Nukleáris szivárgásra derült fény – három éve titkolóznak

A radioaktív hulladékok tárolására használt silón repedések keletkeztek a sellafieldi nukleáris létesítményben még 2019-ben, jelentette hivatalos dokumentumokra hivatkozva december 5-én a brit Guardian.

A dokumentumok szerint 2050-ig folytatódhat a radioaktív anyagok szivárgása a silóból, ami a talajvíz beszennyezésével fenyeget. Egy névtelenséget kérő szakértő elmondta, a hatóságok évek óta a szőnyeg alá söpörték a problémát és a szivárgással kapcsolatos tényeket. 

Ami még aggasztóbb, hogy nem csak a silón keletkeztek repedések, hanem annak a tónak a beton- és aszfaltburkolatán is, amelyben több évtizede nukleáris iszapot tárolnak, és ahonnan a mérgező folyadék már legalább három éve szivárog.    

A The Guardian friss jelentése szerint Európa legnagyobb, több évtizede működő nukleáris létesítménye számos biztonsági problémával küzd, többek között azbeszt- és tűzveszéllyel.  

A jelentés idézte az Egyesült Királyság Nukleáris Szabályozási Hivatalának (ORR) júniusi jelentését, amely szerint a sellafieldi nukleáris létesítmény még 2019-ben jelentette a szivárgást.  

Az ellenőrök szerint nem lehet kiszámítani, hány repedés keletkezett a tárolón, ezért feltételezések és a létesítmény eddigi szivárgásai alapján egy modellt készítenek. Ennek célja, hogy pontosabban megbecsüljék a lakosságot és a helyszínen dolgozókat érintő kockázatokat. A létesítmény dolgozóit egyelőre otthonmaradásra szólították fel. 

Persze Sellafield azzal érvel, hogy a szivárgás nem jelent „további kockázatokat” a személyzetre és a nyilvánosságra nézve.  

A sugárterhelés egészségügyi hatásai a dózistól függően változnak, előfordulhat hányinger és hányás, valamint olyan hosszú távú hatások, mint a szív- és érrendszeri betegségek, szürkehályog, továbbá daganatos betegségek is azoknál, akik magas szintű sugárzást szenvednek. A nagy dózisok halálosak is lehetnek. 

Az eddigi legnagyobb nukleáris baleset az Egyesült Királyság történelmében az 1957-es windscale-i tűzvész volt. Ez 5-ös erősségű volt az atomenergiabalesetek 7 fokozatú skáláján. (International Nuclear Event Scale, INES, amelyen a 7-es szintet az 1986-os csernobili és a 2011-es fukushimai balesetek érték el.) Egy EU-s jelentés viszont már 2001-ben figyelmeztetett, ha Sellafieldben probléma történik, a baleset még súlyosabb lehet az itt tárolt radioaktív anyagok mennyisége miatt (ami több mint amennyi Csernobilban összesen volt). Habár jelenleg még nem balesetről, csupán szivárgásról van szó, annak eltitkolása akkor is aggasztó és súlyosabb következményekkel járhat. 

A források szerint ugyanakkor a telephely alapvető biztonsági követelményei gyengék, a hosszú távú veszélyeket figyelmen kívül hagyják, vagy nem ellenőrzik. A létesítmény egyik vezető alkalmazottja azt mondta a The Guardiannek, hogy még a tüzet vagy az azbesztet sem tudták kezelni a helyszínen, nem beszélve a nukleáris védőréteg széttöredezettségéről. 

A The Guardian idéz egy 2022 novemberében a sellafieldi nukleáris létesítmény igazgatósági tagjainak küldött dokumentumból, amelyben foglalkoznak a telephelyen tapasztalható romló biztonsági feltételekkel. Ebben figyelmeztetnek a nukleáris biztonsággal, valamint az azbeszt- és tűzvédelmi szabványokkal kapcsolatos hiányosságok sorozata „halmozott kockázatot” jelent majd a nukleáris létesítményre nézve, sőt több mint 100 biztonsági problémát észleltek Sellafieldben a kockázati jelentést ismerő források szerint. 

Korábban a sellafieldi nukleáris létesítmény működési státusza diplomáciai feszültségeket is okozott az Egyesült Királyság, Írország és Norvégia között, illetve az amerikai tisztviselők körében is aggodalmat keltett – számolt be róla a The Guardian. 

A norvég tisztviselők félelme, hogy a szél radioaktív részecskéket repíthet Norvégia területére, ezzel súlyosan károsítva a norvég élelmiszertermelést és élővilágot. 

A modellek szerint a radioaktív felhő kevesebb mint 12 óra alatt elérheti a norvég partokat. A sellafieldi nukleáris létesítmény környezeti hatásai miatt az ír kormány már 2006-ban az Egyesült Nemzetek Törvényszékéhez fordult, hogy megpróbáljon fellépni a nukleáris létesítmény ellen. 

„Jelenleg nehéz megmondani, hogy az átláthatóságot kidobják-e az ablakon, mert senki sem elég bátor ahhoz, hogy azt mondja: Fogalmunk sincs, mennyire veszélyes ez.” – mondta egy a Sellafield és más nukleáris létesítmények megfigyeléséért felelős brit tudósokból álló bizottság egyik névtelenséget kérő tagja. Szerinte Sellafieldnél fokozottabb odafigyelésre van szüksége, mivel a szivárgással és a lehetséges kockázatokkal kapcsolatos tényeket „szigorúan elrejtették” a tisztviselők elől. 

Egy nappal a szivárgásról szóló figyelmeztetés megjelentetése előtt a The Guardian olyan forrásokat idézett, amelyek szerint a sellafieldi atomlétesítménybe egy Oroszországhoz és Kínához szorosan kötődő hackerszervezet hatolt be. A jelentés szerint a nukleáris létesítmények számítógépes rendszerei gyengén védettek. A szakértők már 2015-ben felfedezték, hogy rosszindulatú programokat ágyaztak be a rendszerekbe, így meglehet, hogy külföldi hackerek legfelsőbb szintű bizalmas információkhoz jutottak, de mindezt a vezető tisztségviselők szándékosan eltitkolták.  

Címlapfotó: deutschlandfunk.de

További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.