Talpra állítható az EU gazdasága? – Nekünk olcsóbban, jobb minőséget és korszerűbben kell termelnünk

Orbán Viktor a Kossuth rádióban adott interjúban kifejtette: november 8-án Budapesten tanácsülést tartanak, ahol versenyképességi paktumot terjeszt elő, amiről már tárgyalt a franciákkal, az olaszokkal és a németekkel is. Vannak jó kiinduló anyagok, és lesz egy olyan, az európai gazdaság képességeit, versenyképességét javítani tudó magyar javaslat az asztalon, amit november 8-án el tudnak fogadni. Ez reményeik szerint egy új fejezetet nyit, és kijavítja az eddigi hibákat – mutatott rá. 

Hivatkozva a témában készült jelentésre, hangsúlyozta: ebből a szempontból baj van. Nekünk olcsóbban, jobb minőséget és korszerűbben kell termelnünk Európában, mint ahogy eddig tettük – mondta a miniszterelnök. 

A Makronóm Intézet már korábban is írt arról, hogy az EU gazdasága komoly versenyképességi problémákkal néz szembe. Az elemzőink által írt anyag kapcsolódó részei következnek. 

Az európai lakosság keveset költ, így nem teremt elég keresletet 

Kontinensünk problémái közé sorolható a kereslet növekedésének hiánya. Ennek egy része a fogyasztói bizalom elvesztéséhez köthető: a lakosság úgy érzi, hogy az állami jóléti és nyugdíjrendszerek nyújtotta erőforrások nem lesznek elegek a jövőben, így kevesebbet költenek, és inkább tartalékolnak. Ezt tovább fokozza a háború okozta bizonytalanság. Az eurózónában élők átlagosan a jövedelmük 14 százalékát félreteszik (a németek 20, míg a franciák is közel 18 százalékát), ezzel szemben például az amerikaiak a pandémia során felhalmozott megtakarításaik nagy részét elköltötték, így 5 százalék alá csökkentve azok arányát – ezáltal pedig növelték a keresletet. 

Kedvezőtlen demográfiai kilátások 

A demográfia is kedvezőtlen Európában. Az USA példájánál maradva, a munkaképes korú lakosság az Egyesült Államokban 2030-ig 3,2 millió fővel bővül, míg a legtöbb nagy európai országban csökkenni fog (1. ábra). Az USA-ban az időskori eltartottsági ráta (a 65 év felettiek és a munkaképes korúak hányadosa) 2050-re várhatóan 42 százalékra emelkedik. Ez a korábbi évtizedek trendjeihez képest kifejezetten magas, azonban ezt az arányt Európában jóval nagyobbra, 60 százalék körülire becsülik. Mindkét régió a bevándorlással próbálja orvosolni a helyzetet, azonban ez számos új társadalmi és kulturális kihívást is magával hoz. Ami a legképzettebb munkaerőt illeti,  

ami jelentősen csökkenti az innovációt a kontinensünkön. 

Gyenge európai innovációs képességek 

Az innovációra fordított összegek terén Európa jelentősen elmarad nemcsak az Egyesült Államokhoz, hanem Kínához képest is. Ahhoz, hogy az EU versenyképes maradjon, meg kell növelnie a kutatásra és fejlesztésre fordított kiadásait. A vezető gazdaságok közül GDP-arányosan az unió költi a legkevesebbet K+F-re, és ez az arány egyre csak romlik. A Volkswagen volt tavaly az egyetlen EU-s vállalat, amely a top 10-ben szerepelt az Európai Bizottság nemrégiben közzétett jelentésében, amely a világ 2500 legnagyobb K+F-beruházóját vizsgálta. A támogatások elmaradása mellett megfigyelhető az európai technológiai szakértők hiánya is.  

A gyenge európai innovációs képességek hátterében négy fő ok áll.  

• Először is, az EU kutatás-fejlesztésbe történő beruházásai elmaradnak az amerikaiaktól, ami kevesebb szabadalmat és lassabb technológiai innovációt eredményez.  
• Másodszor, Európában nagyon alacsony az immateriális tőkebefektetések állománya, és lassabban is növekszik, pedig ez döntő fontosságú lenne a termelékenységet növelő új technológiák átvételéhez és elterjesztéséhez.  
• Harmadszor, az EU-ban lassabban emelkednek fel és buknak el a vállalkozások. Ez a merevség akadályozza azt, hogy az erőforrások a legtermelékenyebb cégek felé áramoljanak.  
• Végül, annak ellenére, hogy az unió kereskedelmileg nyitottabb, kevesebb közvetlen külföldi befektetést tud bevonzani, mint az USA, és ez korlátozza az élvonalbeli globális technológiákhoz és szakértelemhez való hozzáférést. 

Az IT-ben érezhető a leginkább a lemaradás: a hét legnagyobb amerikai techcég tavaly több mint 200 milliárd dollárt költött K+F-re, ami a teljes európai magán- és közszféra összes hasonló kiadásának a fele. A meghatározó techvállalatok többségének az USA-ban van a központja, ahol könnyebben hozzáférnek úgy a korai, mint a késői fázisú finanszírozáshoz, valamint a nemzetközi tehetségekhez.  

Ezzel szemben az USA-ban az ágazatspecifikus szabályozások és a vállalati önkéntes kötelezettségvállalások jobban ösztönzik a fejlesztéseket.  

Kevés nyersanyag, drága energia 

Az Európai Uniónak nincsenek jelentős olcsó energiahordozó-tartalékai, mint például a kőolaj vagy a földgáz. Oroszország ukrajnai offenzívájára adott válaszként az EU elvágta magától az egyik fő energiaellátóját, így rászorult a sokkal drágább folyékony gáz importjára, amelyből az Egyesült Államok is profitál. És akkor még nem is beszéltünk a kritikus nyersanyagok hiányáról (például réz, ólom, vas, nikkel, lítium, ritkaföldfémek bauxit és urán), amelyek az újraiparosítás és a zöldátállás szempontjából kulcsfontosságúak. Az európai országok természeti erőforrások szűkében számos ipari és kritikus nyersanyag tekintetében a külföldi ellátástól függenek. Így az európai energiaárak is magasabbak, mint például az USA-ban. 

A költségvetési mozgástér bővítésével sokat nyerhetne Európa 

A fejlődés elősegítéséhez nagyobb mértékű magán- és állami befektetésre lenne szükség, és életre kell kelteni Európa kockázatitőke-piacát is. Ebben segíthet a hosszú távú befektetők, például nyugdíjalapok és a biztosítótársaságok finanszírozásának bővítése, valamint a háztartásokra szabott uniós szintű pénzügyi termékek kifejlesztése. 

Az eredeti, teljes elemzés a Makronóm honlapján, az alábbi linken olvasható: 

Címlapfotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán 

További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.