Az Egyesült Arab Emírségek és Szaúd-Arábia a kőolajkészletek elapadására és a zöldátállás jelentette kihívásokra felkészülve a több lábon állás stratégiája mellett döntött.
Nyitókép: Shutterstock
A világon először az Egyesült Arab Emírségekben neveztek ki mesterségesintelligencia-stratégia kidolgozására szakosodott minisztert. Omar Al Olama pedig máris belekeveredett a technológiai fölényért folytatott globális hatalmi harcba. A Microsoft áprilisban 1,5 milliárd dolláros befektetést jelentett be az Abu-Dzabiban működő vállalatba, a G42-be, amelynek elnöke az uralkodó királyi család egyik befolyásos tagja. A mesterséges intelligenciával (MI) foglalkozó, hét cégből álló holding az adatközpontok, az energia, az egészségügy, a megfigyelés és a biotechnológia területén folytat fejlesztéseket.
Az Egyesült Arab Emírségek a világ egyik legnagyobb fosszilistüzelőanyag-termelője, a kormányzat azonban úgy látja, a mesterséges intelligencia használatára való törekvés középtávon kulcsfontosságú az olajtól való függetlenedés szempontjából. Mégis miért ilyen fontos a kőolajexportból meggazdagodott monarchiáknak kiváltani a „feketearany-tojást tojó tyúkot” olyan szektorokra, amelyekben egyszerre több tucat országgal kell versenybe szállniuk?
A Nemzetközi Energiaügynökség előrejelzése szerint a világ kőolajfogyasztása 2030 körül éri el a csúcspontját. A Perzsaöböl menti, olajban gazdag monarchiák rájöttek, hogy diverzifikálniuk kell a bevételeiket, nehogy a világ elhaladjon mellettük, és a kőolajkészletek jövőbeli apadásával, valamint a globális zöldátállással elveszítsék jövedelemforrásukat. Azért, hogy több lábon álljanak, fokozatosan fejlesztik a pénzügyi és üzleti szektoron túl a technológia és a turizmus ágazatait is, a céljuk pedig nemcsak az olajeladástól való függőségük csökkentése, de az egyes szakterületeken a világszínvonal elérése és regionális befolyásuk növelése.
Határozott cél, hogy Dubaj a négy legnagyobb globális pénzügyi központ egyikévé váljon”
Az öböl menti országok világszerte pénzt fektetnek a diverzifikációba, eközben felforgatják az üzleti, a pénzügyi és még a sportvilágot is. A technológiai szektor beruházásai szintén kulcsfontosságú részét képezik ennek a törekvésnek, ez a térség két vezető gazdasági hatalma, az Egyesült Arab Emírségek és Szaúd-Arábia esetében jelenik meg a legerősebben és legsikeresebben. Közös vonásuk, hogy bőséges tőkéjük van, amit szívesen fektetnek be: szuverén vagyonalapjaik együttes értéke több mint 2000 milliárd dollár, ami az összes közel-keleti vagyonalap által kezelt összeg fele. A gazdasági növekedés hosszú távú fenntartásához mindkét ország a tudásalapú gazdaság, valamint a következő évtizedek legígéretesebb szegmense, a technológia, azon belül is a félvezetők és a mesterséges intelligencia felé fordult. Ennek eredményeképpen az fDi Markets szerint 2022–2023-ban a Közel-Kelet volt az egyetlen globális régió, ahol növekedést regisztráltak a közvetlen külföldi tőkebefektetések számában, miközben világszerte 40 százalékos csökkenés volt tapasztalható.
