Öt példa, miképp emeli a klímaváltozás az élelmiszerárakat

Az árak alakulását a klímaváltozáson kívül több dolog is befolyásolta, a geopolitikai konfliktusok, az energiahordozók, a műtrágyák árának megugrása, a megnövekedett kereslet, az ellátási láncok zavarai vagy a kapzsinfláció. Persze minden termék másképp reagált a világon, például az olívaolaj, a narancslé ára folyamatosan emelkedett, míg a gabonaféléknél láthattunk némi árcsökkenést. Egy-egy területet kiválasztva a Carbon Brief öt diagramot készített, amelyeken bemutatják, hogy az éghajlatváltozás miképp befolyásolhatja az élelmiszer-termelést és az árakat.   

1. Európa – Az élelmiszer-inflációt növeli az extrém hőség  

Az élelmiszer-infláció változása a 2022. júniusi, júliusi és augusztusi, az európai átlagnál magasabb hőmérséklet miatt. A piros az élelmiszer-infláció növekedését, a kék pedig a csökkenését jelzi. Forrás: Carbon Brief, Kotz et al. (2024)  

készültek erről tanulmányok, hogy a magas hőmérséklet akár 12 hónapon keresztül tartósan növelheti az élelmiszer-inflációt mind a magas, mind az alacsony jövedelmű országokban. A 2035-re az előre jelzett hőmérséklet-emelkedések alapján értékelve, globálisan akár évi 0,92–3,23 százalékpontos felfelé irányuló nyomás nehezedhet az élelmiszerárakra. Az inflációs nyomás az Egyenlítőhöz közelebbi szélességi körökön a legnagyobb, attól távolabb pedig erős szezonalitást mutat, és ez főképp nyáron tetőzhet. Úgy vélik, hogy a 2022-es extrém nyári hőség 0,43–0,93 százalékponttal növelte az élelmiszer-inflációt Európában. A 2035-re prognosztizált felmelegedés ezt akár 30-50 százalékkal is felerősítheti.   

Az EU Kopernikusz Klímaváltozási Szolgálata alapján 2022 nyári hónapjaiban Európa-szerte „szokatlanul intenzív és széles körben elterjedt” hőhullámokkal szembesültünk. A hőség számos rekordot megdöntött, erdőtüzeket okozott, több mint 60 ezer ember halt meg, és további százmilliók életét keserítette meg.   

2. Egyesült Királyság – A sok eső eláztatta a talajt és késleltette a vetést  

A havi csapadék anomáliái az Egyesült Királyságban 2021 januárja és 2024 júliusa között. Az alapvonal feletti számok az átlagosnál magasabb csapadékszintet (sötétkék árnyalat), az alapvonal alattiak pedig kevesebb esőt (sárga árnyékolás) jeleznek az 1991 és 2020 közötti időszak átlagához képest. A vastag kék vonal az átlagos csapadékmennyiséget jelenti az Egyesült Királyságban, a szaggatott világoskék vonalak pedig Anglia, Wales, Skócia és Észak-Írország adatait jelzik. Forrás: Carbon Brief, a Met Office adatai alapján  

A Met Office 1836 óta jegyzi az időjárás változásait, és az adatai szerint azóta a 2023-as volt az Egyesült Királyság második legmelegebb és a hetedik legcsapadékosabb éve. Anglia a 2022 szeptembere és 2024 februárja közötti időszakban élte át az eddigi legcsapadékosabb 18 hónapját. A havi csapadékösszegek gyakran az átlag fölé emelkedtek, 2023 júliusában több mint 170 százalékkal voltak magasabbak, mint az 1991 és 2020 közötti átlag.   

Az eláztatott talaj befolyásolta a növények vetésének, ültetésének idejét, így 2023-ban 4,9 százalékkal esett vissza az Egyesült Királyság zöldségtermelése az előző évhez képest. Tavaly csak a karfiol hozama több mint 9 százalékkal volt kevesebb, és a hagymás területek is csökkentek. Emellett az őszi búza, az őszi árpa, a tavaszi árpa, a zab és a repce teljes termelése is visszaesést mutatott.   

3. Egyesült Államok – A szélsőséges időjárás és a betegségek tizedelik a narancstermést 

Narancstermés 2014–24 között, millió dobozban az Egyesült Államokban (piros), illetve államszinten Floridában (narancs), Kaliforniában (sárga) és Texasban (szürke). Ez idő alatt jelentősen visszaesett a termelés Floridában, részben az Irma és Ian hurrikán miatt. Forrás: Carbon Brief, az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériumának adatai alapján  

Az Egyesült Államokban az elmúlt években a narancslé ára folyamatosan emelkedett, a floridai termelés csökkenése és a brazíliai „klíma által kiváltott szélsőséges időjárás” miatt. Néhány legtöbbet termelő országban az elmúlt években a szélsőséges időjárás és a betegségek pusztították a narancsültetvényeket.   

Brazília a világ legnagyobb narancstermelője, ám az idei termésük az áradások és a szárazság miatt az elmúlt 36 év legrosszabbja lesz.   

