Tudósok egy algoritmust képeztek ki arra, hogy a borokon végzett kémiai vizsgálatok adatait a mesterséges intelligencia segítségével feldolgozza és elemezze, majd visszavezesse eredetüket. Ezzel az eljárással akár a borcsalók száma is könnyebben csökkenthető lesz, mint korábban.
A kutatók mesterséges intelligencia és gépi tanulás segítségével képesek megkülönböztetni a borokat a vegyületek koncentrációjának különbsége alapján. A mérések eredményei alapján azt is meg tudják állapítani, hogy hol készült az adott bor.
Alexandre Pouget, a svájci Genfi Egyetem professzora szerint nagyon sokan csalnak a borokkal: olcsó termékeket címkéznek fel, és több ezer dollárért próbálják meg eladni.
A program betanításához a tudósok az úgynevezett gázkromatográfiához fordultak, amellyel a franciaországi Bordeaux régió hét különböző birtokáról 12 év alatt szüretelt 80 bor elemzését végezték el.
A kémiai folyamatok mellett a mesterséges intelligencia is fontos szerepet kap az azonosításban. Nem egyes vegyületeket keresnek a borokban, hanem a borban észlelt összes vegyi anyag adatát felhasználja, hogy kidolgozza az egyes vegyületek legmegbízhatóbb szignatúráját. A program az eredményeket egy kétdimenziós rácson jeleníti meg, ahol a hasonló szignatúrájú borok csoportosulnak.
Pouget elmondta, hogy függetlenül az évjárattól a borban található molekulák koncentrációjának mintázata jellemző egy adott termőterületre, ezáltal a sok adat alapján gyakorlatilag beazonosíthatóvá válik a bor származási helye is.
„Mindegyik egy szimfónia: nem egyetlen hang különbözteti meg őket, hanem az egész dallam" – tette hozzá a professzor.
„A gépi tanulás ereje az ilyen jellegű vizsgálatokban egyre nyilvánvalóbbá válik minden egyes új alkalmazással az élelmiszeriparban és a mezőgazdaságban" – mondta David Jeffery, az Adelaide-i Egyetem borkémiai docense.
Az egyes kastélyok boraiban található vegyületek koncentrációját számos tényező befolyásolja, a szőlőtől és a talajtól kezdve a mikroklímán át a borkészítési folyamatig. Míg a program 99 százalékos pontossággal visszavezette a borokat a megfelelő kastélyokhoz, az évjáratok megkülönböztetésében már nehézségekbe ütközött, a legjobb esetben is csak 50 százalékos pontosságot ért el.
A Communications Chemistry című folyóiratban megjelenő kutatás szerint a gépi tanulás megerősítheti, hogy a bor megfelel-e a címkéjének, ezáltal lebuktathatja a csalókat.
Európában, ahol a hamisított italok évente 3 milliárd euró (2,6 milliárd font) bevételkiesést okoznak, a közelmúltban történt esetek rávilágítottak az iparágban tevékenykedő bűnszövetkezetek méretére. Az év elején elítélték egy banda tagjait, akik spanyol asztali borokat szállítottak tartálykocsikkal Franciaországba, majd francia bornak adták ki azokat.
A csalás évekig tartott, és a feltételezések szerint közel 5 millió palackot adtak el, amelyek egy részét bordeaux-i borként címkéztek fel.
Bár a csalások felderítése a program legkézenfekvőbb alkalmazási területe, Pouget szerint a megközelítés a minőség ellenőrzésére is használható majd a borászatban.
Címlapfotó: Shutterstock
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.
Afrika is igyekszik bekapcsolódni a mesterségesintelligencia-versenybe a hiányos infrastruktúra és finanszírozás ellenére. A kutatók azonban leszögezik, hogy semmiképpen sem úgy, ahogyan azt a Nyugat szeretné.
Az Egyesült Államokban legutóbb egy tinédzser halálát kérték számon a mesterséges intelligencián! Az AI veszélyei egyre fenyegetőbbek.
Aztán jött a kijózanító felismerés.
Bár elvileg a mesterséges intelligencia mögött álló nagy nyelvi modellek pártatlanok, egy kutatásból kiderült, hogy vannak kétségek efelől.
Segítő kezet, vagy épp akadályt jelent a mesterséges intelligencia Afrikának?
Gavin Newsom kaliforniai kormányzó vétózott, szerinte nem szabad korlátozni az AI fejlesztését.
Korábban két legendás összecsapása már volt az ökölvívóknak.
Orbán Viktor ismét a Kossuth Rádióban beszélt.
