Hétfőn sajtótájékoztatót tartott Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter és Katona Bence, a Nemzeti Tőkeholding Zrt. (NTH) elnök-vezérigazgatója. Egyebek mellett szó esett a zöldenergetikai átállás gyorsításáról, a hazai vállalatok külföldi beruházásainak elősegítéséről és az új tőkefinanszírozási struktúrák bevezetéséről.
Nagy Márton elmondta, hogy intézményátalakítást hajtottak végre és növelték a tőkealapok aktivitását. A Nemzeti Tőkeholding felállításával az alapok kikerültek a fejlesztési bankok alól, és egy központi rendszer szerint működnek a Nemzetgazdasági Minisztérium égisze alatt. Így azok közvetlenül a gazdaságpolitikai eszköztárhoz tudnak csatlakozni.
Az aktivitást a miniszter szerint úgy tudták növelni, hogy a passzív „zombialapokat” felszámolták, mivel az elkért pénzt nem forgatták be a gazdaságba, így vagy felszámolták vagy összevonták őket. A már meglévő alapok aktivitását is növelték, letörték az alapkezelési díjakat.
A szakmai zsargonban zombialapoknak minősülnek azok, amelyek a befektetési időszak közepére nem tudtak felmutatni aktivitást.
Például több helyi, városi alap képtelen volt célzottan a helyi vállalkozásokat segíteni, ezért az alapokat összevonták vagy felszámolták. De nem csak a városi alapoknál volt erre példa. A fentiek is szerepet játszottak abban, hogy 2023-ben elindították a Baross Gábor Tőkeprogramot, ami azóta is szorosan kapcsolódik a Baross Gábor Hitelprogramhoz
A Nemzetgazdasági Minisztérium és az NTH tavaly indította el a Baross Gábor Tőkeprogramot, amely
összesen 600 milliárd forintnyi tőkefinanszírozási forrást biztosít a magyar gazdaság növekedési pályára állítása, a versenyképesség növelése és a munkahelyek védelme érdekében.
A hárompilléres tőkeprogram első (ingatlan- és értékpapíralapok) pillére 164 milliárd forinttal járult hozzá az ingatlan- és értékpapíralapok feltőkésítéséhez. Az alprogram már rövid távon is sikeresnek bizonyult, az alapok a 2023 végi adatok alapján 4,3 százalékos nominális megtérülést produkáltak, az évesített hozam pedig 10 százalék felett alakult. Az első pillér hozzájárult a zöldfejlesztésekre irányuló magánberuházási kedv fellendítéséhez, ezáltal számos zöldenergiához kapcsolódó befektetés magvalósulásához, valamint a tőzsdei likviditás élénkítéséhez. A Baross Gábor Tőkeprogram részeként az állam két további pilléren keresztül biztosít tőkefinanszírozást a hazai vállalatok részére.
Egy nemzetközi szinten erős, reziliens gazdaság működéséhez elengedhetetlen az egészséges finanszírozási szerkezet megteremtése, amelynek az alapját
a hitelezés és a garanciavállalás mellett a tőkefinanszírozás biztosítja.
A tőkefinanszírozási iparág egészének a bővülése ma is erőteljes, a növekedési potenciálja vonzó a befektetők számára. Az e szegmensben kezelt tőke volumene európai szinten már meghaladta az 1000 milliárd eurót. Ennek azonban mindössze 1 százaléka jelenik meg a kelet-közép-európai régió összes tőkealapjánál.
Magyarország a kockázatitőke-finanszírozások területén már jól teljesít – Európában a tőkebefektetések átlaga a GDP 0,089 százaléka, hazánkban a GDP 0,056 százalékának megfelelő volumen a befektetett összeg. Ugyanakkor a magántőke tekintetében elmaradásban vagyunk. E terület fejlesztése nemzetgazdasági szempontból is kritikus, hiszen egyértelműen kimutatható, hogy a magántőkepiac fejlettsége erősen korrelál a gazdasági teljesítménnyel. A magántőkeipar ugyanis képes támogatni a vállalatokat a geopolitikai bizonytalanságok közepette is, valamint hatékony pénzügyi eszközt jelent a vállalkozások építésében, szerkezetátalakításában és újraélesztésében.
