Nem véletlen a vietnami, a thai vagy a kínai éttermek gyors elterjedése

Kolumbusz Kristóf döntően azért indult a világ felfedezésére, hogy új utakon keresztül juthasson hozzá a keleti fűszerekhez. A nemzeti ételek – nyilván elsősorban a környezeti adottságok és a helyi hatások okán – lokálisan fejlődtek ki. Azaz világszerte több száz kulináris régió létezik. A globalizáció következtében pedig ezek az ételek világszerte elterjedtek. Először akként, hogy a külföldről érkező bevándorlók felismerték az új és érdekes receptek iránti nyitottságot, ezért éttermeket nyitottak és az otthoni ízeiket kínálták a helyiek számára. 

Az országok felismerték, hogy ha a nemzeti ennivalóik népszerűek, az növelheti a turizmust és elősegítheti az országuk megítélését a nemzetközi porondon. Az éttermi és ételkultúra „exportja” az elmúlt évtizedekben kiváló „puha diplomáciai” eszköztárrá változott.  

A felvázolt trendek régiek, ám a gasztrodiplomácia fogalma igazán a 2010-es évek elején vált ismertté, amikor nagyobb, nemzetközi tanulmányok is elkezdték vizsgálni az ételek szerepét a nemzetek imázsának erősítésében. Empirikus kutatások szerint ugyanis a gasztrodiplomácia hatékonyan javítja a nemzetek megítélését.  

A pad thai és az ázsiai ízlelőrobot 

A gasztrodiplomácia talán legjobb példája Thaiföld. Bő két évtizede,  

E programon belül a thaiföldi kereskedelmi minisztérium exportösztönzési osztálya három különböző étteremtípus terveit kínálja a potenciális vendéglősöknek a gyorsétteremtől az elegáns vendéglátóhelyig. Ezzel párhuzamosan a thaiföldi Export-Import Bank hiteleket is nyújtott a külföldön éttermet nyitni szándékozó thai állampolgároknak, emellett a vendéglátóhelyet üzemeltető vállalkozók kezdeményezéseihez infrastruktúra-fejlesztések is járnak. Ezeknek az ösztönzéseknek a segítségével a vállalkozók akár 3 millió dollár összegű hitelhez is juthatnak a mai napig. 

Az étteremösztönzéseknek meg is lett a hatása: 2018-ra a világ thai éttermeinek a száma több mint 15 ezerre duzzadt. Mára a világban – a küldő ország lakosságának arányait nézve – messze a legtöbb a thai vendéglátóhely.  

Az ízek megőrzése annyira fontos az ottani kormány számára, hogy külön kifejlesztett egy ízlelőrobotot, amely pontozza az egyes ételeket az illatuk, az összetételük és a kinézetük alapján. 

A thai modellt Korea és Japán is másolja 

A thai modell sikerességétől inspirálódva Dél-Korea 2009-ben 77 millió dolláros kulináris diplomáciai programot indított. 

A kormány törekvései között szerepelt, hogy a koreait a világ öt legnépszerűbb konyhája közé emelje, valamint hogy a koreai éttermek számát világszerte 40 ezerre növelje 2017-ig.  

Japánban 2005-ben jött létre az úgynevezett Japán Márka munkacsoport, aminek a célja az volt, hogy a kulináris diplomáciai kezdeményezéseknek és az élelmiszer-kutatásnak otthont adjon. 2006-ban a Washoku – Try Japan's Good Food elnevezésű program a japán diplomáciai képviseletek által világszerte szervezett rendezvényeken kezdte meg az ottani specialitások bemutatását.  

Mi a helyzet a magyar konyhával? 

E sikeres programokból tanulva Magyarország is követhetne hasonló utat. Bár jelentős a nemzetközi érdeklődés, a jelenlegi hazai étel- vagy éppen borkészítési kapacitások nem elegendők egy gyorsan felfutó globális kereslet kielégítésére. Ma a hazai élelmiszertermékek 95 százaléka az unión belülre megy, viszont egyre több kezdeményezés van a kelet-ázsiai piacokra való nyitásra, mint az Agrármarketing Centrum Food Business Programja. Ennek keretében évente 10-15 professzionális nemzetközi kiállításon mintegy 150-200 hazai cégnek biztosítanak lehetőséget az üzleti partnerek megtalálására. 

Kapcsolódó:

Címlapfotó: Shutterstock

További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.