Elemző: Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője
Az építőipar teljesítménye februárban éves alapon 3,2 százalékkal nőtt. Kedvező, hogy mindkét főcsoportban bővült a teljesítmény: az épületek építésénél 2,8, míg az egyéb építmények esetében 4,4 százalékkal. Havi alapon ugyan volt egy jelentős, 8,5 százalékos visszaesés, ugyanakkor ez a kiugró januári, 10 százalékot is meghaladó bővülés korrekciójának tekinthető. Az őszi mélypontot követően az építőipari számai ezzel együtt is már a kilábalás jeleit mutatják.
Milyenek a kilátások az építőipari szerződések terén?
Kedvezőbb képet festenek az ágazat kilátásairól az új szerződésekre vonatkozó adatok.
A februárban megkötött új kontraktusok volumene 84,1 százalékkal nőtt éves alapon,
ezt elsősorban az egyéb építményekre vonatkozók 150,9 százalékos bővülése húzta magával, köszönhetően a közútfejlesztési szerződéseknek. Ugyanakkor a döntően a piaci szférához kötődő épületek építésére kötött szerződések volumene is jelentősen, 30,1 százalékkal emelkedett. Az ágazat hó végi szerződésállománya azonban még ezzel együtt is csökkent éves bázison 7,6 százalékkal.
Meghatározó az árak alakulása
A további kilábalással kapcsolatban kulcskérdés lesz a kereslet mellett a termelői árak alakulása is. Ezek az építőiparban a negyedik negyedévben az alacsony kereslet ellenére is éves alapon 9,2, míg negyedéves alapon 1 százalékkal nőttek.
Itt az energiaárak normalizálódása fokozatosan javíthatja a helyzetet.
Ugyanakkor az ágazatban ezzel együtt is szükség van a hatékonyság javítására annak érdekében, hogy a várhatóan emelkedő kereslet ne az árak növekedésében csapódjon le.
A támogatások sokat segíthetnek
Az építőipar teljesítményére idén két kormányzati program is érdemi pozitív hatást gyakorol. A CSOK Plusz, valamint a Falusi CSOK támogatásainak emelése a lakásépítések támogatásán keresztül segítik az ágazat növekedését. A múlt héten bejelentett Otthonfelújítási program pedig az 1990 előtt épült családi házak energetikai korszerűsítésén keresztül támaszt keresletet az építőiparban. Ezen felül a kamatkörnyezet csökkenése a vállalati beruházásoknak adhat újabb löketet, itt ugyanakkor a külső környezet lassulása óvatosságra intheti a vállalatokat. Az építőipar bővülése pedig közvetve, például az alapanyaggyártáson keresztül hozhat fellendülést az iparban is.