A KSH friss adatai szerint a foglalkoztatottak száma a tavaszi hónapokban éves alapon 41 ezer fővel nőtt, miközben a munkanélküliségi ráta 4,4 százalékra csökkent és a közfoglalkoztatottak száma is tovább mérséklődött. A Makronóm Intézet elemzője szerint további foglalkoztatásbővülés jöhet.
Elemző: Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője
Kiemelkedően erős volt a hazai munkaerőpiac a tavaszi hónapokban. A foglalkoztatottak száma a 15–74 éves korosztályban éves alapon 41 ezer fővel emelkedett, a téli hónapokhoz képest a szezonális hatásokat kiszűrve 20 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma. Az éves bővülés teljes egészében a hazai elsődleges munkaerőpiacon ment végbe, itt a KSH 42 ezer fős növekedést regisztrált. A foglalkoztatás bővülésében a gazdasági teljesítmény javulása játszhatta a legnagyobb szerepet, amely fokozta a munkaerő iránti keresletet is.
Emelkedett ugyan a magyar háztartásban élő, de külföldi telephelyen dolgozók száma a megelőző évhez képest, azonban a számuk még mindig érdemben elmarad a koronavírus-járvány előtt tapasztalttól. Mérséklődött a közfoglalkoztatás keretében dolgozók száma is, 2024 tavaszán már csak 61 ezren voltak, ami nagyságrendileg a negyede a 2015–2016 fordulóján mért csúcsnak.
A közfoglalkoztatás – a nyújtott képzésekkel együtt – tehát sikeresen integrálta az elsődleges munkaerőpiacra a dolgozók jelentős részét, akik így magasabb jövedelemhez is jutottak.
A kedvező foglalkoztatási adatoknak köszönhetően tovább mérséklődött a munkanélküliségi ráta, a tavaszi hónapokban a munkaerőpiacon megjelenőknek már csak a 4,4 százalékának nem volt állása. Az elmúlt hónapokban megállt ugyanakkor az aktivitás növekedése, vagyis a jövedelmi helyzet már nem ösztönzi az inaktívakat a munkaerőpiacra való belépésre. Azonban az inaktívak között sokan lehetnek még olyanok, akik például képzés révén bevonhatók a munkaerőpiacra, és ebben az elmúlt időszakban elinduló kormányzati programok is segíthetik őket.
A foglalkoztatottak száma várakozásaink szerint a gazdasági aktivitás fokozódásával az idei év során tovább emelkedhet, ennek köszönhetően a munkanélküliségi ráta is tovább mérséklődhet, az idei év egészében 4, majd jövőre 3,7 százalékra.
Ezzel együtt erősödhet a munkaerő iránti igény, amely egyrészről javítja a munkavállalók alkupozícióját és így támogatja a bérnövekedést, másrészről pedig fejlesztésekre és beruházásokra ösztönzi a vállalati szektort a versenyképessége fenntartása érdekében, amely így a gazdasági növekedést is segíti.
Kapcsolódó:
Címlapfotó: MTI/Szigetváry Zsolt
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.
Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány arra is választ adott, hogy a Magyarországon alkalmazott professzionális állomány miért illeszkedik jobban a modern hadviseléshez.
A találkozót azért hívták össze, mert sürgősen tenni kell valamit az unió versenyképességének javításáért.
Most dőlt el: versenyfutás az idővel, 2026 végéig kell megreformálni az egész Európai Uniót.
Az egyik legfontosabb mutatóban történt jelentős pozitív változás.
Ursula von der Leyen éppen most üti be az utolsó szöget a kontinens jólétének koporsójába.
A Tisza Párt elnöke teljes tiltást helyezett kilátásba az EU-n kívüli vendégmunkásokkal szemben.
Japán a drónhadviselés új, olcsóbb iránya felé nyit: a tengerészet már átvette az első kartonalapú AirKamuy 150 drónokat, amelyek könnyűek, gyorsan gyárthatók, és a radarok számára is nehezebben észlelhetők.
Méghozzá micsoda nem mindennapi kiütéssel!
