A KSH friss adatai szerint a foglalkoztatottak száma a tavaszi hónapokban éves alapon 41 ezer fővel nőtt, miközben a munkanélküliségi ráta 4,4 százalékra csökkent és a közfoglalkoztatottak száma is tovább mérséklődött. A Makronóm Intézet elemzője szerint további foglalkoztatásbővülés jöhet.
Elemző: Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője
Kiemelkedően erős volt a hazai munkaerőpiac a tavaszi hónapokban. A foglalkoztatottak száma a 15–74 éves korosztályban éves alapon 41 ezer fővel emelkedett, a téli hónapokhoz képest a szezonális hatásokat kiszűrve 20 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma. Az éves bővülés teljes egészében a hazai elsődleges munkaerőpiacon ment végbe, itt a KSH 42 ezer fős növekedést regisztrált. A foglalkoztatás bővülésében a gazdasági teljesítmény javulása játszhatta a legnagyobb szerepet, amely fokozta a munkaerő iránti keresletet is.
Emelkedett ugyan a magyar háztartásban élő, de külföldi telephelyen dolgozók száma a megelőző évhez képest, azonban a számuk még mindig érdemben elmarad a koronavírus-járvány előtt tapasztalttól. Mérséklődött a közfoglalkoztatás keretében dolgozók száma is, 2024 tavaszán már csak 61 ezren voltak, ami nagyságrendileg a negyede a 2015–2016 fordulóján mért csúcsnak.
A közfoglalkoztatás – a nyújtott képzésekkel együtt – tehát sikeresen integrálta az elsődleges munkaerőpiacra a dolgozók jelentős részét, akik így magasabb jövedelemhez is jutottak.
A kedvező foglalkoztatási adatoknak köszönhetően tovább mérséklődött a munkanélküliségi ráta, a tavaszi hónapokban a munkaerőpiacon megjelenőknek már csak a 4,4 százalékának nem volt állása. Az elmúlt hónapokban megállt ugyanakkor az aktivitás növekedése, vagyis a jövedelmi helyzet már nem ösztönzi az inaktívakat a munkaerőpiacra való belépésre. Azonban az inaktívak között sokan lehetnek még olyanok, akik például képzés révén bevonhatók a munkaerőpiacra, és ebben az elmúlt időszakban elinduló kormányzati programok is segíthetik őket.
A foglalkoztatottak száma várakozásaink szerint a gazdasági aktivitás fokozódásával az idei év során tovább emelkedhet, ennek köszönhetően a munkanélküliségi ráta is tovább mérséklődhet, az idei év egészében 4, majd jövőre 3,7 százalékra.
Ezzel együtt erősödhet a munkaerő iránti igény, amely egyrészről javítja a munkavállalók alkupozícióját és így támogatja a bérnövekedést, másrészről pedig fejlesztésekre és beruházásokra ösztönzi a vállalati szektort a versenyképessége fenntartása érdekében, amely így a gazdasági növekedést is segíti.
Kapcsolódó:
Címlapfotó: MTI/Szigetváry Zsolt
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.
A béren kívüli juttatásokat vizsgálva a dolgozók több mint háromnegyede kap cafeteriát, a home office szűkülésével pedig egyre inkább felértékelődik a külön juttatásként adott rugalmas munkavégzési lehetőség.
Brüsszel buborékba zárta magát, a pragmatikus gondolkodást száműzte, Európa pedig egy ideológiai alapú politika csapdájában találta magát, ahol az Európai Bizottság egyszemélyes parancsnoksága diktál.
Fontos együttműködés vette kezdetét Magyarország és nyugat-balkáni országok között.
„Aki ezt tovább erőlteti, az vagy fogyatékos, vagy Európa népeinek az ellensége, vagy mindkettő” – írta Tóth Máté energiajogász.
Ursula von der Leyen terve aligha hozza el a versenyképességi fordulatot, ugyanakkor több ígéretes javaslatot is tartalmaz.
A tárcavezető szerint az Európai Bizottság elnökének munkássága rég nem látott mélységeket eredményezett.
A miniszterelnök bejelentette, hogy 2025-ben száz új gyár építése fog megindulni. A miniszter most arról számolt be, hogy hogyan áll ez a projekt.
Bejárták a „török utcákat”, az eredmény megdöbbentő.
