Habár lassult, de a gyors bérnövekedés júniusban is fennmaradt hazánkban. A bruttó átlagkereset 642 ezer forint volt, a bérdinamika pedig az év végéig kitarthat a Makronóm Intézet elemzője szerint. Kétség a jövő évi emelkedéssel kapcsolatban van, amelyet illetően még sok a bizonytalanság.
Elemző: Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője
Habár lassult az üteme, júniusban is jelentősen, 13,3 százalékkal nőtt a bruttó átlagkereset: a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagfizetése 642 ezer forint volt. A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 427 ezer, a kedvezményeket figyelembe véve 442 ezer forintot ért el.
A mediánkereset értéke ennél gyorsabb ütemben, 15,3 százalékkal növekedett, ami arra utal, hogy
az alacsonyabb keresetűek béremelkedése hajtja nagyobb mértékben az átlagbért.
A megelőző havinál lassabb bérdinamika a vállalkozásokhoz kötődött, azonban itt is érdemi, 11,4 százalékos volt az átlagbér-emelkedés. Ez az ütem nagyságrendileg megegyezik az áprilisival, vagyis feltehetően a májusi adat lehetett kiugró. Ezt támasztja alá az is, hogy a bérkiáramlás a legnagyobb mértékben a feldolgozóiparban lassult, itt júniusban csak 9,1 százalékkal nőtt az átlagos kereset értéke.
A feldolgozóiparon kívül egyébként csak az egyik legnagyobb átlagbért kínáló pénzügyi, biztosítási tevékenység ágazatban nem regisztráltak két számjegyű fizetésemelkedést.
A feldolgozóipar lassabb bérdinamikája mögött a gazdasági nehézségek húzódnak meg, a jelentős részben exportorientált ágazat érdemben megszenvedi legfontosabb külpiacunk, Németország gyengélkedését, ami a vállalatvezetőket óvatosságra inti a béremelések kapcsán is.
Erre utal az is, hogy a rendszeres, vagyis a prémium és jutalmak nélküli keresetek az átlagbérnél gyorsabb ütemben, 12,0 százalékkal nőttek a versenyszférában, azaz a vállalatok valamennyire spóroltak a jutalmakkal, különjuttatásokkal. A többi piaci ágazat esetében ezzel szemben nagyságrendileg kiegyenlített a fizetésemelkedési ütem, amiben a minimálbér és a garantált bérminimum 15, illetve 10 százalékos emelése játszik jelentős szerepet, illetve a munkavállalók érdekérvényesítése a béreik reálértékének fenntartása érdekében.
A költségvetési szférában ezzel szemben nem változott a bérdinamika, a megelőző hónapokhoz hasonló ütemben, 18,8 százalékkal nőtt az átlagkereset értéke, miközben a mediánbéré 26,2 százalékkal emelkedett. Vagyis itt is elsősorban az alacsonyabb keresetűek fizetése nőtt gyorsabb ütemben.
A költségvetési szférán belül a pedagógus-béremelést, illetve az egészségügyi szakdolgozók bérfejlesztéseit kell kiemelni, de a közigazgatásban is számottevő mértékben, 14,5 százalékkal nőtt az átlagfizetés.
Júniusban a reálkereset 9,3 százalékos növekedést mutatott. A jövedelmi helyzet javulása ugyanakkor egyelőre nem tükröződik vissza a fogyasztási adatokban, köszönhetően annak, hogy az óvatossági motívum továbbra is erős a háztartások körében, a gazdasági bizonytalanság nyomán jelenleg még a korábban részben felélt megtakarításaikat töltik vissza.
Várakozásaink szerint az idei év hátralévő részében is fennmaradhat a jelenlegi bérdinamika, tekintve, hogy a vállalatok többsége jellemzően csak évente egyszer, az év első felében emeli a fizetéseket.
A jövő évi béremelkedés kapcsán ugyanakkor jelentős a bizonytalanság. Azt nagymértékben befolyásolja, hogy milyen mértékben nőnek a legkisebb keresetek, hiszen az a magasabb bérkategóriákra is hatással van
– itt a vállalatok szempontjából kedvező lenne, ha minél előbb döntés születne, mert az segítené a tervezést. Ezenfelül jelentős szerepe lesz a gazdasági kilátásoknak: kedvezőbb növekedési várakozások mellett a cégek is nyitottabbak lesznek a bérek gyorsabb emelése iránt, míg ha a gazdasági bizonytalanság fennmarad, az óvatosságra intheti a döntéshozókat. Ezzel együtt arra számítunk, hogy 2025-ben is 10 százalék feletti ütemben növekedhet a bruttó átlagkereset, ami a tovább lassuló inflációval együtt ismételten érdemi, 6 százalék feletti reálbér-emelkedést jelentene.
Kapcsolódó:
Címlapfotó: MTVA/Bizományosi: Faludi Imre
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.
Baritz Sarolta Laura közgazdász szerint a profit helyett az emberközpontúságra kell helyezni a hangsúlyt. Mennyire tudják ezt megvalósítani a gazdaság szereplői? Van-e közgazdasági összefüggés a kapcsolatok és a boldogság között?
Beindul a gazdasági növekedés, egyre több pénze lesz az embereknek és a beruházások is felfuthatnak. Ha sikerül az orosz-ukrán háborúban békét kötni, akkor még inkább kilőhetnek a mutatók Magyarországon. Ezt várják a magyar gazdasági elemzők.
Kiszivárgott dokumentumok részletesen ismertetik a Trump-kormány tervét, amelynek célja az Európában befagyasztott orosz pénzeszközök feloldása és Moszkva visszavezetése a nemzetközi közösségbe.
Miközben Brüsszelben alig 1,5 százalékos növekedésben reménykednek, Pekingben egészen más léptékben számolnak.
A munkacsoport célja, hogy szakértők bevonásával a Tisza Párt baloldali megszorító csomagjának veszélyeire hívják fel a figyelmet országszerte, a lehető legtöbb platformon – jelentette ki Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ főigazgatója a Szabad Magyarok a Megszorítások Ellen Munkacsoport alakuló ülésén.
Az SZTNH jövőre ünnepli fennállásának 130. évét, és ezzel Európa legrégebbi, folyamatosan működő szellemitulajdon-védelmi hivatalai közé tartozik.
„A pokol térélmény”, mondja Pilinszky János, de nyugodtan hozzátehetném, hogy egyben akusztikai élmény is.
A cégcsoport 2006-ban hozta létre az Új Európa Alapítványt, amely később MOL Alapítvány néven végezte munkáját.