Az ázsiai éttermek elterjedése nálunk és világszerte nem egy egyszerű véletlen és nem is pusztán üzleti trend. Sokszor egy alaposan átgondolt diplomáciai stratégia része a „küldő ország” oldaláról.
Szerző: Karl Mátyás Gracián, a Makronóm Intézet junior elemzője
Kolumbusz Kristóf döntően azért indult a világ felfedezésére, hogy új utakon keresztül juthasson hozzá a keleti fűszerekhez. A nemzeti ételek – nyilván elsősorban a környezeti adottságok és a helyi hatások okán – lokálisan fejlődtek ki. Azaz világszerte több száz kulináris régió létezik. A globalizáció következtében pedig ezek az ételek világszerte elterjedtek. Először akként, hogy a külföldről érkező bevándorlók felismerték az új és érdekes receptek iránti nyitottságot, ezért éttermeket nyitottak és az otthoni ízeiket kínálták a helyiek számára.
Az ételek által teremtett kapcsolatok nemcsak a helyi gazdaságok szintjén, de nemzetközi szintéren is jelentősek.
Az országok felismerték, hogy ha a nemzeti ennivalóik népszerűek, az növelheti a turizmust és elősegítheti az országuk megítélését a nemzetközi porondon. Az éttermi és ételkultúra „exportja” az elmúlt évtizedekben kiváló „puha diplomáciai” eszköztárrá változott.
A felvázolt trendek régiek, ám a gasztrodiplomácia fogalma igazán a 2010-es évek elején vált ismertté, amikor nagyobb, nemzetközi tanulmányok is elkezdték vizsgálni az ételek szerepét a nemzetek imázsának erősítésében. Empirikus kutatások szerint ugyanis a gasztrodiplomácia hatékonyan javítja a nemzetek megítélését.
A gasztrodiplomácia talán legjobb példája Thaiföld. Bő két évtizede,
az ezredfordulót követően a thai kormány felfedezte az ételükben rejlő gazdasági és diplomáciai potenciált és elindította a Global Thai programot. A kezdeményezés fő célja az volt, hogy 2003-ra a thai éttermek számát világszerte 8000-re növelje a korábbi körülbelül 5500-ról.
E programon belül a thaiföldi kereskedelmi minisztérium exportösztönzési osztálya három különböző étteremtípus terveit kínálja a potenciális vendéglősöknek a gyorsétteremtől az elegáns vendéglátóhelyig. Ezzel párhuzamosan a thaiföldi Export-Import Bank hiteleket is nyújtott a külföldön éttermet nyitni szándékozó thai állampolgároknak, emellett a vendéglátóhelyet üzemeltető vállalkozók kezdeményezéseihez infrastruktúra-fejlesztések is járnak. Ezeknek az ösztönzéseknek a segítségével a vállalkozók akár 3 millió dollár összegű hitelhez is juthatnak a mai napig.
Az étteremösztönzéseknek meg is lett a hatása: 2018-ra a világ thai éttermeinek a száma több mint 15 ezerre duzzadt. Mára a világban – a küldő ország lakosságának arányait nézve – messze a legtöbb a thai vendéglátóhely.
Budapesten például népességarányosan közel ötször több thai étterem található a kelet-ázsiai társaihoz képest.
Az ízek megőrzése annyira fontos az ottani kormány számára, hogy külön kifejlesztett egy ízlelőrobotot, amely pontozza az egyes ételeket az illatuk, az összetételük és a kinézetük alapján.
A thai modell sikerességétől inspirálódva Dél-Korea 2009-ben 77 millió dolláros kulináris diplomáciai programot indított.
A Kimchi diplomáciaként emlegetett projekt célja a koreai konyha egyedi jellegének és egészségügyi előnyeinek globális népszerűsítése.
A kormány törekvései között szerepelt, hogy a koreait a világ öt legnépszerűbb konyhája közé emelje, valamint hogy a koreai éttermek számát világszerte 40 ezerre növelje 2017-ig.
Japánban 2005-ben jött létre az úgynevezett Japán Márka munkacsoport, aminek a célja az volt, hogy a kulináris diplomáciai kezdeményezéseknek és az élelmiszer-kutatásnak otthont adjon. 2006-ban a Washoku – Try Japan's Good Food elnevezésű program a japán diplomáciai képviseletek által világszerte szervezett rendezvényeken kezdte meg az ottani specialitások bemutatását.
E sikeres programokból tanulva Magyarország is követhetne hasonló utat. Bár jelentős a nemzetközi érdeklődés, a jelenlegi hazai étel- vagy éppen borkészítési kapacitások nem elegendők egy gyorsan felfutó globális kereslet kielégítésére. Ma a hazai élelmiszertermékek 95 százaléka az unión belülre megy, viszont egyre több kezdeményezés van a kelet-ázsiai piacokra való nyitásra, mint az Agrármarketing Centrum Food Business Programja. Ennek keretében évente 10-15 professzionális nemzetközi kiállításon mintegy 150-200 hazai cégnek biztosítanak lehetőséget az üzleti partnerek megtalálására.
Kapcsolódó:
Címlapfotó: Shutterstock
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.
Közép-Európának is komoly megrendülés, ha a két nagyhatalom Ukrajna feje felett egyezik meg a területi kérdésekről, de ennél súlyosabb következményei is lehetnek.
Katolikus pap, mesterszakács és elismert karnagy egy személyben. Paskó Csabát még az ördög sem tudta rávenni arra, hogy elhagyja szülőföldjét, Délvidéket. Plébániáján és konyhájában jártunk, hogy nem mindennapi életútját és gondolatait megismerhessük.
Szerintük kell valaki, aki „forgatja a szemét és a fejét rázza”.
Ilyen a praktikus és modern európai megoldás. Az észtek kényszerből lövik ki a vaddisznókat, de a kutyának sem kell a húsa. Ha a fegyvereknél működött, hogy minden bóvlit el lehet küldeni az ukránoknak, akkor ugyan miért ne menne a vaddisznóhússal is?
Az első világháborúban semleges skandináv országok példája megmutatta: bár döntésüket elfogadta a környezetük, a körülöttük dúló háború az ő életminőségüket is aláásta.
Magyarország az alsó-ausztriai termékek második legfontosabb értékesítési piaca Németország után.
Robbie Keane egy helyen változtatott a Qarabag elleni párharcra.
Szentkirályi Alexandra is elindította saját DPK-ját.
