Biden óriási összeget szavaztatott meg a chipgyárak építésének ösztönzésére, ám a szakképzett munkaerő hiányával nem kalkulált.
Tizenhét milliárd dolláros költségvetéssel nyitná meg kapuit a Samsung legújabb chipgyára az Egyesült Államokban, ám a texasi projekt egyelőre beleállt a földbe. A hírt egy szakmai rendezvényen jelentette be a vállalat üzletági elnöke. Az eredeti tervek szerint az új félvezető-üzem 2024 második felében már teljes kapacitással üzemelt volna, a körülmények azonban nem kedveznek a naptárban jelölt dátumoknak.
A hír újabb csapást jelent a Biden-kabinet nagyívű terveire, amelyek alapján csúcsra pörgette volna a hazai chipellátást. Tavaly a tajvani TSMC halasztotta el ugyanúgy 2025-re új arizonai gyárának megnyitását – indoklása szerint a tapasztalt, szakértelemmel rendelkező munkások és technikusok kétségbeejtő hiánya miatt. A vállalat vezetője komoly kihívásnak nevezte a munkaerőhiányt, a problémára pedig nem tudott más megoldást találni, mint azt, hogy Tajvanról irányítja az USA-ba a TSMC saját, nagy tapasztalattal rendelkező szakembereit.
A világ két vezető gyártójának késlekedése kezdi megerősíteni azt a halvány kérdőjelet, amely Biden elnök chipgyártási elképzelései kapcsán már eddig is megfogalmazódott. A Fehér Ház a 2021-ben berobbanó (és vállalatok százait kis híján tönkretevő) chiphiány miatt nyújtotta be és fogadtatta el azt a félvezetőkkel kapcsolatos törvényt, amely 52 milliárd dolláros össztámogatást ígért az új gyárak építőinek az Egyesült Államokban. Az ellátási láncok zavartalan működését biztosító protekcionista lépés hátterében természetesen ott áll a Kínától való teljes függetlenedés vágya is, illetve az az exporttilalmi határozat, amely megtiltja az amerikai alkatrészekkel készült chipek kereskedelmét Peking felé.
Különös módon azonban az óriási összeg biztosította lehetőségekkel eddig nem nagyon éltek a chipgyártók. Több mint egy évvel a törvény életbe lépése után a kormány (általában a bürokratikus adminisztrációs gépezet lassúságára és környezetvédelmi okokra hivatkozva) eddig mindössze egyetlen alkalommal fizetett ki támogatást, az összeg akkor is nevetségesen alacsony volt: a brit BAE Systems kapott 35 millió dolláros ösztönzőt.
Jensen Huang, az Nvidia főnöke a Kína elleni chiptilalom bevezetésekor meglehetősen indulatosan reagált. Mint mondta, ha az amerikai cégek előtt bezárják a világ legnagyobb félvezető-piacának kapuit, akkor teljesen értelmetlen az új chipgyárak építése, a megnövekedett mennyiséget ugyanis sehol nem lehet majd értékesíteni. „Térdig gázolhatunk az új üzemekben, attól még nem tudunk több chipet eladni” – mondta.
A pletykák szerint a tajvani és dél-koreai cégeknek messze nem ezzel van problémájuk. Aggodalmuk elsődleges oka az, hogy nem szívesen telepítik világelső technológiájukat az Egyesült Államokba, így tulajdonképpen kapóra jön nekik a szakképzett munkavállalók hiánya miatti késlekedés.
A 2025-ös indítás azonban nem csak a nagyratörő tervek kisiklása miatt kellemetlen Biden számára. Az elnökválasztási küzdelemre készülő Fehér Háznak kapóra jött volna a kampányban a két óriás beruházása, hiszen fényesen igazolta volna az elnök gazdaságpolitikájának egyik kiemelten fontos részterületét. A gyárak azonban már csak az új kormány felállása után fogják megnyitni kapuikat, amelyek gyümölcsét így már a következő elnöki éra vezetése arathatja le.
***
Fotó: Shutterstock
Mint ismert, Oroszország a befagyasztott vagyonok lefoglalására irányuló uniós terveket lopásnak tekinti, és a legkeményebb válaszlépéseket helyezte kilátásba.
Ukrajnával, Európával és Amerikával szemben is vannak elvárásai.
Így nem lesz béke egyhamar.
Az ukrán vezetés retteg: a Politico szerint az amerikaiak átnyúlhatnak a fejük felett, és kész ténnyel állítják őket szembe.
Donald Trumpéknál betelt a pohár: mostantól a kormányzati honlapon, név szerint listázzák az elfogult újságírókat és a fake news-gyárakat. A „szégyenfalon” a CNN és a New York Times mellett ott virít a Magyarországról is gyakran ferdítő Politico.
Egy nigériai keresztény újságíró beszélt lapunknak a hazájában népirtás számba menő üldöztetésről. Figyelmeztetett, nem olyan régen még Nigéria is hasonló helyzetben volt, mint az USA, vagy Európa, de a terroristák gyorsan teret nyertek.
A kormányfő szerint Európa balra tolódása versenyképességi válsághoz vezetett, míg Magyarország saját mintázatai révén tartja fenn gazdaságát.
A Hogyan tudnék élni nélküled? nemcsak az egymilliós nézőszámot lépte át, de példátlan módon éppen 52. hete van műsoron országszerte a mozikban. 2026-ban előbb a színpadi adaptáció érkezik az Erkelben, majd ugyanazzal a szereplőgárdával az ugyancsak Demjén Ferenc-örökzöldekre épülő mozgóképes folytatás.
