Az élelmiszerárak elmúlt években tapasztalt megugrása több okra is visszavezethető. Magyarázzák a geopolitikai konfliktusokkal, az energiahordozók, a műtrágyák árának megugrásával, a megnövekedett kereslettel, az ellátási láncok zavaraival, a kapzsinflációval, de ebből a klímaváltozás is kivette a részét.
A szerző a Makronóm újságírója.
Az árak alakulását a klímaváltozáson kívül több dolog is befolyásolta, a geopolitikai konfliktusok, az energiahordozók, a műtrágyák árának megugrása, a megnövekedett kereslet, az ellátási láncok zavarai vagy a kapzsinfláció. Persze minden termék másképp reagált a világon, például az olívaolaj, a narancslé ára folyamatosan emelkedett, míg a gabonaféléknél láthattunk némi árcsökkenést. Egy-egy területet kiválasztva a Carbon Brief öt diagramot készített, amelyeken bemutatják, hogy az éghajlatváltozás miképp befolyásolhatja az élelmiszer-termelést és az árakat.
Az élelmiszer-infláció változása a 2022. júniusi, júliusi és augusztusi, az európai átlagnál magasabb hőmérséklet miatt. A piros az élelmiszer-infláció növekedését, a kék pedig a csökkenését jelzi. Forrás: Carbon Brief, Kotz et al. (2024)
Az extrém hőség világszerte befolyásolhatja az élelmiszerárakat,
készültek erről tanulmányok, hogy a magas hőmérséklet akár 12 hónapon keresztül tartósan növelheti az élelmiszer-inflációt mind a magas, mind az alacsony jövedelmű országokban. A 2035-re az előre jelzett hőmérséklet-emelkedések alapján értékelve, globálisan akár évi 0,92–3,23 százalékpontos felfelé irányuló nyomás nehezedhet az élelmiszerárakra. Az inflációs nyomás az Egyenlítőhöz közelebbi szélességi körökön a legnagyobb, attól távolabb pedig erős szezonalitást mutat, és ez főképp nyáron tetőzhet. Úgy vélik, hogy a 2022-es extrém nyári hőség 0,43–0,93 százalékponttal növelte az élelmiszer-inflációt Európában. A 2035-re prognosztizált felmelegedés ezt akár 30-50 százalékkal is felerősítheti.
Az európai élelmiszer-infláció évente változik, általában 5 százalék alatt marad, de sokkal magasabbra is emelkedhet. Az árfolyamok 2022 és 2023 között átlagosan 19 százalékkal emelkedtek, de ennek az aszályon kívül egyéb okai is voltak.
Az EU Kopernikusz Klímaváltozási Szolgálata alapján 2022 nyári hónapjaiban Európa-szerte „szokatlanul intenzív és széles körben elterjedt” hőhullámokkal szembesültünk. A hőség számos rekordot megdöntött, erdőtüzeket okozott, több mint 60 ezer ember halt meg, és további százmilliók életét keserítette meg.