Januárban 77 ezer forinttal emelkedett a bruttó átlagkereset, ami így már 605,1 ezer forintra rúg. Ennek nettó értéke 400 ezer forint felett van, miközben a reálkereset értéke ismét 10,4 százalékkal nőtt, derült ki a KSH friss kereseti adataiból.
Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzőjének írása
A bruttó átlagkereset januárban is dinamikusan, 14,6 százalékkal emelkedett, 605,1 ezer forintra, miközben a nettó átlagkereset értéke 400 ezer forint felett alakult. Figyelembe véve a januári 3,8 százalékos inflációt, a bruttó reálbérek az idei év elején is két számjegyű ütemben, 10,4 százalékkal nőttek.
A megelőző hónapokhoz hasonlóan a költségvetési szférában volt gyorsabb a bérdinamika, 17,7 százalékos. Ezen belül is elsősorban az oktatási ágazatot kell kiemelni, itt a tanári béremelések révén 25,7 százalékos bővülést mért a KSH, de a közigazgatásban is 15,1, míg az egészségügyben 12 százalékos növekedés történt.
A vállalkozások körében is jelentős, 13,6 százalékos átlagkereset-emelkedést mért a KSH. Ebben elsősorban a minimálbér és a garantált bérminimum 2023. decemberi 15, illetve 10 százalékos emelése, a tavalyi magas infláció és reálbércsökkenés miatti kompenzáció, valamint az enyhülő, de több ágazatban továbbra is markánsan jelen lévő munkaerőhiány játszott szerepet. A versenyszférában nem látható érdemi eltérés az ágazatok között, minden szegmensben két számjegyű ütemben nőtt az átlagkereset értéke, és annak mértéke sehol sem érte el a 20 százalékot.
Ez azt jelzi, hogy a gazdaság széles rétegében emelkedik az átlagbér, nincsenek érdemi eltérések.
Ezt mutatja az is, hogy januárban a mediánkereset az átlagkeresetnél gyorsabban, 16,9 százalékkal nőtt, 500 ezer forint közelébe. Vagyis a béremelkedést elsősorban az alacsonyabb keresetűek helyzetének javulása okozta, ebben kiemelendő a minimálbér és a garantált bérminimum emelése, amely így mérsékelte a béregyenlőtlenséget.
Az átlagkereset az idei év egészében közel 12 százalékkal emelkedhet, ami az éves átlagban 5 százalék alá mérséklődő infláció hatását is figyelembe véve mintegy 7 százalékos reálbér-emelkedést tesz lehetővé, amely így kompenzálni tudja majd a munkavállalókat a bérük reálértékének tavalyi csökkenéséért. A gyors bérdinamikára szükség is van a gazdasági növekedés dinamizálásához. A külpiacaink, elsősorban Németország, gyengébb teljesítménye miatt a magyar növekedés motorjai csak belülről segíthetnek, vagyis a fogyasztás és a beruházások révén. A fogyasztás felfutásának pedig feltétele a bérek értékének jelentős emelkedése, ez az elmúlt válságok során kimerült tartalékok feltöltését követően támogathatja az óvatossági motívum oldódását. Ugyanakkor ennek feltétele még a gazdasági kilátások javulása is, amely egyben a fogyasztói bizalmat is javítaná.
Kapcsolódó:
Ezt is ajánljuk a témában
Kitűnő eredményeket ért el a turizmus februárban is, az előző évhez képest 18,9 százalékkal több vendégéjszakát töltöttek el a helyi szálláshelyeken. Ebben nagy szerepet játszott Magyarország pozitív nemzetközi imázsa, ami hozzájárult ahhoz, hogy Európából 28,3 százalékkal több vendég érkezett, valamint az Észak- és Dél-Amerikából származó látogatók száma is emelkedett.
Címlapfotó: MTVA/Bizományosi: Faludi Imre
A Tisza-féle SZJA-javaslat az ügyintézők pénztárcáját is komolyan sújtaná.
A Tisza-féle SZJA-javaslat a közgazdászok pénztárcáját is komolyan sújtaná.
A Tisza-féle SZJA-javaslat az számítástechnikusok pénztárcáját is komolyan sújtaná.
A Tisza-adó alaposan megdézsmálná az emberek fizetését.
A Tisza-féle SZJA-javaslat a gépésztechnikusok pénztárcáját is komolyan sújtaná.
A Tisza-féle SZJA-javaslat a gépészmérnökök pénztárcáját is komolyan sújtaná.
Az ÁSZ elárulta, mikorra válhat fizetésképtelenné Budapest.
A műsorvezetőnek fontos, hogy milyen országban él.