Magyarország kifejezett érdeke tehát, hogy aktivizálja a hazai magántőke-befektetőket, egy dinamikusan fejlődő iparágat teremtsen, ezáltal biztosítsa a stabil gazdasági növekedést.
Ennek megteremtésében az állami szerepvállalás a fejlett országokban is bevett gyakorlat, amely nem kiszorítja, nem helyettesíti, hanem ösztönzi a magánszektor beruházásait. Az állam ezen katalizátorszerepét magántőkealapok elindítása és hatékony működtetése révén kívánja betölteni, amely széles körben képes ösztönözni a magánbefektetők, például nagyvállalatok, egészség-, nyugdíjpénztárak, továbbá magánszemélyek bekapcsolódását a finanszírozási körbe.
A Nemzeti Tőkeholding csoport 2023. január 1-jén elsősorban azzal a céllal jött létre, hogy
még hatékonyabbá és eredményesebbé tegye a részben vagy egészben állami hátterű tőkealapok tevékenységét, miközben szakmai irányítási és kompetencia-központként gondoskodik az új állami hátterű tőkealap-struktúra működtetéséről.
Az NTH a koordinációjában lévő társaságokon, azaz az MFB Invest Zrt.-n, az EXIM Invest Zrt.-n és a Focus Ventures Zrt.-n, illetve azok leányvállalatain keresztül valósítja meg ezeket az alapításkor kitűzött stratégiai célokat.
Megalakulását követően az NTH felülvizsgálta a meglévő tőkealapokat, ennek eredményeképpen az új, hatékonyabb és átláthatóbb működést biztosító folyamatoknak köszönhetően jelentősen, 49-ről 67 százalékra nőtt az alapok kihasználtsága. Az ernyőszervezet az alapkezelési díjak mértékét egységesen évi 1,5 százalékban maximalizálta annak érdekében, hogy a források lehető legnagyobb része a reálgazdaságba áramolhasson.
A csoport stratégiai tervei között szerepel a zöldenergetikai átállás gyorsítása tőkealapokon és egyedi befektetéseken keresztül, a magyar vállalatok külföldi beruházásainak (kifektetés) elősegítése nemzetközi fókuszú befektetési alapok révén, a logisztikai fókuszú tőkealapok teljesítményének további növelése, valamint új tőkefinanszírozási struktúrák magyar piacra történő bevezetése, mindezek mellett részben vagy egészben állam által finanszírozott alapok forráskihelyezésének további ösztönzése.
Kapcsolódó:
Címlapfotó: MTI
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.
2025 májusában a bruttó átlagkereset 702 800 forintra emelkedett, ami az előző év azonos időszakához viszonyítva közel 51 ezer forintos, azaz 7,8 százalékos növekedést jelent.
A költségvetés középpontjában: a családok és nyugdíjasok.
Hol tart Magyarország az MI nyújtotta lehetőségek alkalmazásában? Mely szektorokat érinti ez a technológiai áttörés a leginkább? Hogy áll e terület jogi szabályozása? Utánajártunk.
A kormány szerint a befektetés valós számok alapján, gyorsan és biztosan megtérül majd.
Július 1-től másfélszeresére emelkedik a családi adókedvezmény összege.
Ezzel a támogatott vállalkozások száma közel duplájára, 852-re nőtt.
Az ukrán kormány egyéves moratóriumot tervez az adóellenőrzésekre – jelentette be Julija Szviridenko miniszterelnök a közösségi médiában.
A palágykomoróci templom falára azt írták: „magyarok, takarodjatok!”
