a teljes semlegességet.
Iparági szakértők kiemelik azt is, hogy az ázsiai nagyhatalom sikeres energiaátmeneti folyamata példát mutat a fejlődő országoknak, és újszerű globális modellt állít fel. Egyúttal tanulságul szolgál a fejlettek számára, amelyek a globális energiaválság közepette bizonyos mértékben visszaléptek a klímacéljaiktól – mondta Cao Ho-ping, a Pekingi Egyetem közgazdásza a Global Timesnak.
Kína zöldenergia-fejlesztése a globális energiaátmenet motorjává vált, az ország újenergia-ipara hozzájárult a globális energiakínálathoz, valamint enyhítette a globális inflációs nyomásokat – áll a jelentésben. A fehér könyv a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) adataira hivatkozva kimondja, hogy
2014 és 2023 között a nem fosszilis tüzelőanyagok aránya a globális energiafogyasztásban 13,6 százalékról 18,5-re nőtt, amelynek a 45,2 százalékát Kína biztosította. Az elmúlt évtizedben a szélerőműprojektek átlagos költsége 60, a naperőműprojekteké pedig több mint 80 százalékkal csökkent globálisan, nagyrészt az ázsiai ország erőfeszítéseinek köszönhetően.
Elemzők szerint a fehér könyv egyértelműen cáfolja a nyugati kritikákat, amelyek az ország újenergia-iparát állami támogatásokkal vádolják. „Ez világosan megmutatja, hogy a Kínára ráragasztott »felesleges túlkapacitások a zöldiparban« címke a nyugati országok hegemón gondolkodásából ered, és nem felel meg a valóságnak” – mondta Cao.
Lin hozzátette, hogy a nyugati országoknak ez egy figyelmeztetés, hiszen Kína zöldenergiával kapcsolatos exportcikkeire tervezett, illetve már kivetett vámok kapcsán aláhúzza: inkább ürügynek gondolja a védővámokkal kapcsolatos döntést. A Nyugatnak tehát figyelmeztetés, hogy az ilyen gazdasági kérdések politikai eszközként történő használata – idézzük – „jelentősen akadályozza a globális zöldátmenetet, lassítja az energiastruktúra optimalizálását és késlelteti a klímaváltozás elleni erőfeszítéseket”.
A fehér könyv hangsúlyozza azt is, hogy Kína ellenzi az egyoldalúságot és a protekcionizmust, valamint elutasítja a „leválasztás” effajta politikáját. Végezetül pedig felszólítja a nagyhatalmakat, hogy „fókuszáljanak a föld és az emberiség jövőjére, illetve felelősségteljesen cselekedjenek a globális energiabiztonság biztosítása, a zöldfejlesztés elősegítése és a piaci rend fenntartása érdekében”.
(Forrás: Global Times)
Kapcsolódó:
Címlapfotó: Wikimedia Commons/Makoto Lin / Office of the President (中華民國總統府)
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
A kínai gyártók egyre inkább vezető szerepet töltenek be azokban az ágazatokban, amelyeket a közelmúltig német vállalatok uraltak – és ez mostanra a németeknek is feltűnt.
A két ázsiai ország kapcsolata hetek alatt olyan mélypontra zuhant, amilyet évtizedek óta nem láttunk. Tokió katonai választ helyezett kilátásba, Peking erre visszahívta a nagykövetét.
Miközben Brüsszelben alig 1,5 százalékos növekedésben reménykednek, Pekingben egészen más léptékben számolnak.
Őszintén akart beszélni az ukrán elnök.
Hiába próbálta Macron kioktatni a kínai elnököt.
A francia elnök találkozott rajongóival.
Nem megy el a rivális.
A négyéves Medárd napok alatt belopta magát egy ország szívébe. Hőstettét és helytállását jó ideig nem fogjuk feledni. De egyre több helyen felmerül a kérdés, hogy is írjuk helyesen az életet mentő köszönését. Utánajártunk!
