Ha a kedvező piaci hangulat és a vezető jegybankok monetáris lazítása folytatódik, az év végéig további kamatcsökkentések várhatóak, így akár 6 százalékra is mérséklődhet az alapkamat az év végére.
Elemző: Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője
A kamatcsökkentést egyrészről a továbbra is kedvező inflációs folyamatok támogatták. Az áremelkedési ütem hónapok óta a jegybanki toleranciasávon belül alakul, és habár a szolgáltatások inflációja érdemben felfelé húzza az áremelkedés mértékét, emögött nem árnyomás húzódik meg elsősorban, hanem a vállalatok árazási gyakorlata. Bár a következő hónapokban a bázishatások – a tavalyi havi árcsökkenések bázisból való kikerülése – miatt gyorsulhat az infláció, ennek mértéke várhatóan nem lesz jelentős.
A jövő év elejétől kezdődően ismét lassulhat a pénzromlás üteme és 2025 nyarára elérheti a jegybanki célt. Emiatt alacsonyabb kamatszintek mellett is fennmaradhat a jegybank által korábban is szükségesnek tartott, pozitív visszatekintő reálkamat.
A júniusi kamatdöntés idején a jegybank még meglehetősen szigorú hangnemet ütött meg, elsősorban a változékony pénzügyi piaci környezetre és a jelentős geopolitikai feszültségekre tekintettel, aminek kapcsán már jelezték, hogy nem feltétlenül kerül sor minden ülésen lazításra. Összességében a szigorú és óvatos hangnem a mostani közleményben is fennmaradt.
Ami változást jelent, hogy június óta érdemben javult a nemzetközi hangulat és így a pénzpiaci környezet is, ami lehetővé tette a júliusi kamatvágást. Az EKB júliusi ülésén ugyan nem csökkentette tovább az irányadó rátáját, azonban a piaci várakozások szerint szeptemberben tovább folytatódhatnak a kamatvágások, ami a kamatkülönbözeten keresztül támaszt jelent a forint eszközök számára.
Érdemi fordulat következett be viszont a Fed várható kamatpolitikáját illetően. Amíg június elején még a kérdés az volt, hogy idén egy vagy két alkalommal csökkenhet az amerikai jegybank irányadó rátája, addig most már a piacok szinte biztosra veszik a szeptemberi kamatvágást, sőt ismét előtérbe került, hogy akár 3 alkalommal, vagyis novemberben és decemberben is sor kerülhet lazításra. A fordulatban a kedvezőbb amerikai inflációs adatok, illetve a munkaerőpiaci aktivitás lassulása játszottak szerepet, de a Fed kommunikációja is támogatta azt. A lazábbá váló amerikai monetáris politika pedig a dollár gyengítésén keresztül kedvez a feltörekvő piacoknak is.
Várakozásaink szerint
amennyiben a kedvező piaci hangulat fennmarad, és a vezető jegybankok (Fed, EKB) esetében is lazul a monetáris politika irányultsága, tovább mérséklődhet a hazai jegybanki alapkamat is. Alapesetben két további 25 bázispontos kamatcsökkentésre még mindenképpen nyílna tér idén, de a 3 kamatvágás sincs kizárva, amelynek eredményeként év végéig 6,0 százalékra mérséklődhet a jegybanki alapkamat.
Címlapfotó: Dreamstime
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.
Óvatosnak kell lennünk a migráció vélt gazdasági haszna és Lagarde optimista kijelentései kapcsán, és továbbra is érdemes alaposan meggondolni, kiket és milyen célból engedünk be az uniós határokon.
Borúlátóbb előrejelzést közölt a magyar gazdaságról a jegybank, de a jó hír az, hogy már látszik valódi fordulat.
Brüsszel buborékba zárta magát, a pragmatikus gondolkodást száműzte, Európa pedig egy ideológiai alapú politika csapdájában találta magát, ahol az Európai Bizottság egyszemélyes parancsnoksága diktál.
A Magyar Nemzeti Bank változatlanul hagyta az alapkamatot, de a szigorú kommunikáció előre vetíti, hogy hosszabb távon is stabil maradhat a kamatszint. Eközben a nemzetközi piacokat a Federal Reserve döntése és a dollár erősödése határozza meg, ami a forint árfolyamában is tükröződik – értékeli a friss forintpiaci trendeket a Makronóm Intézet elemzője.
Ugyan a jegybanki inflációs cél teljesült szeptemberben, ám a külső gazdasági helyzet romlása, a forint gyengülése és a Fed kamatcsökkentési kilátásai miatt október 22-én elmaradt a kamatvágás. Novemberben sem valószínű az irányadó kamat mérséklése, azonban decemberben 25 bázispontos csökkentés lehet, míg 2025 végére a jegybanki alapkamat várhatóan 5 százalék körüli szintre süllyedhet – értékeli a Monetáris Tanács friss döntését a Makronóm Intézet elemzője.
A történteket Volodimir Zelenszkij ukrán elnök sem hagyta szó nélkül, szerinte nem véletlen akció volt.
Magyar Péter már tavaly tavaszi első országjárásán sem lelkesedett egy új alkotmányért.
