Kellemes meglepetés: nagyot lassult az infláció üteme

Ismét érdemi, kellemes meglepetést okozott az infláció. Az várható volt, hogy januárban tovább lassul a pénzromlási ütem, azonban az elemzői várakozások ennél magasabb, 4,4 százalékos rátát jósoltak. Ehhez képest már januárban 4 százalék alá (3,8 százalékra), vagyis a jegybanki toleranciasávon belülre került az infláció.  

Az éves fogyasztóiár-indexet három termékcsoport húzta felfelé: a szeszes italok, dohányáruk, a ruházkodási cikkek, illetve a szolgáltatások. Utóbbi kategória volt az egyetlen, ahol két számjegyű volt az áremelkedés. A szolgáltatások esetében a visszatekintő, inflációkövető árazási gyakorlatok játszottak szerepet a magasabb áremelkedésben. Ellenben mérséklődött a tartós fogyasztási cikkek, a háztartási energia és az egyéb cikkek, üzemanyagok ára is.  

Emögött főként a takarékoskodás, valamint a háztartások által végrehajtott energiahatékonysági intézkedések állnak, amelyek miatt egyre kevesebben kerülnek át a magasabb, átlagfogyasztás feletti kategóriába, így pedig az energiáért kifizetett átlagos összeg csökken.  

Mi történt az élelmiszerek esetében? 

 Az élelmiszereknél 3,6 százalékos éves áremelkedést mért a KSH. Termékcsoportonként itt is jelentős eltérések látszódnak.  

Mi várható a jövőben? 

 Az ipari, mezőgazdasági termelői árak alapján a magyar gazdaságban nincs árnyomás, az energiaárak konszolidációja az új gáz- és elektromos év következtében már a vállalatoknál is megjelenik. Így költségoldalról nem számítunk az infláció ismételt felpattanására. Ezt támasztja alá, hogy januárban a havi pénzromlás rendkívül alacsony, mindössze 0,7 százalék volt, miközben az elemzők 1 százalék feletti havi áremelkedésre számítottak. A január, illetve az év első hónapjai kifejezetten fontosak az infláció szempontjából, tekintve, hogy sok vállalat csak az év elején áraz át, így ha ennek a mértéke az idén alacsony lesz, az kedvező hatással lesz az egész éves inflációra, és így a fogyasztáson keresztül a gazdasági növekedésre is. 

Kockázatok azért maradtak 

 Az infláció szempontjából a legnagyobb kockázatot egyrészről a világpiaci olaj- és azon keresztül az üzemanyagárak jelentik. A közel-keleti konfliktus eszkalációja jelentős rizikót rejt a világgazdaságra nézve, és ez a szállítási költségeken keresztül is begyűrűzhet az inflációba. Kockázatként megjelenik még a forint árfolyamának alakulása, valamint a vállalatok árazási politikája, azaz hogy a reálbérek érdemi emelkedése miatt felpattanó keresletre hogyan reagálnak.  

Ár-bér spirál megjelenésére ugyanakkor nem számítunk, figyelembe véve a termelői árak, valamint az energia árának alakulását, vagyis a vállalatok a két számjegyű béremeléseket várhatóan az árak növelése nélkül is ki tudják majd gazdálkodni.  

 Címlapkép: shutterstock