A University College London (UCL) felmérése szerint a diákok mindössze 31 százaléka lát karrierlehetőséget a klímaváltozás és a fenntarthatóság tanulmányozásában, valamint csupán 17 százalékuk érdeklődik egy ilyen pálya iránt. A kutatás azt is kimutatta, hogy a 11–14 éves lányok 44, míg a fiúk csupán 27 százaléka aggódik a klímaváltozás miatt.
Egy nemrégiben készült tanulmány, amelyet a University College London (UCL) szakemberei végeztek, arra mutatott rá, hogy a lányok sokkal nagyobb mértékben aggódnak a klímaváltozás miatt. Nézzük a részleteket!
Az angliai iskolákban 11 és 14 év közötti diákok körében végzett felmérés szerint
a lányok 44 százaléka gyakran aggodalommal tekint a jövőre, míg a fiúk esetében ez az arány csupán 27 százalék.
A kutatás azt is feltárta, hogy az alacsonyabb jövedelmű családokból származó tanulók kevésbé élvezik a klímaváltozással kapcsolatos ismeretek megszerzését. Az eredmények arra mutatnak rá, hogy az iskoláknak fontosabb szerepet kellene vállalniuk abban, hogy támogassák a diákokat a környezetvédelmi karrierek felfedezésében és a fenntarthatóság oktatásában.
A UCL tanulmánya szerint az alacsonyabb társadalmi rétegekből származó gyerekek kevésbé érdeklődnek a klímaváltozással kapcsolatos oktatás iránt, mint tehetősebb társaik. A kutatók a tanulmányban megjegyzik, hogy ezek az eredmények aláhúzzák a különbségeket az oktatás hozzáférhetőségében és annak hatékonyságában. A felmérés adatai szerint a diákok 36 százaléka rendszeresen, további 50 százalék azt állította, hogy kissé aggódik amiatt, hogy milyen lesz a világ.
Amikor arra kérdezték rá, hogy a klímaváltozás milyen érzelmeket vált ki belőlük, a diákok 53 százaléka vallotta be, hogy szorongást érez.
A kutatás szerint mindössze 16 százalékuk gondolja úgy, hogy a felnőttek eleget tesznek a környezet védelme érdekében. Nicola Walshe professzor, a UCL Klímaváltozás és Fenntarthatósági Oktatási Központjának ügyvezető igazgatója hangsúlyozta, hogy nagyon kevés alapos ismeret áll rendelkezésre a diákok klímaváltozással és fenntarthatósággal kapcsolatos nézeteiről. Szerinte ezek az eredmények alapvetően fontos bizonyítékot nyújtanak ahhoz, hogy jobban támogassák az iskolákat és a tanárokat.
A UCL szakemberei 30 angliai iskola 2429 főnyi, 11 és 14 év közötti diákját kérdezték meg az idén március és május között. Az adatok feldolgozása nemrég készült el, és a jelentés rávilágított arra, hogy az iskolákban nem megfelelő a klímaváltozással kapcsolatos karrierlehetőségekkel való foglalkozás.
A felmérés szerint a diákok mindössze 31 százaléka gondolja úgy, hogy a klímaváltozás és a fenntarthatóság tanulmányozása karrierlehetőségeket nyújthat, és még kevesebben, mindössze 17 százalékuk érdeklődött egy fenntarthatósággal kapcsolatos karrierút iránt.
Mi több, a kevésbé jómódúak körében csupán 14 százalék lát zöldkarrierutat maga előtt.
A diákok ugyanakkor jelezték, hogy szívesen tanulnának többet a klímaváltozásról és a fenntarthatóságról, különösen, ha ez több időt jelentene a természetben. Ugyanakkor jelentős nemi különbségek is megfigyelhetők az érdeklődési területek között. Walshe professzor elmondása szerint a megkérdezett lányok háromnegyede szeretne többet megtudni arról, hogy a klímaváltozás hogyan befolyásolja az emberi egészséget és jólétet, míg a fiúknál ez az arány 60 százalék.
A tanulmány zárásaként a UCL szakemberei hangsúlyozzák, hogy az oktatásnak nagyobb figyelmet kell fordítania a klímaváltozásra és a fenntarthatóságra, hogy kezelni lehessen a tanulók aggodalmait. A jelentés öt javaslatot fogalmaz meg az oktatáspolitikai döntéshozók számára, beleértve a zöld-karrierlehetőségek bővítését és a klímaváltozással kapcsolatos témák integrálását az iskolai tantervbe.
(Forrás: UCL)
Kapcsolódó:
Címlapfotó: MTI/EPA/LUSA/Fernando Veludo
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.
Az Európai Unió zöldátállásának költségei messze meghaladják a korábbi becsléseket, évente akár 1500 milliárd euróra is rúghatnak. A Bruegel Intézet friss jelentése szerint a klímaváltozás elleni küzdelem ára soha nem látott magasságokba szökhet a következő években.
Az ESG, azaz a fenntartható szempontok szerinti teljesítmény javítása érdemben segíthet a tőkeköltségek csökkentésében, különösen részvénykibocsátásoknál, de az eredmények ágazatonként, vállalatmérettől és földrajzi helyzettől függően jelentősen eltérhetnek. A kérdés az, hogy elég-e egy jó ESG-értékelés ahhoz, hogy tartós pénzügyi előnyt teremtsen.
A COP29 zárónyilatkozata bár elfogadott egy évi 300 milliárd dolláros klímafinanszírozási célt 2035-ig, India és más fejlődő országok elégedetlenségüket fejezték ki. Szerintük a támogatás mértéke elenyésző, és tovább mélyíti a fejlett és a fejlődő államok közötti szakadékot.
Egyre valószínűbb, hogy felborítja az európai időjárást a La Niña, amely nem csak a télre, de a 2025-ös évre is rendkívüli hatással lehet.
Sebestyén Géza szerint az igazi kérdés az, felébred-e a gazdasági közösség a csipkerózsika-álmából.
Szeptember közepén pár nap leforgása alatt volt, ahol hirtelen 20 Celsius-fokot esett vissza a hőmérséklet Magyarországon.
A műhelyekben bármilyen járművet átalakítanak frontszolgálatra, a felesleges karosszériaelemeket eltávolítják és helyükre vaslemezeket, rácsokat hegesztenek vagy gumiabroncsokat aggatnak.
Óriási változás állt be január óta az orosz-ukrán háborúval kapcsolatos közhangulatban.