Rijád a közelmúltban jelentette be új félvezető-stratégiáját, amellyel Szaúd-Arábiát csipnagyhatalommá szeretné fejleszteni. Ennek részeként ötven csiptervezéssel foglalkozó vállalatot kíván az országba vonzani az évtized végéig. A cél kezdetben az egyszerűbb csipek tervezése, egyelőre elkerülve a versenyt a csúcstechnológiájú Nvidiával vagy az Intellel. A vállalatok bevonzására, valamint a saját cégek alapítására a szaúdi állam pénzügyi támogatást, képzési lehetőségeket és egyéb ösztönzőket tervez bevetni. Rijád azonban nem kíván megállni a hétköznapi csipeknél, hosszú távú stratégiája, hogy a térség vezető technológiai hatalmává váljon. Ehhez szüksége lesz MI-vel foglalkozó nemzeti vállalatok alapítására, az ezeket kiszolgáló adatközpont-hálózatra és a csipgyártás belföldre telepítésére, a szaktudást pedig elsősorban Kínából vagy az Egyesült Államokból szerezheti meg. Előbbi kevésbé jöhet szóba, mivel Pekingnek is szüksége van a külföldi tudásra, főleg a legfejlettebb csipek tekintetében, ahol öt-tíz éves lemaradásban van az USA-hoz képest. Ráadásul Washington egyértelműen közölte szaúdi partnereivel, hogy választaniuk kell Kína és közötte. A fegyvervásárlások és egyéb amerikai gazdasági kapcsolatok fényében nem meglepő, hogy a monarchia hajlandó elfordulni Kínától.
Hasonló célokat tűzött ki az Egyesült Arab Emírségek is, azonban szomszédjával ellentétben egyből a mesterséges intelligenciát és az ahhoz szükséges legkifinomultabb csipek gyártását célozta meg. Olyan komolyan veszik a technológiát, hogy a világon egyedüliként kineveztek egy mesterséges intelligenciáért és digitális gazdaságért felelős minisztert is, aki a szaúdi vezetőkhöz hasonlóan szintén megkapta Washington ultimátumát. Omar Al Olamának ráadásul azzal is szembesülnie kellett, hogy az USA korlátozza a Közel-Keletre irányuló csipexportját, attól tartva, hogy termékei Kínába jutnak. Az amerikai félelem nem alaptalan, ugyanis az ország telekommunikációs és adat-infrastruktúrája elsősorban kínai technológiára épül. Az öböl menti állam amerikai kapcsolatait jól mutatja a cikk elején említett példa, miszerint fő MI-vállalata, a G42 1,5 milliárd dolláros befektetést kapott a Microsofttól, miután beleegyezett abba, hogy Kína helyett az Egyesült Államok felé fordul. Abu-Dzabi mindemellett tárgyalásokat folytat az OpenAI-jal is egy fejlett félvezetőipari vállalkozás finanszírozásáról.
Az egyesült arab emírségekbeli G42 1,5 milliárd dolláros befektetést kapott a Microsofttól, miután beleegyezett abba, hogy Kína helyett az USA felé fordul”
Az ország már most jelentős lépéseket tett az MI-fejlesztésben, az évtized végéig pedig a technológia éllovasává akar válni. 2023 szeptemberében 120 ezer fő dolgozott az MI-iparágban vagy az ahhoz kapcsolódó területeken, négyszer annyi, mint négy évvel korábban. A bővülésnek megvan az eredménye: tavaly saját fejlesztésű, nyílt forráskódú generatív mesterségesintelligencia-modelleket jelentettek meg, amelyek lehetővé teszik a technológia elérhetőségét az azzal nem rendelkező szegényebb országoknak.
Mivel a Közel-Keleten a digitális szektor a gazdaság mindössze 4-5 százalékát teszi ki – ami hasonló ahhoz, ahol Kína állt tizenöt évvel ezelőtt –, a régió exponenciális növekedés előtt áll. Az öböl menti államok további előnye, hogy a népességük fiatal és fogékony a technológia iránt, valamint magas az internet és a mobileszközök elterjedtsége. Mindezen tényezők tovább erősítik a közel-keleti IT-piacot, lehetőséget teremtve a hagyományos iparágak – például a logisztika, a szállítás és az egészségügy – termelékenységének növekedésétől kezdve az új karrierlehetőségekig az olyan területeken, mint az MI, az adattudomány és az automatizálás. A régió digitális gazdasága a 2022-es 180 milliárd dollárról 20 százalékos éves növekedési ütem mellett 2030-ra eléri a 780 milliárdot. Az arab világ éllovasainak számító Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek igyekeznek megtartani pozíciójukat, és gőzerővel dolgoznak a digitális infrastruktúrához szükséges adatközpont-hálózat kiépítésén, ami az MI-fejlesztések egyik alapja.
