Tovább javulnak a magyar foglalkoztatási adatok. A februári számok szerint 4,723 millióan dolgoztak, a munkanélküliségi ráta 4,6 százalék.
Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior elemzőjének kommentárja
A foglalkoztatás továbbra is magas szinten áll, februárban 4,723 millió főt tett ki, míg a magasabb megbízhatóságú háromhavi mozgóátlag a téli hónapokban 4,721 millió fő volt – írta a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdai jelentését kommentálva Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior elemzője.
Ez 31 ezer fős bővülés a megelőző év azonos időszakához képest. A növekedés teljes egészében a hazai elsődleges munkaerőpiacon ment végbe, miközben a külföldi telephelyen dolgozók és a közfoglalkoztatottak száma érdemben nem változott – állapította meg a szakértő.
A dolgozók számában megfigyelhető havi ingadozás alapvetően szezonális hatásnak tekinthető, a foglalkoztatás összességében stagnálást mutat tavaly június óta. Ebben a gyengébb gazdasági teljesítmény játszik szerepet, a tavalyi év második felében ugyanis a külső kereslet kedvezőtlen alakulása vetette vissza a gazdasági teljesítményt. Makroszinten ugyanakkor ennek nem volt munkaerőpiaci hatása, a vállalatok igyekeztek megtartani meglévő munkavállalóikat, figyelembe véve, hogy a gazdasági növekedés ismételt beindulásával és a munkaerőhiány várható fokozódásával nehezebben találhatnak majd új dolgozót – vélte az elemző.
A munkanélküliségi ráta emelkedése így elsősorban az aktivitás növekedésének számlájára írható.
A megélhetési költségek növekedése, valamint az ukrajnai menekültek megjelenése a magyar munkaerőpiacon az aktivitás fokozódásának irányába hat, és ez a visszafogott munkaerő-kereslettel együtt a munkanélküliségi ráta kismértékű emelkedését eredményezi.
Ugyanakkor a téli hónapokban mért 4,7 százalékos munkanélküliségi ráta még mindig nem kiemelkedő, sőt hosszabb távon az aktivitás fokozódása a rendelkezésre álló munkaerő-állomány bővítésével kedvező hatást gyakorolhat a növekedési kilátásokra.
Előrejelzésünk szerint a foglalkoztatottak száma az idei évben tovább emelkedhet – állapította meg Molnár Daniel. A tavalyi év kismértékű gazdasági visszaesése ellenére sem csökkent a foglalkoztatás, míg idén a növekedés beindulásával megjelenő munkaerő-kereslet támogathatja a munkaerőpiacot.
A munkanélküliségi ráta így az idén 4,1 százalék lehet, jövőre pedig várakozásaink szerint 3,8 százalékra mérséklődhet. A Makronóm Intézet munkatársa úgy vélte, hogy a foglalkoztatás bővülésének legnagyobb korlátját egyre inkább a kedvezőtlen demográfiai folyamatok jelenthetik, ezzel együtt is van még munkaerő-tartalék a magyar gazdaságban. Leginkább a legmagasabb aktivitási rátával rendelkező uniós országok adataival összehasonlítva elsősorban a nők, a 25 éven aluliak, kisebb mértékben az 55 év felettiek, valamint az alacsonyan képzettek körében.
Az ő aktivizálásukhoz ugyanakkor szükség van képzési programokra is,
illetve az atipikus foglalkoztatási formák (részmunkaidő) szélesebb körű elterjedésére. Ebben jelentős segítséget nyújthatnak a Nemzetgazdasági Minisztérium által bejelentett támogatási programok, mint az Ifjúsági Garancia Plusz program – zárult a szakértő kommentárja.
Kapcsolódó:
Címlapfotó: MTI/Kovács Tamás
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon
Január második felétől gyökeres fordulat következett be a forint piacán, amiben szerepet játszik a Trump által belengetett vámok szerepének átértékelése, emellett a kedvezőbb GDP-adat és a szigorúbb monetáris üzenetek is támogatták a hazai devizát. A geopolitikai konfliktusok enyhülése további forinterősödést hozhat.
Az előttünk álló öt év a digitalizációról és a mesterséges intelligenciáról fog szólni a munkahelyeken. Bizonyos munkakörök veszélybe kerülnek, de új munkahelyek is létrejönnek általa. Egy biztos: minden eddiginél nagyobb rugalmasságra lesz szükségük a dolgozóknak.
A munkaerőpiaci szakértővel – aki január óta munkaerőpiaci kérdésekben is segíti a kormányfőt miniszterelnöki megbízottként – azt jártuk körbe, a nőket különböző életkorokban és élethelyzetekben milyen kedvezményekkel segítik a munka világában.
A Gyurcsány-Bajnai tandem után teljesen megváltozott az élet Magyarországon.
A legjelentősebb nemzetközi intézmények prognózisai szerint a világgazdaság mintegy 3 százalékkal bővül az idén, ám az eurózóna kilátásai ennél jóval kedvezőtlenebbek.
Decemberben csökkent a gazdasági bizonytalanság a Makronóm Intézet EPU indexe alapján.
Magyarország gazdasági kilátásai 2025-ben, globális minimumadó, európai versenyképesség – ezekről is vitázott a Presszó e heti adásában László Csaba, a Medgyessy-kormány pénzügyminisztere és Sebestyén Géza, az MCC Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője.
A számunkra is kiemelt jelentőséggel bíró dán–portugál Nemzetek Ligája-mérkőzések előtt ismét megjelentek a csalók, akik a hiszékeny és jegy nélkül maradt szurkolókon élősködnek.
