Nem véletlen a vietnami, a thai vagy a kínai éttermek gyors elterjedése

2024. február 17. 21:08

Az ázsiai éttermek elterjedése nálunk és világszerte nem egy egyszerű véletlen és nem is pusztán üzleti trend. Sokszor egy alaposan átgondolt diplomáciai stratégia része a „küldő ország” oldaláról.

2024. február 17. 21:08

Szerző: Karl Mátyás Gracián, a Makronóm Intézet junior elemzője  

Kolumbusz Kristóf döntően azért indult a világ felfedezésére, hogy új utakon keresztül juthasson hozzá a keleti fűszerekhez. A nemzeti ételek – nyilván elsősorban a környezeti adottságok és a helyi hatások okán – lokálisan fejlődtek ki. Azaz világszerte több száz kulináris régió létezik. A globalizáció következtében pedig ezek az ételek világszerte elterjedtek. Először akként, hogy a külföldről érkező bevándorlók felismerték az új és érdekes receptek iránti nyitottságot, ezért éttermeket nyitottak és az otthoni ízeiket kínálták a helyiek számára. 

Az ételek által teremtett kapcsolatok nemcsak a helyi gazdaságok szintjén, de nemzetközi szintéren is jelentősek.  

Az országok felismerték, hogy ha a nemzeti ennivalóik népszerűek, az növelheti a turizmust és elősegítheti az országuk megítélését a nemzetközi porondon. Az éttermi és ételkultúra „exportja” az elmúlt évtizedekben kiváló „puha diplomáciai” eszköztárrá változott.  

A felvázolt trendek régiek, ám a gasztrodiplomácia fogalma igazán a 2010-es évek elején vált ismertté, amikor nagyobb, nemzetközi tanulmányok is elkezdték vizsgálni az ételek szerepét a nemzetek imázsának erősítésében. Empirikus kutatások szerint ugyanis a gasztrodiplomácia hatékonyan javítja a nemzetek megítélését.  

A pad thai és az ázsiai ízlelőrobot 

A gasztrodiplomácia talán legjobb példája Thaiföld. Bő két évtizede,  

az ezredfordulót követően a thai kormány felfedezte az ételükben rejlő gazdasági és diplomáciai potenciált és elindította a Global Thai programot. A kezdeményezés fő célja az volt, hogy 2003-ra a thai éttermek számát világszerte 8000-re növelje a korábbi körülbelül 5500-ról. 

E programon belül a thaiföldi kereskedelmi minisztérium exportösztönzési osztálya három különböző étteremtípus terveit kínálja a potenciális vendéglősöknek a gyorsétteremtől az elegáns vendéglátóhelyig. Ezzel párhuzamosan a thaiföldi Export-Import Bank hiteleket is nyújtott a külföldön éttermet nyitni szándékozó thai állampolgároknak, emellett a vendéglátóhelyet üzemeltető vállalkozók kezdeményezéseihez infrastruktúra-fejlesztések is járnak. Ezeknek az ösztönzéseknek a segítségével a vállalkozók akár 3 millió dollár összegű hitelhez is juthatnak a mai napig. 

Az étteremösztönzéseknek meg is lett a hatása: 2018-ra a világ thai éttermeinek a száma több mint 15 ezerre duzzadt. Mára a világban – a küldő ország lakosságának arányait nézve – messze a legtöbb a thai vendéglátóhely.  

Budapesten például népességarányosan közel ötször több thai étterem található a kelet-ázsiai társaihoz képest. 

Az ízek megőrzése annyira fontos az ottani kormány számára, hogy külön kifejlesztett egy ízlelőrobotot, amely pontozza az egyes ételeket az illatuk, az összetételük és a kinézetük alapján. 

A thai modellt Korea és Japán is másolja 

A thai modell sikerességétől inspirálódva Dél-Korea 2009-ben 77 millió dolláros kulináris diplomáciai programot indított. 

A Kimchi diplomáciaként emlegetett projekt célja a koreai konyha egyedi jellegének és egészségügyi előnyeinek globális népszerűsítése. 

