Az egyik vezető kínai állami portál pár napja öntömjénező hangvétellel közölte a nagyhatalom zöldátállásában elért eredményeit. Ám az önfényezés most talán nem alaptalan.
Kína jelentős előrelépést ért el az energiaátmenet terén az elmúlt évtizedben, több történelmi áttörést elérve a zöld- és alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiához kapcsolódó fejlesztésekben. Az ország ezek eredményeképpen egy tiszta, sokszínű, biztonságos és rugalmas energiarendszer kiépítése felé halad – áll a csütörtökön közzétett, Kína energiaátmenete című fehér könyvben, amelyet az ottani Államtanács Információs Hivatala (State Council Information Office, SCIO) adott ki, és amelyet a Global Times portál szeptember elején közölt cikke idéz. (A Global Times egy kínai állami irányítás alatt álló médium. Tulajdonosa a People’s Daily [Néplap], amely a Kínai Kommunista Párt [KKP] hivatalos újságja – a szerk.)
A dokumentum számos elképesztő adatot sorol fel, amely Kína energiaátmenetének a mérföldköveit dokumentálja, kiemelve az ország kiemelkedő hozzájárulását a globális zöldtörekvésekhez. Például
tavaly a megújulók által megtermelt elektromos áram Kína összes áramtermelésének közel 40 százalékát tette ki. Emellett az ország szélerőművekből és napelemekből származó termékexportja körülbelül 810 millió tonnával segítette a szén-dioxid-kibocsátás csökkentését más országokban – csak 2023-ban.
A portálon közölt állami munkaanyag úgy értékeli, hogy az ázsiai nagyhatalom energiaátmenete példaként szolgálhat, bemutatva egy olyan utat, amely költséghatékony, gazdaságilag megvalósítható és komoly hatással van a globális energiaiparra. „Ez azt is bizonyítja, hogy Kínának a megújuló energiaforrások terén elért kiemelkedő eredményei a folyamatos innovációból és egy teljes ipari láncból fakadnak, nem pedig állami támogatások által hajtott növekedésből, ahogy azt egyes nyugati feltételezések állítják” – értékeli a portál.
A fehér könyv részletesen kifejti Kína elkötelezettségét a szén-dioxid-kibocsátás terén. Azaz hogy egyfajta „fejlesztő országként” vállalja a felelősségét, és hajlandó együttműködni más államokkal annak érdekében, hogy a globális energiaipari és ellátási láncok stabilak maradjanak, és hogy a „nyitott környezetben” fenntartsák az energiabiztonságot. (Ez a kifejezés válasz arra, hogy előbb az USA, majd az EU védővámokat vetett ki, illetve emelt az elektromos autók, a napelemek és más, zöldátálláshoz szükséges kínai berendezések importjára – a szerk.)
Visszatérve a frissen kiadott fehér könyvre: e szerint Kína gyors ütemben fejleszti a zöldenergiát, és egyre nagyobb arányban használja azt az ország energiamixében.
Lin Po-csiang, a Hsziameni Egyetem Kínai Energia Gazdasági Kutatóközpontjának igazgatója a Global Timesnak elmondta, hogy az elmúlt évtizedben
Kína vezette a globális energiaátmenetet, nemcsak az átalakulás gyorsaságában, hanem az újenergia-termelési kapacitás bővítésének az ütemét tekintve is.”
Erre a lendületre építve az ottani tisztviselők és iparági szakértők azt állítják, hogy Kína mint a világ legnagyobb energiatermelője és persze energiafogyasztója, képes teljesíteni a fő zöldcélját: 2030-ra eléri a szén-dioxid-kibocsátás csúcspontját, majd 2060-ra a teljes semlegességet.
Iparági szakértők kiemelik azt is, hogy az ázsiai nagyhatalom sikeres energiaátmeneti folyamata példát mutat a fejlődő országoknak, és újszerű globális modellt állít fel. Egyúttal tanulságul szolgál a fejlettek számára, amelyek a globális energiaválság közepette bizonyos mértékben visszaléptek a klímacéljaiktól – mondta Cao Ho-ping, a Pekingi Egyetem közgazdásza a Global Timesnak.
