A földből érkezik a zöldenergia

A Bactery startupprojekt a brit University of Bath spin-off cége, amely a talajban élő baktériumok által működtetett energiatárolókat fejlesztett, Bacteries néven. Az új energiatároló rendszerek lényege, hogy ezek a talajból nyernek zöldenergiát, kihasználva a benne található mikroorganizmusok természetes folyamatait. A vállalat vezérigazgatója, dr. Jakub Dziegielowski a Bathi Egyetemen szerzett doktori fokozatot vegyészmérnöki szakon. Kifejtette: elsődleges céljuk, hogy a Bactery egyedi technológiáját felhasználva felgyorsítsák a mezőgazdasági szektor digitalizációját. 

Ahogy a precíziós mezőgazdaság egyre inkább bizonyítja hatékonyságát a terméshozamok növelésében és az erőforrások megőrzésében, az érzékelők, valamint az IoT-eszközök iránti kereslet is folyamatosan nő. Ezek az elektronikai eszközök adatokat gyűjtenek és továbbítanak a mezők állapotáról, lehetővé téve a gazdák számára, hogy pontosabb, adatalapú, valós idejű döntéseket hozzanak. 

Azonban a jelenlegi energiaellátási módszerek, mint a kábelezés, az egyszer használatos kémiai energiatárolók és az időjárásfüggő napelemek, nagymértékben korlátozzák az agráradat-megoldások elterjedését. Ezt felismerve, a Bactery egy praktikusabb, megfizethetőbb és megbízhatóbb módszert kínál ezeknek az elektronikai eszközöknek a táplálására. Olyat, amely magából a talajból veszi a mezőgazdasági szenzorok működtetéséhez szükséges energiát. 

A technológia több mint 25 éven keresztül képes árammal ellátni az érzékelőket, és várhatóan mindössze 25 font (11 500 forint) körüli áron dobható piacra.  

A forradalmi technológia működése 

A Bactery megoldása a Soil Microbial Fuel Cells, SMFC (talajmikrobiális üzemanyagcellák) köré épül, amelyek a talajban természetesen jelen lévő specifikus mikroorganizmusok, az úgynevezett elektrogének anyagcseréjének az energiáját hasznosítják. Az elektrogéneknek egyedi képességeik vannak, ugyanis a szerves vegyületek fogyasztása során elektronokat generálnak. Ezeket pedig az SMFC-k „megragadják”, és egy külső áramkörön keresztül áramlásra kényszerítik, ezáltal termelve elektromosságot. 

A fejlesztés nem új, a csapat még öt éve, 2019-ben tette meg az első lépést, amikor egy talajenergiával működő vízfertőtlenítő rendszert épített. A prototípust Icapuíban, egy északkelet-brazíliai halászfaluban tesztelték, ahol az ivóvíz fő forrása az esővíz, és nehézkes a megbízható elektromos hálózathoz való hozzáférés. 

Azóta a vállalat kifejlesztett egy hatékony módszert az elektromos energia termelésének fenntarthatóvá tételére. Ezt innovatív tervezéssel és egyedi energiabegyűjtési stratégiákkal érték el, amelyek a talaj biológiai folyamataihoz igazodnak. A gazdák azonban még nem rohanhatnak a boltokba: a következő 12 hónapban a cég egyelőre finomítja a prototípusait, mielőtt áttérne a próbagyártásra. Addig is, a 2026-ra ígért termékbevezetés előtt a csapat meghívja a potenciális felhasználókat és befektetőket, hogy azok élesben teszteljék az elkészült prototípusaikat. 

A Bactery vezetői között található prof. Mirella di Lorenzo vegyészmérnök és dr. Ben Metcalfe villamosmérnök. Mindketten az egyetem Mérnöki és Tervezési Karának tagjai, és a CBio, azaz a Bioengineering és Biomedikai Technológiák Központjának helyettes igazgatói. 

Di Lorenzo szerint a gazdák egyre inkább felismerik az adatok fontosságát a forráshatékony mezőgazdasági gyakorlatokhoz szükséges döntések meghozatalában. „Mi megszüntetjük az adatgyűjtés során felmerülő akadályokat azáltal, hogy fenntartható módon biztosítunk energiát az érzékelők számára, amelyek így mindig működőképesek, olcsók, alacsony karbantartási igényűek és környezetbarátak maradnak” – tette hozzá a professzor. 

Ben Metcalfe megjegyezte: ez a technológia az igazi demonstrációja annak, hogy hogyan lehetne használni a Bacteryt, de ez csupán egyetlen lehetséges alkalmazása annak, amit ez „a nagyszerű zöldmódszert tartogat számunkra”. Dr. Jakub Dziegielowski vezérigazgató pedig kiemelte: e termék egy többéves, kihívásokkal tarkított kutatás eredménye. 

(Források: AZO Cleantech; University of Bath)

Kapcsolódó:

Címlapfotó: MTI/EPA/Valentin Flauraud

További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.