Az ázsiai éttermek elterjedése nálunk és világszerte nem egy egyszerű véletlen és nem is pusztán üzleti trend. Sokszor egy alaposan átgondolt diplomáciai stratégia része a „küldő ország” oldaláról.
Szerző: Karl Mátyás Gracián, a Makronóm Intézet junior elemzője
Kolumbusz Kristóf döntően azért indult a világ felfedezésére, hogy új utakon keresztül juthasson hozzá a keleti fűszerekhez. A nemzeti ételek – nyilván elsősorban a környezeti adottságok és a helyi hatások okán – lokálisan fejlődtek ki. Azaz világszerte több száz kulináris régió létezik. A globalizáció következtében pedig ezek az ételek világszerte elterjedtek. Először akként, hogy a külföldről érkező bevándorlók felismerték az új és érdekes receptek iránti nyitottságot, ezért éttermeket nyitottak és az otthoni ízeiket kínálták a helyiek számára.
Az ételek által teremtett kapcsolatok nemcsak a helyi gazdaságok szintjén, de nemzetközi szintéren is jelentősek.
Az országok felismerték, hogy ha a nemzeti ennivalóik népszerűek, az növelheti a turizmust és elősegítheti az országuk megítélését a nemzetközi porondon. Az éttermi és ételkultúra „exportja” az elmúlt évtizedekben kiváló „puha diplomáciai” eszköztárrá változott.
A felvázolt trendek régiek, ám a gasztrodiplomácia fogalma igazán a 2010-es évek elején vált ismertté, amikor nagyobb, nemzetközi tanulmányok is elkezdték vizsgálni az ételek szerepét a nemzetek imázsának erősítésében. Empirikus kutatások szerint ugyanis a gasztrodiplomácia hatékonyan javítja a nemzetek megítélését.
A gasztrodiplomácia talán legjobb példája Thaiföld. Bő két évtizede,
az ezredfordulót követően a thai kormány felfedezte az ételükben rejlő gazdasági és diplomáciai potenciált és elindította a Global Thai programot. A kezdeményezés fő célja az volt, hogy 2003-ra a thai éttermek számát világszerte 8000-re növelje a korábbi körülbelül 5500-ról.
E programon belül a thaiföldi kereskedelmi minisztérium exportösztönzési osztálya három különböző étteremtípus terveit kínálja a potenciális vendéglősöknek a gyorsétteremtől az elegáns vendéglátóhelyig. Ezzel párhuzamosan a thaiföldi Export-Import Bank hiteleket is nyújtott a külföldön éttermet nyitni szándékozó thai állampolgároknak, emellett a vendéglátóhelyet üzemeltető vállalkozók kezdeményezéseihez infrastruktúra-fejlesztések is járnak. Ezeknek az ösztönzéseknek a segítségével a vállalkozók akár 3 millió dollár összegű hitelhez is juthatnak a mai napig.
Az étteremösztönzéseknek meg is lett a hatása: 2018-ra a világ thai éttermeinek a száma több mint 15 ezerre duzzadt. Mára a világban – a küldő ország lakosságának arányait nézve – messze a legtöbb a thai vendéglátóhely.
Budapesten például népességarányosan közel ötször több thai étterem található a kelet-ázsiai társaihoz képest.
Az ízek megőrzése annyira fontos az ottani kormány számára, hogy külön kifejlesztett egy ízlelőrobotot, amely pontozza az egyes ételeket az illatuk, az összetételük és a kinézetük alapján.
A thai modell sikerességétől inspirálódva Dél-Korea 2009-ben 77 millió dolláros kulináris diplomáciai programot indított.
A Kimchi diplomáciaként emlegetett projekt célja a koreai konyha egyedi jellegének és egészségügyi előnyeinek globális népszerűsítése.
A kormány törekvései között szerepelt, hogy a koreait a világ öt legnépszerűbb konyhája közé emelje, valamint hogy a koreai éttermek számát világszerte 40 ezerre növelje 2017-ig.
Japánban 2005-ben jött létre az úgynevezett Japán Márka munkacsoport, aminek a célja az volt, hogy a kulináris diplomáciai kezdeményezéseknek és az élelmiszer-kutatásnak otthont adjon. 2006-ban a Washoku – Try Japan's Good Food elnevezésű program a japán diplomáciai képviseletek által világszerte szervezett rendezvényeken kezdte meg az ottani specialitások bemutatását.
E sikeres programokból tanulva Magyarország is követhetne hasonló utat. Bár jelentős a nemzetközi érdeklődés, a jelenlegi hazai étel- vagy éppen borkészítési kapacitások nem elegendők egy gyorsan felfutó globális kereslet kielégítésére. Ma a hazai élelmiszertermékek 95 százaléka az unión belülre megy, viszont egyre több kezdeményezés van a kelet-ázsiai piacokra való nyitásra, mint az Agrármarketing Centrum Food Business Programja. Ennek keretében évente 10-15 professzionális nemzetközi kiállításon mintegy 150-200 hazai cégnek biztosítanak lehetőséget az üzleti partnerek megtalálására.
Kapcsolódó:
Címlapfotó: Shutterstock
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.
„A Bizottság eltökélt az orosz–ukrán háború folytatásában, Amerika és Magyarország azonban határozottan békét, tűzszünetet akar, és azt, hogy a régió jól jöjjön ki a válságból” – értékelte Gladden Pappin az amerikai-magyar kapcsolatokat.
Guinness-rekord született Dunapatajon: több mint 500 kiló pacal került a rotyogó üstbe a Pacalemberek Országos Találkozóján.
A multilaterális szervezetek, a békésebb nemzetközi politika kanárijai fuldokolnak.
Öt szempont alapján kellett választ adnia az AI-nak.
Tovább zakatol a Trump-henger, jöhet a költségcsökkentés is.
Ne a deklarációkat, hanem a gesztusok mögötti hatalmi logikát figyeljük!
Több amerikai közszereplő szerint XIV. Leó pápa anyai ága a New Orleans-i „szabad színesbőrűekhez” vezethető vissza, a városban ezért történelmi pillanatként ünneplik a megválasztását.
„Jaj lesz annak a kérdező újságírónak, aki majd Magyar Péter kormányfőt fogja kérdezni!” – jegyezte meg Nagy Attila Tibor.
