Úgy tűnik, Ukrajna a Gazprommal kötött szerződés nélkül is kénytelen lesz fenntartani az orosz gáz tranzitját. Szlovákia ugyanis tárgyalásokat kezdett északkeleti szomszédunkkal arról, hogy a Gazprommal kötött tranzitmegállapodás idei lejárta után továbbra is kaphasson orosz gázt.
Robert Fico utalt arra, hogy ezt a gázt nemcsak szlovákiai, hanem ausztriai és olaszországi vállalkozások is felhasználhatják majd. Mindezt állítólag úgy, hogy nem hosszabbítják meg a Naftogaz és a Gazprom közötti jelenlegi tranzitszerződést. Ukrajna nem tárgyal, hű marad azon kijelentéséhez, miszerint 2024 után nem lesz több kontraktus a Gazprommal. Az ukrán miniszterelnök ehhez viszont hozzátette, hogy
nem áll szándékukban tárgyalni az oroszokkal és megújítani a szerződést, de egy EU-s tagállamnak megengedhetik, hogy használja a gázszállító hálózatukat.
Az RBC-Ukraine ügynökség az ukrán kormány forrásaira hivatkozva azt írja, hogy a tranzit akkor lehetséges, ha a címzett bérli az ukrán gázszállító rendszer kapacitásait.
Tehát az orosz gáz továbbcsordogálhat az ukrán vezetéken, majd az „európai elvek alapján” aukciókat hirdetnek, ami alapján kibérelhetik az ukrán gázszállító rendszer kapacitását egy napra, egy hónapra, negyedévre vagy akár egy évre.
A Gazprom már került hasonló helyzetbe Lengyelországban, amikor Varsó nem újította meg a tranzitszerződést, de a Jamal-Európa gázvezetéken, az európai aukciós rendszeren keresztül időszakosan folytatódott a szállítás. Akkor a cég európai vevői bérelték ki a lengyel gázszállító rendszer kapacitását, és hasonló séma alkalmazható az ukránok esetében is. Sőt, korábban maga a Gazprom vásárolt az ukrán gázszállító rendszertől többletkapacitást, amikor több európai jelentkezés érkezett, és szerződésen felüli mennyiségek szállítására volt szükség.
A hosszú távú kontraktusok aláírásának már az oroszok sem látják értelmét, a hasonló aukciós rendszerre való átállás mindhárom fél számára kényelmes.
Az előző időszakban a Gazprom évi 40 milliárd köbméter gáz tranzitjára kötött megállapodást Ukrajnával, ám ők az egész szerződött mennyiség után követelték a pénzt, annak ellenére, hogy a szállított mennyiség 11 milliárd köbméterre csökkent, mivel csak az északi tranzitág működött. Ukrajna lezárta a tranzitot a déli vonal mentén, így a Gazprom azt állíthatta, hogy technikailag a rendelkezésre álló infrastruktúra alapján képes lenne teljes kapacitással szivattyúzni, az ukránok hibája, ha mégsem.
Ukrajna – nyilvánvalóan politikai okokból – nem köt hosszú távú szerződést sem a Gazprommal, sem az orosz vezetéssel. Viszont északkeleti szomszédunk számára fontos lenne, hogy legalább valamennyi mennyiségű gázt megőrizzen a keletről nyugatra haladó vezetékben, különben az egész rendszer használhatatlan ócskavassá válik. Ukrajnának ráadásul szüksége van egy gázvezetékrendszerre a gáz újraelosztásához a saját országán belül is. Az ottani gáztermelés főként az ország nyugati részén folyik, és a gázt kelet felé kell szivattyúzni. Ezt most nem teszik meg, így a problémát az orosz tranzittal oldják meg.
Ugyanakkor az európaiak zöme számára az ukrán tranzit már nem olyan fontos, mint korábban. Évente már nem 140, hanem csak 22 milliárd köbméter vezetékes gáz érkezik az oroszoktól Európába, oda is csak néhány tagállamba – például Magyarországra, Szlovákiába és Ausztriába.
Az elmúlt másfél év során egyébként (jobbára a magas árak és az alternatív forrásokra történő átállás okán) erősen visszaesett a gázfogyasztás az EU-ban. Ezt főleg az ipar szenvedte meg, így most sokkal könnyebben megbirkózik Nyugat-európa nagy része az ukrán tranzit hiányával.
