A KSH friss adatai szerint a 30 év alattiak, valamint az 55 év felettiek körében emelkedett elsősorban az aktivitás az utóbbi időszakban – derül ki a Makronóm Intézet elemzőjének értékeléséből. A munkanélküliség továbbra is alacsony, főleg nemzetközi, uniós összehasonlításban.
Elemző: Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője
A foglalkoztatottak száma az idei első negyedévben meghaladta a 4,725 millió főt. Ez éves szinten 29 ezres növekedés. A bővülés elsősorban a hazai elsődleges munkaerőpiacon ment végbe, ahol 27 ezer fővel nőtt a foglalkoztatottak száma, miközben a magyar háztartásban élő, de külföldi telephelyen dolgozók száma közel 8 ezerrel, 109 ezer főre emelkedett, a közfoglalkoztatás keretében tevékenykedőké pedig közel 6 ezerrel, 63 ezer fő alá mérséklődött.
A foglalkoztatással párhuzamosan nőtt az aktivitás: az egy évvel korábbihoz képest közel 60 ezer fővel jelennek meg többen a munkaerőpiacon foglalkoztatottként vagy álláskeresőként. Az adatok alapján a 30 év alattiak, valamint az 55 év felettiek körében emelkedett elsősorban az aktivitás az utóbbi időszakban. A foglalkoztatottak között azok száma, akik egy évvel korábban még inaktívak voltak, 200 ezret tett ki, ez duplája a 2023 első negyedévében mért szintnek, míg a munkanélküliek közül nagyságrendileg ugyanannyian tudtak elhelyezkedni, mint egy évvel korábban.
Az aktivitás fokozódásával és az elhelyezkedések időtartamának növekedésével a munkanélküliek részaránya 0,6 százalékponttal, 4,6 százalékra emelkedett. Fontos viszont, hogy ez még mindig nem tekinthető kiemelkedőnek, az állástalanság továbbra is alacsony, főleg nemzetközi, uniós összehasonlításban, ahol a legfrissebb, februári adatok alapján a munkanélküliek részaránya 6,0 százalékot tett ki, az eurózónában pedig 6,5-öt. Emellett több ágazatban és szakmában továbbra is munkaerőhiány tapasztalható.
Várakozásaink szerint a foglalkoztatás a gazdasági növekedésből fakadó munkaerő-kereslet nyomán az idén és jövőre is tovább növekedhet. A munkanélküliségi ráta ugyanakkor a fokozódó aktivitás miatt az idén éves átlagban várhatóan nem változik, így 4,1 százalékon alakulhat, viszont jövőre már 3,8-ra mérséklődhet.
Fontos azonban kiemelni, hogy bár még jelentős munkaerő-tartalék található a magyar gazdaságban – a legmagasabb aktivitási rátát felmutató, elsősorban északi uniós országokkal összehasonlítva elsősorban a nők, a 25 éven aluliak, kisebb mértékben az 55 év felettiek, valamint az alacsonyan képzettek körében –, az ő munkaerőpiaci integrációjuk csak lassabb ütemben valósulhat meg.
Ennek oka egyrészről az alacsony képzettségi szintjük, másrészről az élethelyzetük. Több esetben az atipikus foglalkoztatás formák, mint például a részmunkaidős foglalkoztatás jobban illeszkedne életvitelükhöz, azonban ezek jelenleg még nem terjedtek el széles körben a magyar munkaerőpiacon. Számukra jelenthetnek segítséget a Nemzetgazdasági Minisztérium által az utóbbi időszakban bejelentett támogatási programok, mint például az Ifjúsági Garancia Plusz program.
Kapcsolódó:
Címlapfotó: MTI Fotó: Balázs Attila
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.
Berlin beadta a derekát, és nem áll többé a nukleáris energia megújulóként való elfogadásának útjába. Ennek Párizs is örülhet, hiszen az atomenergiával előállított rózsaszínhidrogént a németek az ipar zöldítésének kulcsaként látják. A döntés lendületet adhat a nagy európai hidrogénálomnak is, azonban rengeteg a bizonytalanság. Megéri kockáztatni?
Nagyon fontos javaslatot fogalmazott meg az Idősek Tanácsa is.
A Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára leszögezte: a kormány visszaadja azt, amit a háború és energiaválság okozta infláció megevett.
A testület a Rádió1-re 500 ezer, a médiaszolgáltató vezető tisztségviselőjére pedig 50 ezer forint bírságot szabott ki.
Most már nyugodtan kivehetik a »tisztelet« szót a pártjuk nevéből.
A nehéz esztendők után idén új erőre kaphat a magyar gazdaság, és az életszínvonal ismét dinamikusan emelkedhet.
A „merjünk kicsik lenni” szellemében a teljes behódolás mellett döntött a Tisza Párt.
