Elérhető közelségben van egy tisztább és jobb világ, de csak akkor, ha végleg elhagyjuk az olajat, a szenet és a gázt.
A megújuló energiaforrások forradalma egyre gyorsul, függetlenül attól, mennyire próbálja megakadályozni azt a fosszilis tüzelőanyag-ipar és annak támogatói. Éppen ideje volt. Sokunk, köztük én is, évtizedek óta figyelmeztetünk a szennyező tüzelőanyagok elégetésének következményeire – mondja David Suzuki.
A szerzőről: David Suzuki díjnyertes genetikusként és műsorvezetőként 1990-ben társalapítója volt a David Suzuki Alapítványnak. A British Columbia Egyetem oktatójaként dolgozott, jelenleg pedig professor emeritus. Széles körben elismert a fenntartható ökológia terén végzett munkájáért, és számos elismerést kapott tevékenységéért, köztük UNESCO tudományos díjat és az Egyesült Nemzetek Környezetvédelmi Programjának érmét.
Természetesen sokkal többet kell tennünk, ha el akarjuk kerülni a már most tapasztalható klímaváltozás hatásainak súlyosbodását: hőhullámok, árvizek, aszályok, erdőtüzek, menekültválságok, fajok kihalása, vízhiány, tengerszint-emelkedés és még sok egyéb katasztrófa, nem beszélve a szennyezés okozta egészségügyi problémákról. Ám a jó hír az, hogy az átállás már javában zajlik.
A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) szerint
idén a globális beruházások a megújuló energia technológiákba és infrastruktúrába elérik a 2 ezermilliárd dollárt, ami kétszerese a gáz-, olaj- és szénberuházásoknak.
Tavaly is jelentős növekedés volt megfigyelhető, a Reuters szerint a megújuló energia és a villamosenergia- hálózatok beruházásai 2023-ban először haladták meg a fosszilis tüzelőanyagokra fordított összegeket.
A legújabb kutatások azt mutatják, hogy a világ jó úton halad a fosszilis tüzelőanyagok elhagyása felé, de még gyorsabban kell cselekednünk, hogy elkerüljük a növekvő időjárási katasztrófákat. Az Ember nevű londoni energiaagytröszt jelentése szerint
a megújuló energiaforrások 2023-ban a 30 százalékát adták a globális villamosenergia-termelésnek, ami rekord, és a nap-, illetve szélerőművek számának növekedésének köszönhető”.
A napenergia-termelés 23, a szélenergiáé 10, míg a fosszilis tüzelőanyagoké mindössze 0,8 százalékkal nőtt. A jelentés 215 ország villamosenergia-adatait elemzi, beleértve azon 80 ország legfrissebb 2023-as adatait is, amelyek a globális villamosenergia-kereslet 92 százalékát képviselik.
A megújuló energia hozzájárulása magasabb is lehetett volna, de az aszályos időjárás csökkentette a vízenergia-termelést, amelyet néhány esetben szénenergiával helyettesítettek Kínában, Indiában, Vietnámban és Mexikóban – ez volt a fosszilis tüzelőanyagok növekedésének fő oka. A jelentésből kiderült az is, hogy a legújabb előrejelzések bizakodásra adnak okot, miszerint az idén megkezdődik a fosszilis energiatermelés csökkenése, és ha ez így lesz, akkor a 2023-as év volt az energiaipar kibocsátásának csúcspontja.
Dave Jones, az Ember globális insight programjának igazgatója elmondta: „Soha nem látott lehetőség áll azon országok előtt, amelyek az élére állnak a tiszta energia felhasználásának. A tiszta villamos energia bővítése nemcsak a villamosenergia-szektor szénmentesítésében segít, hanem megteremti az alapot az egész gazdaság elektromosításához; és ez jelenti az igazi áttörést a klímaváltozás elleni küzdelemben.”
A fosszilis tüzelőanyag-ipar állításaival ellentétben az Ember azt is megállapította, hogy a fosszilis gáz nem váltja fel a szénenergiát.
A gázipar korábban nagyon várta a szénkorszak végét, mert az új piacot teremtett volna számukra, de valójában a szél- és a napenergia váltja fel mindkettőt.”
A David Suzuki Alapítvány kutatásaiból az is kiderült, hogy a kanadai Brit Kolumbia és Alberta tartományban végzett palagáz-kitermelés (frakkelés, repesztés) nem jó sem a klímának, sem a gazdaságnak, nem is beszélve az aszályos vízkészletekről.
Egy másik jel, ami a fosszilis tüzelőanyag korszakának a végét jelzi, az a rengeteg ország, amely megújuló forrásokból termel áramot. Az IEA és az Nemzetközi Megújulóenergia-ügynökség (IREA) szerint hét ország – Albánia, Bhután, Etiópia, Izland, Nepál, Paraguay és a Kongói Demokratikus Köztársaság –
mostanra az áramuk 99,7 százalékát geotermikus, víz-, nap- és/vagy szélenergia felhasználásával termelik.
„További 40 ország pedig, amelyek közül 11 európai, legalább az áramának a felét megújuló energiaforrásokból nyerte 2021-ben és 2022-ben – jelentette az EuroNews. – Például Németország vagy Portugália képes rövid időre 100 százalékban szél-, víz- és napenergiával működni.”
A David Suzuki Alapítvány korábbi jelentése megállapította, hogy Kanada 2035-re megbízható, megfizethető, 100 százalékban kibocsátásmentes villamos energiát hozhat létre „drágább, illetve néha bizonytalan és veszélyes technológiák, mint a nukleáris energia vagy a szén-dioxid-leválasztással és -tárolással működő fosszilis gáz nélkül”.
A globális gazdaság egyre növekvő elektromosítása miatt nő a kereslet, ezért is fontos az energiatakarékosság. Vagyis kevesebbet kell használnunk és meg kell fékeznünk a pazarlást.
A legújabb kutatások azt mutatják, hogy a világ jó úton halad a fosszilis tüzelőanyagok elhagyása felé, de még gyorsabban kell cselekednünk, hogy elkerüljük a növekvő időjárási katasztrófákat. Már most hatalmas mennyiségű üvegházhatású gázt rögzítettünk, amely évtizedekig a légkörben marad, így a hatása is érződik, ám lassíthatjuk, és meg is fordíthatjuk ezt a folyamatot.
Az egyre gyorsuló átállás jót tesz a gazdaságnak, a klímának, az emberi egészségnek, a levegőnek, a földnek és a víznek. Egy tisztább, jobb világ van a láthatáron, de ehhez el kell hagynunk a fosszilis tüzelőanyagokat.
Kapcsolódó:
Címlapfotó: MTI/EPA/Friedemann Vogel
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.
A párizsi klímaegyezmény fölösleges, az EU-s zöld átállást le kell állítani, klímapánikra semmi ok Szarka László MTA-s tudós, geofizikus szerint. Szarka Lászlóval átbeszéltük a klímaváltozást, a felmelegedést, az összes releváns témát. Interjúnk.
A meteorológusok szerint extrém időjárási jelenségek és tartós forróság terhelheti meg a következő hónapokat, különösen a nagyvárosokban.
Cselekedni kell, nem pánikolni: lucra megy a játék, az előrejelzések pedig kétségbeejtőek!
A kutatók szerint ha a felmelegedés folytatódik, a következő évtizedben az élelmiszerárak még gyorsabban emelkedhetnek.
Mellbevágó jövőképet vázolt fel a mesterséges intelligencia: a század végére több mint 1,1 milliárd ember élelmezése omolhat össze, a válság pedig Afrika felől zúdíthat soha nem látott migrációs hullámot Európára. A klímaváltozás hozta globális káoszban Magyarország számára a vízgazdálkodás reformja jelenthet kitörési pontot.
Idén átlagosan 14 ezer forintot költünk fenyőfára.
A nézők megértését kérik.
Két hónappal a választások után a bankár Kármán András megbízatásának első pontját teljesítette is.
