Az ázsiai éttermek elterjedése nálunk és világszerte nem egy egyszerű véletlen és nem is pusztán üzleti trend. Sokszor egy alaposan átgondolt diplomáciai stratégia része a „küldő ország” oldaláról.
Szerző: Karl Mátyás Gracián, a Makronóm Intézet junior elemzője
Kolumbusz Kristóf döntően azért indult a világ felfedezésére, hogy új utakon keresztül juthasson hozzá a keleti fűszerekhez. A nemzeti ételek – nyilván elsősorban a környezeti adottságok és a helyi hatások okán – lokálisan fejlődtek ki. Azaz világszerte több száz kulináris régió létezik. A globalizáció következtében pedig ezek az ételek világszerte elterjedtek. Először akként, hogy a külföldről érkező bevándorlók felismerték az új és érdekes receptek iránti nyitottságot, ezért éttermeket nyitottak és az otthoni ízeiket kínálták a helyiek számára.
Az ételek által teremtett kapcsolatok nemcsak a helyi gazdaságok szintjén, de nemzetközi szintéren is jelentősek.
Az országok felismerték, hogy ha a nemzeti ennivalóik népszerűek, az növelheti a turizmust és elősegítheti az országuk megítélését a nemzetközi porondon. Az éttermi és ételkultúra „exportja” az elmúlt évtizedekben kiváló „puha diplomáciai” eszköztárrá változott.
A felvázolt trendek régiek, ám a gasztrodiplomácia fogalma igazán a 2010-es évek elején vált ismertté, amikor nagyobb, nemzetközi tanulmányok is elkezdték vizsgálni az ételek szerepét a nemzetek imázsának erősítésében. Empirikus kutatások szerint ugyanis a gasztrodiplomácia hatékonyan javítja a nemzetek megítélését.
A gasztrodiplomácia talán legjobb példája Thaiföld. Bő két évtizede,
az ezredfordulót követően a thai kormány felfedezte az ételükben rejlő gazdasági és diplomáciai potenciált és elindította a Global Thai programot. A kezdeményezés fő célja az volt, hogy 2003-ra a thai éttermek számát világszerte 8000-re növelje a korábbi körülbelül 5500-ról.
E programon belül a thaiföldi kereskedelmi minisztérium exportösztönzési osztálya három különböző étteremtípus terveit kínálja a potenciális vendéglősöknek a gyorsétteremtől az elegáns vendéglátóhelyig. Ezzel párhuzamosan a thaiföldi Export-Import Bank hiteleket is nyújtott a külföldön éttermet nyitni szándékozó thai állampolgároknak, emellett a vendéglátóhelyet üzemeltető vállalkozók kezdeményezéseihez infrastruktúra-fejlesztések is járnak. Ezeknek az ösztönzéseknek a segítségével a vállalkozók akár 3 millió dollár összegű hitelhez is juthatnak a mai napig.
Az étteremösztönzéseknek meg is lett a hatása: 2018-ra a világ thai éttermeinek a száma több mint 15 ezerre duzzadt. Mára a világban – a küldő ország lakosságának arányait nézve – messze a legtöbb a thai vendéglátóhely.
Budapesten például népességarányosan közel ötször több thai étterem található a kelet-ázsiai társaihoz képest.
Az ízek megőrzése annyira fontos az ottani kormány számára, hogy külön kifejlesztett egy ízlelőrobotot, amely pontozza az egyes ételeket az illatuk, az összetételük és a kinézetük alapján.
A thai modell sikerességétől inspirálódva Dél-Korea 2009-ben 77 millió dolláros kulináris diplomáciai programot indított.
A Kimchi diplomáciaként emlegetett projekt célja a koreai konyha egyedi jellegének és egészségügyi előnyeinek globális népszerűsítése.
A kormány törekvései között szerepelt, hogy a koreait a világ öt legnépszerűbb konyhája közé emelje, valamint hogy a koreai éttermek számát világszerte 40 ezerre növelje 2017-ig.
Japánban 2005-ben jött létre az úgynevezett Japán Márka munkacsoport, aminek a célja az volt, hogy a kulináris diplomáciai kezdeményezéseknek és az élelmiszer-kutatásnak otthont adjon. 2006-ban a Washoku – Try Japan's Good Food elnevezésű program a japán diplomáciai képviseletek által világszerte szervezett rendezvényeken kezdte meg az ottani specialitások bemutatását.
E sikeres programokból tanulva Magyarország is követhetne hasonló utat. Bár jelentős a nemzetközi érdeklődés, a jelenlegi hazai étel- vagy éppen borkészítési kapacitások nem elegendők egy gyorsan felfutó globális kereslet kielégítésére. Ma a hazai élelmiszertermékek 95 százaléka az unión belülre megy, viszont egyre több kezdeményezés van a kelet-ázsiai piacokra való nyitásra, mint az Agrármarketing Centrum Food Business Programja. Ennek keretében évente 10-15 professzionális nemzetközi kiállításon mintegy 150-200 hazai cégnek biztosítanak lehetőséget az üzleti partnerek megtalálására.
Kapcsolódó:
Címlapfotó: Shutterstock
Idén ősszel ünnepli tizedik születésnapját a világ fine dining turistáinak egyik kedvenc budapesti helye. A belvárosi Costes Downtown túlélésének titka a rugalmasság, ami most formabontó koncepcióban ölt testet: a városi dzsungelben képzőművészet és gasztronómia egyenrangúan kacsint össze.
A brit lap nyomozása feltárta, hogy a skandináv országban már 15 éves lányokat is toboroznak bérgyilkosi feladatokra.
Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő a Magyar Nemzetnek azt is kijelentette, „gyakorlatilag a magyar–ukrán kapcsolatok folyamatosan lefelé tartanak”.
Gondoljon bárki bármit a kormányról.
Menczer Tamás ennek kapcsán gratulált a svéd kormánynak, amennyiben volt 24 óra, amikor senkit nem lőttek le vagy robbantottak fel a „mintademokráciaként” emlegetett országban.
Gulyás Gergely a kormányinfón arra is kitért, hogy a kormány a jövőben is csak akkor támogat uniós szankciós döntéseket, ha azok nem sértik a magyar érdekeket.
Úgy látják, nem tesz jót Ukrajnának az, amit az elnök pártja tesz.
A Partizán aligha számított arra, hogy az Angela Merkel-interjúja ekkora nemzetközi figyelmet kap és valóságos vihar támad nyomában külföldön.