Kína zöldenergia-fejlesztése a globális energiaátmenet motorjává vált, az ország újenergia-ipara hozzájárult a globális energiakínálathoz, valamint enyhítette a globális inflációs nyomásokat – áll a jelentésben. A fehér könyv a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) adataira hivatkozva kimondja, hogy
2014 és 2023 között a nem fosszilis tüzelőanyagok aránya a globális energiafogyasztásban 13,6 százalékról 18,5-re nőtt, amelynek a 45,2 százalékát Kína biztosította. Az elmúlt évtizedben a szélerőműprojektek átlagos költsége 60, a naperőműprojekteké pedig több mint 80 százalékkal csökkent globálisan, nagyrészt az ázsiai ország erőfeszítéseinek köszönhetően.
Elemzők szerint a fehér könyv egyértelműen cáfolja a nyugati kritikákat, amelyek az ország újenergia-iparát állami támogatásokkal vádolják. „Ez világosan megmutatja, hogy a Kínára ráragasztott »felesleges túlkapacitások a zöldiparban« címke a nyugati országok hegemón gondolkodásából ered, és nem felel meg a valóságnak” – mondta Cao.
Lin hozzátette, hogy a nyugati országoknak ez egy figyelmeztetés, hiszen Kína zöldenergiával kapcsolatos exportcikkeire tervezett, illetve már kivetett vámok kapcsán aláhúzza: inkább ürügynek gondolja a védővámokkal kapcsolatos döntést. A Nyugatnak tehát figyelmeztetés, hogy az ilyen gazdasági kérdések politikai eszközként történő használata – idézzük – „jelentősen akadályozza a globális zöldátmenetet, lassítja az energiastruktúra optimalizálását és késlelteti a klímaváltozás elleni erőfeszítéseket”.
A fehér könyv hangsúlyozza azt is, hogy Kína ellenzi az egyoldalúságot és a protekcionizmust, valamint elutasítja a „leválasztás” effajta politikáját. Végezetül pedig felszólítja a nagyhatalmakat, hogy „fókuszáljanak a föld és az emberiség jövőjére, illetve felelősségteljesen cselekedjenek a globális energiabiztonság biztosítása, a zöldfejlesztés elősegítése és a piaci rend fenntartása érdekében”.
(Forrás: Global Times)
Kapcsolódó:
Címlapfotó: Wikimedia Commons/Makoto Lin / Office of the President (中華民國總統府)
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.
Az európai akkumulátorgyártás fellegvárának szánt Northvolt összeomlása kijózanító pofon volt a merész tervek szószólóinak. A történet visszatért önmagába, a világ legnagyobb gyártója, a CATL pedig máris bejelentette, hogy új beruházásba kezd – ezúttal Spanyolországban.
Ráébredtek arra, hogy Európa nehezen tart lépést az Egyesült Államokkal és Kínával.
Az Oroszországot sújtó szankciók miatt az orosz repterek bezártak az európai légitársaságok előtt, így az Európa és Kína közötti légi forgalom a kínaiak kezébe került.
Kína új irányvonalat hirdetett: 2025-től radikálisabb élénkítő lépésekkel kívánja támogatni a növekedést. Bár a bejelentések rövid távon optimizmust hoztak a tőzsdékre, a szakértők óvatosságra intenek: a szavak mögötti valódi tettek és azok hatékonysága még mindig kérdéses marad.
Oroszországnak a szemmel látható nemzetközi kudarcai után valahol muszáj teljesítenie.
Minden nap délután kettőkor és ötkor nyitják meg a vásárlási lehetőséget.
Az EB Magyarországi Képviselete azt írta, az uniós bíróság ítéletének tartalmával a magyar sajtóban és közéletben számos félreértés és tévhit terjedt el.
