Túltolta az árazást a Lidl, a magyarok kosarára is hatással lehet
A Politico szerint kiakadtak a banánexportőrök.
A világ arra figyel, miképp ugrott meg az arany ára az elmúlt időszakban, hiszen a múlt héten már rövid időre áttörte a 2100 dolláros unciánkénti szintet. Vele együtt az ezüst is erősödött, de a drágulási üteme továbbra is elmarad az arany mögött.
A szakértők szerint jelen pillanatban az ezüst jelentősen alulárazottnak tűnik, érdekes befektetési célpont lehet – mondják ezt a kereslet/kínálat dinamikája, illetve a történelmi adatsorok alapján.
Tulajdonképpen a piaci szakrtők azt figyelik, hogy az ezüst és az arany ára közötti arányszám miképpen változik. Jelenleg ez 81:1. Azaz egy gramm vagy uncia arany megvásárlásához több mint 81 gramm vagy uncia ezüstre van szükség. Ez az arány azért is érdekes, mert az utóbbi évtizedekben az ezüst-arany árhányados átlagosan 40:1 és 60:1 között mozgott. Persze voltak kilengések, az arány 2011-ben 30:1-re, 1979-ben pedig 20:1 alá esett, de mindig visszatért a szokott átlaghoz, és általában meglehetősen ütemes ármozgással. 2000 januárja óta négyszer tapasztalhattunk ilyen viharos kiigazítást.
A geológiai becslések szerint a földkéregben körülbelül 19 uncia ezüst jut minden uncia aranyra, és a valaha kibányászott mennyiséget tekintve körülbelül 11,2 uncia ezüstöt termeltek ki minden uncia aranyra. Érdekesség, hogy az ezüst-arany árának az aránya az ókori Egyiptomban még 1:1-hez volt.
Az arany és az ezüst sokáig szolgált pénzként, vagy a pénz biztosítékaként. Ha a pénzrendszerben mindkét fémet használták, akkor gyakran rögzítették az áraik arányát is. Így tettek 1792-ben az Egyesült Államokban, amikor törvényben rögzítették az arany/ezüst árarányt 15:1-ben. Franciaország 1803-ban 15,5:1 hányadot írt elő.
A rögzített árfolyamú két nemesfémre alapozó monetáris rendszer kihívásaival és a világméretű pénzügyi válság következményeivel szemben az Egyesült Államok kongresszusa elfogadta az 1873-as pénzverési törvényt. A nyugati országokban, köztük Angliában, Portugáliában, Kanadában és Németországban ez a törvény hivatalosan demonetizálta az ezüstöt, és aranystandardot hozott létre.
Ahogy az ezüstnek mint monetáris fémnek csökkent a szerepe, fokozatosan kezdték figyelni az ezüst-arany árának arányát. Ahogy a világ egy totális fiat pénzrendszer felé ment, úgy tűnik, látni némi összefüggés az ezüst-arany hányad és a jegybanki pénzteremtés között. Az utóbbinak az időszakaiban a rés csökken. Például a 2008-as pénzügyi válság után zuhant, amikor a Fed szélsőséges monetáris politikát folytatott. Majd persze visszakorrigált.
Az Oxford Economics legújabb előrejelzése szerint a következő 10 évben várhatóan csaknem megduplázódik az ezüst iránti keresletet. Csak az ipari alkalmazások, az ékszergyártás és az ezüstárugyártás területén 2023 és 2033 között 42 százalékkal nőhet a kereslet, különösen a napelemgyártás további felfutása miatt.
A napelemgyártók 2027-re valószínűleg a jelenlegi éves ezüstkitermelés több mint 20, 2050-re pedig a napelemek gyártása a jelenlegi globális termelés 85-98 százalékát fogják felhasználni.
Az előrejelzések szerint az ezüst iránti kereslet az ékszereknél a következő évtizedben 34 százalékkal növekszik. India továbbra is vezet a világban az ezüst ékszerek gyártásában, de a prognózisok szerint Kínával szemben elveszíti a dominanciáját.
Az ezüst iránti kereslet minden kategóriában rekordot döntött 2022-ben. Eközben a kínálat változatlan maradt, a bányák termelése 0,6 százalékkal, 822,4 millió unciára esett vissza (1 uncia 31,1 g).
A rekord globális ezüstkereslet, illetve a kínálat hiánya hozzájárult a tavalyi 237,7 millió unciás piaci hiányhoz. Ezzel már második éve kínálati hiány mutatkozik, akkora, hogy összesítve ellensúlyozta az elmúlt 11 év összesített többletét.
A szakértők szerint ezért nem tükrözi az ezüst ára a jövőbeli keresletet vagy a növekvő kínálati hiányt. Bár mindig érdemes szem előtt tartani, hogy az ezüst rövid távon ingadozóbb, idővel együtt mozog az arannyal. És persze a befektetőknek érdemes számolniuk az ezüstkínálat zsugorodásával és a kereslet növekedésével, valamint azzal, hogy a világ legnagyobb gazdaságában nem tudják visszahozni az inflációt a 2 százalékos célhoz.
Címlapfotó: Shutterstock
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.