A technológia mellett a turizmus továbbra is stratégiai fontosságú iparág az Egyesült Arab Emírségekben, és mára Szaúd-Arábia is beszállt a versenybe. A turisztikai fejlesztések központi részét képezik a high-tech megaprojektek, amelyekkel az országok igyekeznek bevonzani a külföldi látogatókat és a befektetőket. Az emírségekben megépült számos lenyűgöző látványosság, és Szaúd-Arábia – amely 2019 óta már nem csak a muszlim zarándokokat várja – szintén szeretné fellendíteni a szektort, elsősorban a Saudi Vision 2030 program megaprojektjein keresztül. Ezek közé tartozik a Neom nevű megapolisz, amelynek része a rendkívül ambiciózus, 170 kilométer hosszú, tisztán megújuló energiával és a legmodernebb technológiákkal működtetett The Line vonalváros, Trojena hegyi üdülőparadicsoma, a rijádi botanikus kert és az Oxagon tengerparti ipari park. A Saudi Vision 2030 program összértékét 3200 milliárd dollárra becsülik, azonban a legambiciózusabb projektek átadása csak a távoli jövőben várható, már ha valóban megépülnek.
Az Egyesült Arab Emírségek és a többi öböl menti monarchia egyre inkább biztonságos helyszínnek számít a pénzét befektetni kívánó gazdagabb rétegek számára. Stabilitásának, rugalmasságának és vállalkozóbarát politikájának köszönhetően Dubaj vonzó befektetési cél, adó- és szabályozási rendszere kedvez a beáramló tőkének. Az ország a nyolcadik helyen áll a globális külföldi befektetési bizalmi index szempontjából – a régióban az első –, a pénzügyi tevékenységek 14,3 százalékkal nőttek 2022–2023-ban. A dubaji pénzügyi központ az évtizedben ötször gyorsabban bővült, mint az ország GDP-je, amelynek már a hat százalékát teszi ki. Határozott cél, hogy Dubaj a négy legnagyobb globális pénzügyi központ egyikévé váljon. Az országnak két fontos globális versenyelőnye van. Egyrészt félúton van Svájc és Szingapúr között, így kedvező a földrajzi elhelyezkedése, és nemcsak Európából vagy a Távol-Keletről, hanem Afrikából is viszonylag könnyen megközelíthető. Másrészt minden pénzügyi rendszer kulcsfontosságú eleme a bizalom, ennek kiépülését pedig a pragmatikus külpolitika ösztönzi, amely nyitott a legfontosabb globális szereplők, vagyis a Nyugat, Kína, Oroszország, sőt India felé is. Jól átgondolt külpolitikájával az öböl menti állam a technológiai vezető szerep mellett fontos rést tölthet be a nemzetközi pénzügyi ökoszisztémában is.
Mivel a világ olajfogyasztása hamarosan csökkenni kezd, a vezető arab monarchiák proaktívan tervezik a fekete aranyon túli jövőt. Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek követendő példa lehet a fosszilis tüzelőanyagokra épülő gazdaságoknak. A high-tech szektor beruházási tendenciájából az is jól látszik, hogy a világ a technológiai platformok mentén blokkosodik, s a tudást és a technológiát bevonzani igyekvő országoknak oldalt kell választaniuk, máskülönben nem férhetnek hozzá a javakhoz. Ha az olajnagyhatalmak a jövőben tovább szeretnének prosperálni, gazdaságuk nyersolajtól való elmozdítása nemcsak szükséges, de elkerülhetetlen is.
A szerző a Makronóm Intézet vezető elemzője.
Kína a klímakonferencia után a zöldtechnológia globális vezetőjeként pozicionálja magát, miközben egyre mélyebb függőségi viszonyokat épít ki. Az EU számára ez egyszerre jelent erősödő együttműködési kényszert és növekvő kockázatot.
Karácsony előtt az utolsó autók is legördülnek a gyártósorról.
A pártelnököt a bosszú hajtja, ezért nem zavarja, hogy a balliberális közgazdászok programját akarja pártja megvalósítani.
„A jó szándék, az ilyen kis helyen is elfér” – szögezte le a miniszterelnök.
Történelmi jelentőségű bérnövekedés jöhet.
De a cikk persze azon aggodalmaskodik, hogy emiatt hatalomra kerülhet a „szélsőjobb”.
„Lázadás indul” – fogalmazott a miniszterelnök.
Szijjártó Péter szerint Magyarország Törökország támogatásával folytathatja a Brüsszellel és Kijevvel vívott küzdelmét az energiaellátás biztonságáért.
