A húszik támadásai, az ázsiai finomítók nem tervezett karbantartási munkálatai és a magas fuvarköltségek miatt India átirányítja az exportját Ázsiába. Ennek köszönhető, hogy januárhoz viszonyítva februárban az európai dízelüzemanyag-behozatal 90 százalékkal esett vissza. Ebből ismét az európai gazdák jöhetnek ki rosszul.
Mihálovics Zoltán politológus, a Makronóm Intézet elemzőjének írása
Az olajszankciók kivetése óta India 13-szorosára növelte az Oroszországtól való nyersolajvásárlásait, majd azt feldolgozva több mint 1 milliárd dollár értékben exportálta nyugatra. Ez a gyakorlat azonban a jemeni húszik akcióival megváltozott. A globális tengeri fuvardíjak gyorsan emelkedtek a Vörös-tenger biztonsági zavarai miatt. Az európai gazdaságok így továbbra is ki vannak téve a potenciális ársokkoknak, mivel a leginkább érintett hajózási útvonalakat a Báb el-Mandeb-szoroson áthaladó útvonalak jelentik. India így kifizetődőbbnek találta a keletre való szállításokat.
Oroszország az Egyesült Államok egyik stratégiai partnere, amely a Makronóm Intézetben általunk ingaállamként és mosodaországként azonosított India segítségével ér el rekordbevételeket (37 milliárd dollár). Az ázsiai ország a megvásárolt nyersolaj egy részét finomította, majd olajtermékként több mint 1 milliárd dollár értékben exportálta nyugatra. Ez a pénzáramlás abból származik, hogy India a háború előtti mennyiség több mint 13-szorosára növelte az orosz nyersolaj vásárlását. Ez azt jelenti, hogy az USA stratégiai partnere, Újdelhi pótolja a nyugati vevők ásványolajvásárlásait.
A háború előtti időszakhoz viszonyítva nem túlzás azt állítani, hogy India soha nem látott mennyiségű nyersolajat importál Oroszországból. Ez a stratégia kifizetődő: az orosz kőolajból készített termékeket ezt követően a nyugati országoknak adja tovább. Ez utóbbiak pedig, élükön az USA-val, különböző gazdasági és pénzügyi szankciókat vetettek ki Oroszországra, amelyek közül az egyik az orosz nyersolajra vonatkozott. India azzal indokolta az Oroszországtól való vásárlásait, hogy így alacsonyabbak a globális árak, mivel nem versenyez a nyugati nemzetekkel a közel-keleti olajért. Újdelhi összetett szerepe a globális olajkereskedelemben az orosz nyersolajból előállított termékek sorsában is tükröződik. A ásványolaj egy részét az India nyugati partvidékén található üzemekben finomítják, majd az USA-ba és más, az orosz nyersanyaggal szembeni büntetőintézkedéseket aláíró államokba exportálják. Az Oroszországon kívül finomított termékekre nem vonatkoznak a szankciók.
Végeredményben a Nyugat ugyanúgy orosz olajtermékeket használ, csupán nem közvetlenül Moszkvától veszi azt.
Indiának ez a stratégiája 2022 nyarára egyértelművé vált. Az azóta eltelt időszak kérdése inkább az volt, hogy ez ideiglenes jelenség, vagy tartós tendencia lesz. Ma már egyértelműen láthatjuk, hogy ez utóbbiról beszélhetünk, és ezen a Nyugat ársapkája sem tudott változtatni.
India nyersolajvásárlásainak a nettó hatása az volt, hogy alaposan enyhítették Oroszország számára az olajszankciók okozta veszteségeit. Moszkva szövetségi bevételei 2023-ban rekordösszegűre, 320 milliárd dollárra duzzadtak (az olaj ára is emelkedett), és még tovább fognak emelkedni. A pénz nagyjából egyharmadát tavaly a háborúra költötték, és az idén még nagyobb részét szánják a konfliktus finanszírozására.
A világgazdasági fojtópontoknak kereskedelmi szempontból továbbra is megkerülhetetlen a szerepük. Ezt támasztja alá, hogy a Báb el-Mandeb szorosnál folyamatos húszi támadások jobb esetben áremelkedéshez, rosszabb esetben üzemanyaghiányhoz vezethetnek Európában
Azonban a jemeni húszik támadásai a Vörös-tengeren és a Báb el-Mandeb-szorosban új helyzetet teremtenek: az átkelő kereskedelmi hajók ellen intézett akciók nagymértékben korlátozták az India és Európa, valamint az Egyesült Királyság közötti dízelszállításokat. Ezzel magyarázható, hogy az ázsiai országból kontinensünkre irányuló transzport ebben a hónapban 2022 óta a legalacsonyabb szinten van. A vörös-tengeri események mellett más tényezők is meghúzódnak: egyrészt, ahogy írtuk, az ázsiai finomítók nem tervezett karbantartási munkálatai miatt megnőtt az importigény Ázsiában, másrészt a fenti okokból adódó magasabb fuvarköltségek. Ez a húszi támadások következménye, hiszen így az Európába induló hajóknak meg kell kerülniük Afrikát – így az export sokkal inkább megtérül, ha a rakományokat nyugat helyett keletre küldik.
A számok is alátámasztják a fent említett tényeket, azaz hogy az eredetileg Európába irányuló kivitel egy részét Ázsiába irányítják. Ennek pedig a fő kárvallottja ismételten az öreg kontinens.
Minimálisan enyhítheti a problémát, hogy a Marlin Sicily és a Marlin La Plata hajókat nemrégiben hordókkal rakodták meg Indiában, és jelenleg is Rotterdamba tartanak, sőt az előbbi még ebben a hónapban meg is érkezik a Bloomberg kikötői jelentése és a tartályhajók nyomon követési adatai szerint.
Az európai gazdaságok tehát a következő hónapokban potenciális ársokkoknak lesznek kitéve. Ha az európai mezőgazdasági főszezon előtt – amikor általában ugrásszerűen megnő a mezőgazdasági gépek miatt a dízelfogyasztás – nem sikerül stabilizálni a Vörös-tenger térségét, akkor két forgatókönyv lehetséges. Egyfelől Európa örülhet, ha megússza üzemanyagár-emelkedéssel, de a rosszabb szcenárió a 2022-ben már megtapasztalt üzemanyaghiány. Mindez ismételten a gazdákra helyezi a nyomást, ami fokozná a jelenlegi elégedetlenségüket.
Kapcsolódó:
Címlapfotó: MTI
Az európai polgári kezdeményezés elindítói szerte a kontinensen mozgósítanak azért, hogy rászorítsák az EU vezetőit a migrációs politika radikális, európai érdekeket képviselő átalakítására.
Washington jelentős katonai átrendeződést készít elő a kontinensen.
Egy elemző szerint Varsó ugyanarra az útra lépett, amelyen korábban Párizs, Berlin és London is végighaladt.
A szervezett bűnözés egyre tudatosabban és egyre sikeresebben épít kapcsolatot a fiatal generációkkal.
Sokszor a sereghajtók között emlegetik térségünket, ezúttal azonban egészen más eredmény született.
Az Európai Bizottság elnöke Donald Trumpnak is üzent.
Ami viszont nem változik, hogy Orbán Viktor idén is előadást tart Tusnádfürdőn.
Elekes Péter duális képzési programjában a fehérvári középiskolások és egyetemi hallgatók nem csupán elméleti oktatást kapnak, hanem élvonalbeli technológiákkal dolgoznak.
