Az Egyesült Államok likvidálta az ISIS vezetőjét Szíriában
A terület, ahol a csapás történt, az Aszad-rezsim és Oroszország ellenőrzése alatt állt.
Oroszország, az Egyesült Államok és Kína tengeralattjárói a globális flotta 40 százalékát teszik ki. A legkevesebb Kubának és Lengyelországnak van. A listában további meglepetések is felbukkannak.
A szerző a Makronóm újságírója.
A tengeri hadviselés elképzelhetetlen lenne már a tengeralattjárók nélkül, legyen szó felderítésről, elrettentő erő demonstrálásáról vagy célzott támadásról. A Visual Capitalist most a tizenkét legnagyobb flottával rendelkező országot rangsorolta a GlobalFirepower friss adatai alapján. Fontos adalék: a lista nem tesz különbséget a tengeralattjárók között sem meghajtási technológia, sem rendeltetés, sem besorolás alapján. Amit látunk, az a darabszámra vonatkozik, függetlenül a járművek tulajdonságaitól.
Amint látszik, még mindig Oroszország rendelkezik a legnagyobb flottával: 65 tengeralattjárójával éppen egy darabbal előzi meg az ezüstérmes Egyesült Államokat, valamint néggyel Kínát, amely a maga 61 darabos flottájával a bronzérmet szerezte meg. E három ország egyébként a globális tengeralattjáró-állomány 40 százalékát adja.
Észak-Korea sem aprózza el a tengeri fegyverkezést: 31 tengeralattjáróval a világ negyedik legnagyobb flottájával büszkélkedhet, a listán Japán (23 darab) és Dél-Korea (22 darab) követi, majd Irán (19), India (18), Törökország (12), Görögország (11), Nagy-Britannia (10) és Franciaország következnek – utóbbi némi meglepetésre csak kilenc víz alatti harci járművel rendelkezik.
A rend kedvéért említsük meg azon országokat, amelyek még hadrendben tartanak tengeralattjárókat: Egyiptom (8), Olaszország (8), Pakisztán (8), Szingapúr (7), Algéria, Ausztrália, Németország, Norvégia és Vietnám (6), Izrael, Svédország (5), Azerbajdzsán, Brazília, Kanada, Chile, Kolumbia, Indonézia, Peru és Tajvan (4), Mianmar, Hollandia, Dél-Afrika, Spanyolország (3), Argentína, Banglades, Ecuador, Malajzia, Portugália, Venezuela (2). A listát Kuba és Lengyelország zárja 1-1 darabbal.
Bár a figyelem középpontjában egyre inkább a kínai–amerikai fegyverkezési verseny áll, a sok évtizednyi hidegháborús küzdelem eredménye még mindig látható a listán. Az oroszok ugyan számbeli fölényben vannak, az amerikaiak a jobb technológiára esküsznek a mai napig – a flotta legújabb büszkesége, a Columbia osztályú lopakodó nukleáris tengeralattjárót a maga tizenhat rakétakilövőjével verhetetlennek tartják.
Az oroszok ezzel szemben a Sierra osztályú támadó tengeralattjárókra tudnak mutogatni, bármennyire is eljárt felettük az idő. Ezeket a hajókat kifejezetten az amerikai nukleáris meghajtású ballisztikus rakéta-tengeralattjárók felkutatására és megsemmisítésére építették, az új generációs monstrumokat az 1990-es években állították hadrendbe.
A Sierra II különlegessége abban rejlett, hogy gyorsabb volt és nagyobb merülési mélységet tudott produkálni amerikai társainál. Ennek titka az acél helyett titánötvözetből készült hajótestben rejlett: a titán erősebb és feleannyit nyom, kevésbé korrodálódik a sós vízben, valamint nagyobb nyomást képes elviselni a mélységben. Ennek megfelelően azonban jóval drágább is: egy ilyen tengeralattjáró megépítése háromszor-ötször több pénzbe került egy hagyományosénál. Összesen két darab készült el belőle, nem véletlenül: a költségek mellett az építés bonyolultsága és időigénye volt az, ami végül visszafogta a Sierrák számának növelését.
***
Kapcsolódó:
Fotó: MTI/EPA/EFE/Ernesto Mastrascusa
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.