Tehát az EU-tagországoknak meglesz a lehetőségük, hogy vásárolhassanak Ukrajnán áthaladó orosz gázt, hacsak az ukránok nem döntenek másképp. Ők ugyanis megakadályozhatják az üzletet például a tranzitvám mértéktelen emelésével, ahogy ezzel az eszközzel tavaly a bolgárok is próbálkoztak.
Az orosz tudósítások szerint Szijjártó Péter külügyminiszter az ukrán kollégájával tartott megbeszélésen hasonló javaslatot vetett fel az orosz kőolaj tranzitjával kapcsolatban.
Ezt is ajánljuk a témában
Az ukránok a teljes leállítással fenyegetőznek, Bulgária közben a tranzitdíj soha nem látott emelésével akarja ellehetetleníteni az orosz gázszállítást Magyarország felé. Előbbi blöff lehet, utóbbiból adódhatnak komoly problémák.
Valószínűleg a Katarból Európába irányuló cseppfolyósított földgáz (LNG) szállítások jelenlegi késése sem befolyásolja érdemben az azonnali gázárakat. Ezekre nagyobb hatással lehet, ha az USA korlátozná az LNG-exportot, amivel nehéz helyzetbe hozná Európát.
Joe Biden amerikai elnök pénteken felfüggesztette az új projektekből származó LNG exportjára vonatkozó függőben lévő és jövőbeli kérelmek jóváhagyását.
A klímaaktivisták üdvözölték ezt a lépést, és lemondták a jövő hónapban a demokraták központjában tervezett ülős tiltakozást – írta a Reuters.
Az LNG-export-projekteket legutóbb 2018-ban vizsgálták felül, amikor az exportkapacitás napi 4 milliárd köbláb (0,11 milliárd köbméter) volt. Ez a kapacitás a háromszorosára nőtt, és 2030-ra várhatóan tovább bővül az épülő projektekkel. A felülvizsgálat hónapokig tart, aztán nyilvános véleményezésre lesz lehetőség, ami több időt vesz igénybe, a Biden-kormányzat ugyanakkor úgy véli, hogy a döntés nem érinti a szövetséges államokkal fenntartott kapcsolatokat. Hangsúlyozzák, hogy a Fehér Ház kezdeményezése biztosítja az LNG-szállítások folytatását az EU-országokba.
Biden megoldását ugyanakkor keményen bírálták a Republikánus Párt támogatói, mondván a felfüggesztés kiterjeszti Oroszország lehetőségeit, és Moszkvától függő helyzetbe hozza az EU-tagokat. Az Európai Bizottság szóvivője szerint „ennek a szünetnek nincs rövid és középtávú hatása az EU ellátásbiztonságára”. Az Európai Parlament képviselők közül 60-an viszont levelet küldtek Bidennek, amelyben aggodalmukat fejezték ki, amiért „az európai energiaszükségletekkel kapcsolatos tévhiteket” a „gázexport megugrásának” ürügyévé változtatják.
Tény, hogy Európa rekordfüggőségbe került az amerikai LNG-től. Washington átvette Moszkva helyét, amit egyesek az egyik típusú függőségről a másikra való átállásnak tekintenek.
A jelenlegi helyzet könnyen az energiaszámlák jelentős növekedéséhez vezethet Európában hosszabb távon is.
Talán tényleg jobb lett volna a gázkérdésben inkább elősegíteni a szélesebb körű diverzifikációt, ami magában foglalja az afrikai és közel-keleti termelőket is. Bár ez nem egyszerű feladat, például Katar csak akkor kész felajánlani Németországnak további forrásokat, ha Berlin fizet a szükséges cseppfolyósító infrastruktúra kiépítéséért. Persze a németek nem igazán akarnak pénzt kiadni ezért.
A tagállamok egy része a befagyasztott orosz vagyonból finanszírozott jóvátételi kölcsönök lehetőségét vizsgálja.
Úgy tűnik, nehezen viseli az újabb adatszivárgási botrányt a Tisza Párt vezére.
Magyar Péter EP-képviselője igyekezett gyorsan kereket oldani a Mandiner riportere elől.
A Fidesz frakcióvezetője az újabb ellenzéki lebukás kapcsán kijelentette: „Az ukránok már a tiszás telefonokban vannak!”.
Itt a háború és Ukrajna kérdése mint a legfontosabb európai kihívás.
Kitisztult a kép.
„Nyilván nem ettől lesz gól, vagy nem gól, de ha már a szabályokról beszélünk, akkor legyünk szabályosak.”
Ők lemondtak a magyar érdekről.
