Kitűnő eredményeket ért el a turizmus februárban is, az előző évhez képest 18,9 százalékkal több vendégéjszakát töltöttek el a helyi szálláshelyeken. Ebben nagy szerepet játszott Magyarország pozitív nemzetközi imázsa, ami hozzájárult ahhoz, hogy Európából valamint az Észak- és Dél-Amerikából is több vendég érkezett.
Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior elemzőjének kommentárja
Rendkívül kedvező számokat produkált februárban is a hazai turizmus. A turisztikai szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma egy év alatt 18,9 százalékos növekedést mutatott. Ezen belül is ismét a külföldi vendégek húzták az ágazat teljesítményét, itt 23,9 százalékos emelkedés következett be egy év alatt, amelyben a koronavírus-járvány után a nemzetközi turizmus fokozatos újraindulása játszhatta a főbb szerepet,
de hazánk nemzetközi kedvező megítélése is hosszabb ideje támogatja a növekedést.
Dinamikusan bővült a belföldi vendégéjszakaszám is, itt a KSH 13,6 százalékos emelkedés regisztrált, amely ugyan elmarad a külföldi vendégforgalom növekedésétől, azonban továbbra is erőteljesnek tekinthető. Itt fő indokként a reálbérek emelkedését lehet kiemelni: 2023 első felében a belföldi turizmus gyengélkedését a rendelkezésre álló reáljövedelem mérséklődése eredményezte. Ugyanakkor tavaly szeptember óta már emelkednek a reálkeresetek, amelynek üteme 2023 decemberében és 2024 januárjában is meghaladta a 10 százalékot - ennek hatása pedig a turizmus ágazatban is lecsapódott. A bővülésben emellett mindkét relációban szerepet játszott a kedvező februári időjárás, valamint hogy idén eggyel több nap volt februárban. Kiemelendő továbbá, hogy januárhoz hasonlóan javult a hazai üdülés árelőnye: amíg a belföldi üdülés ára egy év alatt 6,4 százalékkal drágult, addig a külföldié 13,7 százalékkal.
A nemzetközi turizmust most is az Európából érkező vendégek hajtották, itt 28,3 százalék volt a bővülés mértéke, ezen belül is a spanyol, az olasz és a lengyel vendégek száma emelkedett kiemelkedő, legalább 50 százalékos mértékben.
Európán kívülről Észak- és Dél-Amerikából regisztráltak még érdemi bővülést, miközben az Ázsiából érkező vendégek száma kismértékben, 2,1 százalékkal visszaesett.
A turizmus bővülése az országon belül is viszonylag egyenletes volt, februárban nem volt olyan turisztikai térség, ahol csökkent volna a vendégéjszakák száma. Egyszámjegyű bővülés is csak Gyula és térsége, a Pécs-Villány, illetőleg Tokaj és Nyíregyháza térségét jellemezte, miközben a Balaton a tél ellenére 20 százalék feletti növekedést tudott felmutatni, Debrecen és térsége pedig közel 40 százalékosat, előbbi esetében a hazai vendégek, míg utóbbi esetében a külföldiek jelentették a fő húzóerőt.
A turizmus ágazat kedvező teljesítménye feltétele a gazdasági növekedés dinamizálásának, amely téren kedvező, hogy jelentős növekedési potenciál van még az ágazatban. A tavalyi év egészét nézve a nemzetközi turizmus húzta az ágazatot, ugyanakkor az adatok azt mutatják, hogy ez jelentős részben még mindig a koronavírus-járvány utáni fokozatos helyreállás része. Tavaly a Magyarországra tett külföldi utazások száma közel 7 százalékos növekedést mutatott, ugyanakkor még ezzel együtt is közel 20 százalékkal elmaradt a 2019-es évi szintjétől. Ezen növekedési potenciál kiaknázása, a 2019-es számok ismételt elérése jelentős lökést adna a gazdaság széles rétegének, tekintve, hogy a hazánkban látogatók költéseinek hatása nem csak a turizmus ágazatban, hanem a kereskedelemben, valamint például a művészet, szabadidő, szórakoztatás ágazatban is megjelenik.
Kapcsolódó:
Címlapfotó: MTI/Varga György
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.
A wellnessturizmus a turisztikai ágazat egyik leggyorsabban növekvő szegmense világszerte, Magyarországon is egyre többen választják az ilyen szolgáltatásokat nyújtó szállodákat. A jövőben azonban a wellnessezés sokkal többet jelent majd a kétnapos, svédasztalos ellátású utazásnál.
A 2024-es év eredményeire való visszatekintés mellett hazai trendekről, illetve a longevity turizmusról beszélt Orbán Ráhel, a BDPST Koncept alapítója.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter szerint a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér utasforgalma 2024-ben várhatóan eléri a 18 millió főt, ami Európában a leggyorsabb növekedésnek számít a szektorban.
A vendégek száma 15,1, a vendégéjszakáké 8,5 százalékkal növekedett éves alapon októberben. Az ágazatot a külföldi turisták húzták, de nőtt a belföldi forgalom is. Ezek az adatok a jövőre vonatkozóan is bizakodásra adnak okot.
Schiffer szerint egy „Mad Max”, ami az elmúlt három és fél évben zajlik Európában.
Idén több mint tízezren haltak meg közlekedési balesetben a dél-amerikai országban.
Fico meglátogatja Putyint a gáztranzit ügyében, ráadásul nem is akármilyen tisztségben.
