A hadsereg, amely a csatában azt kiabálja: „bumm-bumm!”

A belga hadseregben újabban szó szerint súlyos problémának számít a személyi állomány testtömege, ám ez a gond szinte eltörpül a szűnni nem akaró lőszerhiány mellett.  

Pedig az ügyben már tavaly bilit borított a belga haderő nyugalmazott altábornagya, Marc Thys, aki rámutatott: ha csupán két hónapig támadnák Belgiumot, a védekezésre legalább 5-7 milliárd eurónyi lövedékre lenne szükség, szemben a mostani évi 150 milliós beszerzésekkel. 

– mondta akkor, az aggodalma pedig nagyon is megalapozott volt. Az ukrajnai háborúban az országok rákényszerítették magukat (és másokat), hogy a lőszerkészleteik tetemes mennyiségét – különös tekintettel a NATO-szabvány 155 mm-es tüzérségi lövedékekre – Kijevnek postázzák. Sikeresen ki is ürítették a raktáraikat, ám a hiányzó muníciót pótolni a hadigyárak kapacitáshiánya miatt egyáltalán nem olyan egyszerű, mint az ajándékozás volt. Így fordulhatott elő, hogy Ukrajnával párhuzamosan egyes országok is kifogytak a tüzérségi lövedékekből: az EU-ban a jelek szerint a belgák sínylik meg legjobban a nagylelkűséget.  

Ha megdobnak 155-össel… 

Bár a kormány a közelmúltban húszéves megállapodást kötött az FN Herstal fegyvergyártóval, évekbe fog telni, hogy a villámgyorsan elosztogatott készleteket újra beszerezze.  

Erre a problémára immár konkrét adatokkal mutatott rá a napokban Theo Francken, az Új Flamand Szövetség (N-VA) párt képviselője, aki szerint a belgiumi lőszerkészletek mindössze 7 százalékát érik el a NATO által megkövetelt szintnek. (A szervezet előírja a tagállamainak, hogy bizonyos mennyiségű lőszertartalékuk legyen egy esetleges védelmi háború esetére.) 

A politikus dühösen fakadt ki De Croo miniszterelnökre is, aki néhány évvel ezelőtt ostoba ötletnek titulálta a Patriot-rendszerek beszerzésére tett javaslatot, majd rámutatott: senkinek ne legyen kétsége afelől, hogy az autokrata rezsimek nincsenek tisztában a Nyugat sebezhetőségével és gyengeségével. A beszélgetésre egyébként éppen a NATO április 17-i sajtótájékoztatója után került sor, ahol Jens Stoltenberg főtitkár arra próbálta meg rávenni a tagállamokat, hogy  

„Nem érjük el a minimális NATO-s szintet sem. Mindenki alszik, ami egyszerre fájdalmas és abszurd helyzet” – mondta az N-VA politikusa. 

*** 

Kapcsolódó:

Fotó: MTI/EPA/Julien Warnand 

További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.