Az Európai Uniónak nincsenek jelentős olcsó energiahordozó-tartalékai, mint például a kőolaj vagy a földgáz. Oroszország ukrajnai offenzívájára adott válaszként az EU elvágta magától az egyik fő energiaellátóját, így rászorult a sokkal drágább folyékony gáz importjára, amelyből az Egyesült Államok is profitál. És akkor még nem is beszéltünk a kritikus nyersanyagok hiányáról (például réz, ólom, vas, nikkel, lítium, ritkaföldfémek bauxit és urán), amelyek az újraiparosítás és a zöldátállás szempontjából kulcsfontosságúak. Az európai országok természeti erőforrások szűkében számos ipari és kritikus nyersanyag tekintetében a külföldi ellátástól függenek. Így az európai energiaárak is magasabbak, mint például az USA-ban.
A költségvetési mozgástér bővítésével sokat nyerhetne Európa
Európa számára elengedhetetlen lenne, hogy legalább az olyan kritikus szektorokba, mint a zöld- és digitális, valamint a védelmi technológiák, jelentős összegeket fektessen.
A fejlődés elősegítéséhez nagyobb mértékű magán- és állami befektetésre lenne szükség, és életre kell kelteni Európa kockázatitőke-piacát is. Ebben segíthet a hosszú távú befektetők, például nyugdíjalapok és a biztosítótársaságok finanszírozásának bővítése, valamint a háztartásokra szabott uniós szintű pénzügyi termékek kifejlesztése.
Az eredeti, teljes elemzés a Makronóm honlapján, az alábbi linken olvasható: