A nap- és a szélenergiának meg kellene mentenie Földünket a sok feleleges szén-dioxidtól. Ám más a helyzet: tovább súlyosbítják a gondot. A megújulók globális elterjedése jelentősen növeli a szén-dioxid-kibocsátást az úgynevezett kacsagörbe miatt. Az atomenergia jobb megoldást kínálhat – állítja a CarbonCredits.com szakportál.
A nap- és szélenergia széles körű elterjedésének nyilvánvaló célja a szén-dioxid-kibocsátás látványos csökkenése. A helyzet azonban közel sem ilyen egyszerű, figyelmeztet a Carboncredits.com friss írása. (A portál a szén-dioxid-kreditpiacokkal kapcsolatos hírekkel foglalkozik.) Elkötelezett a hiteles tájékoztatás, oktatás és átláthatóság mellett, segítve látogatóit a szén-dioxid-kreditek megértésében és használatában. Sőt, egyenesen azt állítják: a Föld megmentése helyett a nagyarányú napelem- és szélerőmű-telepítések kifejezetten súlyosbítják a problémát. Ez részben a duck curve (azaz a kacsagörbe) nevű jelenségnek köszönhető. Ennek lényege, hogy napközben, amikor kisüt a nap, a napelemek annyi áramot termelnek például Kaliforniában (vagy éppen Magyarországon – a szerk.), hogy szinte minden más erőművet, nagy energiaforrást egyszerűen le kell állítani, különben túlterhelődhet a hálózat.
Majd kora este, amikor az emberek hazaérnek a munkából, látványosan megnő az áramigény. Sajnos éppen naplementekor, így ilyenkor a többi erőmű árama iránti kereslet hirtelen megugrik. Normál esetben az atomenergia egész nap egyenletesen biztosítaná az áramot, de azt nem lehet egyszerűen leállítani napközben, majd újraindítani este.
Akit részletesebben érdekel, annak ebben az angol nyelvű videóban és az azt követő képen jól követhető a probléma.
Éppen a naplemente idején megnövekvő a keresleti csúcsok kezelésére gyorsan indítható szénerőműveket, olaj- és gázerőműveket kell használni, ami leegyszerűsítve azt jelenti, hogy minden gigawattnyi új napelemparkhoz (vagy szélerőműhöz) szükség van egy hasonló kapacitású fosszilis tüzelőanyaggal működő erőműre is. Az olaj- és gázipari cégek pontosan ezért lobbiznak annyira a nap- és szélenergia mellett – írja a szakportál.
A Carboncredits.com szakértője kiemeli azt is, hogy Kalifornia nem az egyetlen hely, ahol a megújuló energiaforrások telepítése miatt nő a kibocsátás. Németországban a hambachi erdőt hozza még példának az amerikai portál: a pusztulás szélén áll, mert alatta rengeteg szén található. Mivel Németország bezárja az atomerőműveit és megújuló energiaforrásokra vált, több szenet kell égetnie a keresleti csúcsok kielégítésére az említett kacsagörbe okán.
Svédország is fontolóra vette, hogy az atomerőműveit szélerőművekkel váltja ki. Az ottani energetikai elemzések arra a megállapításra jutottak, hogy
minden egyes gigawattnyi atomenergia helyettesítése további egy gigawattnyi gázalapú áramot igényelne, és az átállás miatt Svédország szén-dioxid-kibocsátása megduplázódna.
Ráadásul részben a kacsagörbe természete miatt, ahogyan a megújuló energiaforrások terjednek világszerte, az atomerőműveket kénytelenek bezárni… Pedig ezek 75 százalékkal kevesebb szén-dioxidot bocsátanak ki, mint a napenergia (ha a napelemek gyártási és telepítési karbonlábnyomát és élettartamát megnézzük) és 99 százalékkal kevesebbet, mint a szén. Az atomenergia összességében négyszer kevesebb szén-dioxid-szennyezést okoz, mint a napelemek, ráadásul lényegében nem igényel fosszilis tüzelőanyagokat a működéséhez. (Bár nyilván az atommerőmű építésének és üzemeltetésének is van karbonlábnyoma, de a számok kedvezőbbek – a szerk.)
A portál szerint ugyanakkor
az uránalapú atomenergia nemcsak a tiszta energia és a kibocsátás terén győz a megújulókkal szemben, hanem minden olyan kategóriában, amely fontos a klímaváltozás megállítása és a környezet védelme szempontjából. Tehát a megújulók nem versenyezhetnek az atomenergiával.
Méghozzá azért, mert ha egy atomerőmű 1 GW áramot tud termelni, az egyáltalán nem egyenértékű 1 GW telepített szél- vagy napenergiával. Ugyanis az atomerőművek az év egészének több mint 90 százalékában termelnek energiát, míg a szélenergia csak körülbelül 35, a napenergia pedig mindössze 25 százalékban működik folyamatosan.
Ez azt jelenti, hogy háromszor-négyszer annyi szél- és napenergia-kapacitást kell telepíteni ahhoz, hogy egy évre nézve ugyanannyi energiát állítsanak elő, mint az atomenergiából.
Mi több: a globális energiaigény 2021-ben 600 százalékkal nagyobb mértékben nőtt, mint a megújuló energia termelése-fogyasztása. Egy amerikai példa erre: 2021-ben tizenegy atomerőmű Illinois és Pennsylvania államban több áramot termelt, mint az abban az évben „begyűjtött” összes napenergia az Egyesült Államokban.
Az energiatermelésre igénybe vett földterület és a hulladékterhelés szempontjából a fentiek óriási különbséget jelentenek a környezet számára. Az említett tizenegy amerikai erőmű összesen körülbelül 65 négyzetkilométernyi területet foglal el. Ugyanannyi áramot napenergiával előállítani több mint 2000 négyzetkilométert igényelne – és mindezt részben erdőirtással kellene megtisztítani a napelemek számára. És mi a helyzet a szélenergia kapcsán? Ennyi energiáhozközel 10500 négyzetkilométerre, azaz mintegy húsz budapestnyi területre lenne szükség.
További probléma, hogy a nevükkel ellentétben a megújulók nem újulnak meg örökké. Nyilvánvaló, hogy a napelemeket harmincévente cserélni kell, ami viszont elképesztő mennyiségű hulladékot eredményez. A Nemzetközi Megújuló Energia Ügynökség (International Renewable Energy Agency) szerint 2050-re a világ 78 millió tonna napelemhulladékot halmoz fel. E szerint 2050-re a napelemek 300-szor annyi hulladékot fognak termelni, mint amennyit az atomenergia összesen termelt 1950 óta. (A napelemhulladék újrafeldolgozása bonyolult és energiaigényes, sok eljárást csak most fejlesztenek. A fenti 78 millió tonna több mint 3 millió kamionnyi áru, amelyet ha nyergesvontatókra raknánk, akkor ez a kamionsor 1,2-szer érne körbe a föld egyenlítője mentén – a szerk.)
A szélerőmű alternatívája sem jobb. Az elkövetkező két évtizedben több mint 720 ezer tonnányi, egyenként átlagosan 45 méter hosszú szélkeréklapátot fognak lerakókba helyezni. A megújulók magas anyagigénye és alacsony kapacitása egy apró, de komoly problémát mutat:
egész egyszerűen nem tudnak eléggé gyorsan felépülni a megújuló kapacitások ahhoz, hogy megmentsék a légkört. Egy látványos adat: 1995-ben az USA-ban a villamos energia 7,2 százalékát megújuló energiaforrásokból állították elő. Negyed évszázaddal később ez az arány mindössze 12,4 százalékra emelkedett.
Azaz huszonöt évbe telt, hogy a megújulók aránya az áramtermelésben öt százalékkal növekedjen Amerikában, a világ egyik leggazdagabb országában. A miheztartás végett: három év kellett az atomenergiának egy hasonló növekedéshez 1974 és 1977 között – jegyzi meg a portál szakértője. Így – a jelenlegi ütemben – további húsz évbe telik, mire a megújulók elérik az atomenergia arányát az áramtermelésben, sőt:
egy évszázad kellene, hogy az USA elérje az 50 százalékos megújuló arányt.
Hiszen, mint korábban írták: valójában a megújulók jelenleg még a kereslet növekedését sem tudják fedezni.
Ezt erősíti, hogy a közelmúltban egy nyílt levélben az MIT, a Columbia és a Carnegie Institution professzorai azt írták:
„A megújulók... nem tudnak elég gyorsan növekedni ahhoz, hogy olcsó és megbízható áramot biztosítsanak a globális gazdaság által igényelt mértékben... A valóságban nincs olyan hiteles út a kibocsátás csökkentéséhez, amely ne szánna jelentős szerepet az atomenergiának.”
Az OECD is egyetért ezzel, a világszervezet előrejelzései szerint a kibocsátási célok eléréséhez az atomenergiának 2050-re évi 9000 TWh-t kell termelnie. Ráadásul ez a forgatókönyv azt feltételezi, hogy a szél- és napenergia addigra ugyanannyi energiát állít elő. De míg az atomberuházások összértéke 8 ezer millióba, addig a megújulóké körülbelül 20 ezer millió dollárba kerülnének. Azaz a világ 12 ezer milliárd dollárt spórolna meg, ha a megújulók helyett atomenergiát építene ki.
A nukleáris energia hatékonysága is sokat fejlődhet: a termeléshez felhasznált nukleáris üzemanyag még mindig körülbelül százszor több energiát tartalmaz, mint amit ma, a mostani technológiákkal kinyertek belőle.
A nukleáris üzemanyag újrafeldolgozása lehetővé teszi annak újbóli felhasználását.
Azaz amikor üzembe állnak az újabb generációs atomreaktorok, amelyek újrahasznosított üzemanyagot használnak, a ma problémaként kezelt nukleáris hulladék dollármilliárdokat fog érni. A negyedik generációs, úgynevezett „breeder” reaktorok szinte az összes energiát kinyerhetnék az uránból – a jelenleg használt mennyiség 99-szeresét – anélkül, hogy az üzemanyag valaha is elhagyná a reaktort.
És ez még nem minden, teszi hozzá a Carboncredits.com szerzője: a tengerekben körülbelül 4,5 milliárd tonna urán található. Ez azt jelenti tehát, hogy az atomenergia elvben biztosíthatná a Föld teljes energiaszükségletét hozzávetőleg egymilliárd évre úgy, hogy az urán nem fogyna el.
(Forrás: Carbon Credits)
Kapcsolódó:
Címlapfotó: MTI/EPA/Ronald Wittek
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.
A külügyminiszter szerint az atomenergia témája kulcskérdés Magyarország energiabiztonsága és a rezsicsökkentés eredményeinek megvédése szempontjából.
A volt köztársasági elnök szerint a fosszilis energiahordozókról való leválás nem fog sikerülni atomenergia felhasználása nélkül.
Hiába a nemzetközi nyomás, Magyarország felgyorsítja a paksi bővítést – mondta Bécsben Szijjártó Péter.
Az EU villamos energiájának a 22,8 százalékát adja az atomenergia, és míg Franciaországban 65, a németeknél csak 1,4 százalék ez az arány. A Bloomberg szerint Európa tévedett, amikor lemondott egy stabil, olcsó, alacsony szénkibocsátású energiaforrásról.
Németország kiszállt, a magyarok reagáltak.
„Az európai vezetőknek újra kellene gondolniuk az energiastratégiát” – írja a Brussels Signal.
Magyarországon csökkent 2010 óta az egyik legnagyobb mértékben a szegénységnek kitett emberek aránya.
A nemzetközi katonai gyakorlaton 150 magyar, lengyel és szlovák tartalékos vesz részt.