A kormány törekvései között szerepelt, hogy a koreait a világ öt legnépszerűbb konyhája közé emelje, valamint hogy a koreai éttermek számát világszerte 40 ezerre növelje 2017-ig.  

Japánban 2005-ben jött létre az úgynevezett Japán Márka munkacsoport, aminek a célja az volt, hogy a kulináris diplomáciai kezdeményezéseknek és az élelmiszer-kutatásnak otthont adjon. 2006-ban a Washoku – Try Japan's Good Food elnevezésű program a japán diplomáciai képviseletek által világszerte szervezett rendezvényeken kezdte meg az ottani specialitások bemutatását.  

Mi a helyzet a magyar konyhával? 

E sikeres programokból tanulva Magyarország is követhetne hasonló utat. Bár jelentős a nemzetközi érdeklődés, a jelenlegi hazai étel- vagy éppen borkészítési kapacitások nem elegendők egy gyorsan felfutó globális kereslet kielégítésére. Ma a hazai élelmiszertermékek 95 százaléka az unión belülre megy, viszont egyre több kezdeményezés van a kelet-ázsiai piacokra való nyitásra, mint az Agrármarketing Centrum Food Business Programja. Ennek keretében évente 10-15 professzionális nemzetközi kiállításon mintegy 150-200 hazai cégnek biztosítanak lehetőséget az üzleti partnerek megtalálására. 

 

Kapcsolódó:

Címlapfotó: Shutterstock

 

 

 


További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.   

 

Összesen 72 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Zsolakomarom
2024. február 18. 11:30
mo-n szimplan azzal terjednek, hogy olcsok adot nem fizetnek, gyerekmunkaval dolgoznak, csaladi boltok, ott is alszanak a rizseszsak mellett....ezzel a helyi vendeglatos nehezen versenyzik van persze rendes kinai etterem is, csak nem magyarorszagon ide a kinai bufes jon, aki par ev utan mar a rantott hust arulja kinai szosszal, sok koze nincs a kinai konyhahoz amit nalunk eloadnak
abcd2k
2024. február 18. 10:40
Hát nem tudom, én kétféle gasztronómiát látok szerte a világban egyik a gyorséttermi, vagy street food kaja a másik a hagyományos éttermi, amihez fel kell venni a szebbik ruhát, megfésülködni, stb, stb, a végén jó mélyen a zsebbe nyúlni. A hamburger, a pizza, gyros és hasonlók számomra nem gasztronómia, hanem túlárazott gyorssegély éhség ellen, aminek indokolatlan népszerűsége, népszerűsítése merénylet az egészség ellen. Nálunk eltűntek a kis családias éttermek , amik vannak azok lényegében az előbb említett szemetet árulják, vagy a menza színvonalú egyebet. Nem tudom, ennek mi az oka a 80-as években szegényebbek voltunk, de rengeteg útmenti kis csárdában hihetetlen jó kajákat lehetett kapni. Remélem, a magyar gasztronómia jövőjét nem a langallók, lángosok fogják jellemezni, hanem a jó alapanyagokból készült éttermi ételek.
polárüveg
2024. február 18. 09:56
Nagyon jó cikk egy jó módszer feltárására. Emlékszik valaki, hogy Európa nagyvárosaiban szinte mindenütt volt egy "Mátyás-pince" szerű magyar étterem? Hányszor hívtak meg magyarokat egy jó étterembe a külföldi vendéglátói, és kiderült, hogy az a magyar étterem... Nem szégyen a régit leporolni és modernizálni, és a jót eltanulni mástól sem szégyen.
5m007h 0p3ra70r
2024. február 18. 07:42
>>>Ugandai Bubu 2024. február 17. 22:32 A fehér rizs is felejtős, meg általában az ázsiai glutamátos cuccok. .... Erre persze kb. annyi a válasz, hogy de GyurcsányPrüsszelSoros.<<< Aha. Hétfőig még az osztályon vagy?
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!