Átadták a Mol óriásberuházását Tiszaújvárosban

Ünnepélyes keretek között átadták a Mol-csoport eddigi legnagyobb organikus beruházását, a tiszaújvárosi poliol komplexumot, az 1,3 milliárd eurós beruházás forintra átszámítva 500 milliárd feletti összeget jelent. A Mol, a ThyssenKrupp és az Evonik IP még 2017 nyarán írta alá a licencszerződést, a komplexum alapkövét pedig 2019 szeptemberében tették le. A legfontosabb egységek 2019 és 2020 között, főként vízi úton érkeztek meg, utána készültek el a komplexum üzemei: a hidrogén-peroxid, a propilén-oxid, a poliol és a propién-glikol üzem. A négy fő üzemegység mellett kísérleti poliolgyár, minőségbiztosítási labor és egy százhalombattai Kutatás-Fejlesztési Központ is épült. 

„Büszkeséggel tölt el, hogy befejeztük a poliol komplexum beruházását. Igazi nemzetközi csapatmunkával, több ezer ember hat éven át tartó kollaborációjával értük el, hogy felépült a Mol-csoport eddigi legnagyobb beruházása, ami az ország jelenkori történetének talán legnagyobb vegyipari fejlesztése. Nagy utat tettünk meg, de még hosszabb az út, ami előttünk van. 

Visszatettük Tiszaújvárost az európai vegyipar térképére, itt épül a régió egyik legjelentősebb ipari központja. A beruházás a gazdaság katalizátora lehet, és hazánk ipari versenyképessége is erősödik. Az egész ország erősödik, mert a Mol sikere az ország sikere” – mondta Hernádi Zsolt, a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója.  

„A Mol most átadott poliol komplexuma új mércét állít fel a hatékonyság, a környezetbarátság és az automatizálás területén, amelyben bevált technológiákat és innovatív megoldásokat ötvöztünk – mondta Nadja Håkansson, a ThyssenKrupp Uhde vezérigazgatója. – Hálásak vagyunk a Molnak a jó és megbízható partneri együttműködésért. A poliolüzem egy igazi mérföldkő, amely nagyszerűen megmutatja azt is, hogy mi, a ThyssenKrupp Uhdénál hogyan tesszük lehetővé az ipar zöldtranszformációját. A teljesen integrált és nagymértékben automatizált üzemegységekkel rendkívül hatékonyan és fenntarthatóan lehet előállítani értékes poliol vegyi anyagokat.” 

A beruházáson több ezer fős nemzetközi szakembergárda dolgozott, a mérnöki tervezés Németországban, Thaiföldön, Indiában és Magyarországon zajlott. Az üzemek berendezései 24 országból érkeztek. A komplexum építéséhez 75 ezer köbméter betont, 13 ezer tonna acélt használtak fel, 2500 kilométer kábelt és 700 km csővezetéket fektettek le több mint 18 millió munkaóra alatt. A magyar kormány 131,5 millió euróval segítette a projektet: egy 93,6 millió eurós, a beruházás üzembe helyezését követően igénybe vehető társaságiadó-kedvezménnyel és egy 37,9 millió eurós, egyedi kormánydöntésen alapuló beruházási támogatással. 

A tiszaújvárosi üzemben a ma elérhető egyik leghatékonyabb és környezetkímélő módszerrel állítanak elő poliolt. A Mol számításai szerint az üzem évente közel 150 millió euróval járul majd hozzá a Mol-csoport pénzügyi eredményéhez, és közel 300 embernek kínál hosszú távú munkalehetőséget. 

A cég közel tíz éve erősíti a vegyipari üzletágát: 2015-ben készült el 35 milliárd forintból a butadiénkinyerő, majd 2018-ban mintegy 100 milliárd forintból a szintetikus gumit (S-SBR) gyártó üzem. A vállalat 2016-ban nagyszabású stratégiai irányváltást hirdetett, hogy a portfóliója bővítésével felkészüljön az energiaátmenetre és a fosszilis üzemanyagok utáni világra. A petrolkémiai üzletág immár harmadik, és egyben legnagyobb beruházási hullámának legfontosabb eleme, a poliolüzem mellett 65 milliárd forintból épül a polipropiléngyár, illetve közel 2 milliárd euróból valósulnak meg azok az élettartam-növelő beruházások, amelyek hosszú távon is biztosítják a vegyipari tevékenységek jövőjét.

Kapcsolódó:

Címlapfotó: MTI/Koszticsák Szilárd

További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.