Az Egyesült Államokban, amely a harmadik legnagyobb termesztő, a narancstermelés 2020 és 2024 között több mint 40 százalékkal esett vissza. Florida 2022–23-as termelése több mint a felére csökkent az előző szezonhoz képest. Ezt részben a Ian hurrikán okozta, amely 2022 szeptemberében pusztította el a floridai ültetvényeket. Az állam „citruszónájának” körülbelül 90 százaléka került a hurrikán útjába. A viharok mellett a narancsot világszerte egy gyógyíthatatlan bakteriális citrusbetegség (citruszöldülés) sújtotta, amelyet egy invazív rovar terjeszt. A gyümölcs használhatatlanná válik, és a növény pár éven belül elpusztul. A gyógyíthatatlan betegség a floridai narancsot is súlyosan érintette. Mindez az árak megugrásához vezetett. 2024 júniusában a narancslé már 4,26 dollárba került 16 unciánként (473 ml-es doboz), ami közel kétszerese a négy évvel ezelőtti 2,36 dollárnak.   

4. Földközi-tenger – Az olívaolaj termelését csökkentette az abnormális hőség  

A világ olívaolaj-termelése, millió tonnában, 2000–24 között. Forrás: Carbon Brief, a Nemzetközi Olívatanács adatai alapján  

A fenti ábra is mutatja, hogy a globális olajbogyó-termelés jelentősen visszaesett 2021 óta, méghozzá körülbelül az egyharmadával. Így nem csoda, hogy az olívaolaj ára is megugrott. Az Eurostat adatai szerint az EU-ban átlagosan 50 százalékkal emelkedtek az árak ebben az időszakban, amit magyaráz az is, hogy például Portugáliában a költségek is közel 70 százalékkal nőttek. Az eladások zuhantak, és a The Guardian jelentése szerint Spanyolországban az olívaolaj lett a bolti lopások legkeresettebb tárgya. Ez nem csoda, hiszen a pár évvel ezelőtti 5-ről 14 euróra emelkedett egy liter szűzolaj ára.  

A földközi-tengeri országok termelik a világ olívaolajának a nagy részét, Spanyolország részesedése több mint 40 százalék. De hasonlóan aszály sújtotta Olaszországot és Görögországot is. Egy 2023-as tanulmány szerint 2022-ben Spanyolország majdnem felén rekordhőmérsékletet mértek. Ezzel az a gond, hogy a normál csapadékviszonyok mellett a rendkívül magas hőmérséklet intenzív aszályhoz vezetett. A 2023–2024-es szezon termelése már 28 százalékkal magasabb volt, mint a katasztrofális 2022–2023-asé, de még mindig elmarad az ötéves átlagtól.  

5. Kína – A rizshozam nagyon függ a szélsőséges időjárástól  

A kínai rizshozam 1999 és 2012 közötti százalékos csökkenése a szélsőséges esőzések, a hőség, a szárazság, a hideg és az egyéb szélsőséges időjárási viszonyok miatt. Forrás: Carbon Brief, Fu et al. (2023)  

Kína jelentős gabonatermelő – több rizst és búzát termeszt, mint a világ bármely más országa. A fenti, 2023-as tanulmány eredményein alapuló diagram azt mutatja, hogy a szélsőséges esőzések körülbelül 8 százalékkal csökkentették a rizshozamot Kínában 1999 és 2012 között. A rizs példája azt világítja meg, hogy szinte minden szélsőséges esemény, a hőség, a szárazság, a hideg és a szélsőséges időjárás egyéb formái mind negatívan befolyásolták a hozamot.  

Más kormányzati adatok azt mutatják, hogy míg a rizstermelés 3 százalékkal esett vissza 2018 és 2023 között, addig a búza csaknem 4, a kukorica pedig mintegy 12 százalékkal emelkedett. A kínai ökológiai és környezetvédelmi minisztérium 2018-as jelentésében már figyelmeztetett, hogy az éghajlatváltozás jelentősen befolyásolta a növénytermesztési rendszereket. Ennek következtében egyre kiszámíthatatlanabbul érkeznek az esőzések, fokozódik a veszélyes kártevők terjedése és számos növény tenyészideje lerövidül.   

Kínát az elmúlt néhány évben magas hőségek, árvizek, aszályok és más extrém időjárási jelenségek sújtották. 2024 júliusa volt a legmelegebb hónap a nyilvántartások 1961-es kezdete óta, az országot idén eddig 25 nagyszabású árvíz is sújtotta, ami szintén rekordot jelent. Kína termékeny keleti részén voltak területek, ahol az eső hónapos késéssel jött. Igaz, akkor meg rendkívüli mennyiségben, volt, ahol 24 óra alatt 600 mm esett. A kiszáradt talajok pedig nem képesek olyan gyorsan felszívni a vizet, mint a nedvesek, így ezek a villámárvizek talajkimosódást okozhatnak.   

Kínában június óta egyes gyümölcsök és zöldségek, például a káposzta, a spenót és a körte ára meredeken megemelkedett, miután az áradások és a hőség több millió hektár mezőgazdasági földet pusztított el. Tavaly nyáron országszerte a súlyos aszály, majd a heves esőzések és az árvizek sújtották a kukorica-, a rizs- és a búzatermést.  

Kapcsolódó:  

Címlapfotó: Pixabay

További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.