Az új uniós szabályok szerint lehetővé vált, hogy akár társasházak is létesítsenek napelemes kiserőműveket. A Makronóm Intézet és a MERSZ, azaz a Magyar Energiaközösségek és Rugalmassági Szolgáltatók Szövetségének közös elemzéséből kiderülnek a részletek.
Zarándy Tamás, a Magyar Energiaközösségek és Rugalmassági Szolgáltatók Szövetségének alelnöke
A közelmúltban az EU ún. „Tiszta Energia Minden Európainak!” csomagjának átültetésével a magyar energetikai jogszabályokba is bekerültek az energiaközösségekre vonatkozó szabályozások alapelvei. Ez a korábbi egyirányú villamosenergia-ellátás kizárólagosságát – ahol a központi, nagy erőművek által termelt energiát a szállító és elosztó hálózatokon keresztül juttatták el a fogyasztóhoz – feloldotta, és lehetővé tette olyan fogyasztói csoportok összefogását, amelyek maguk állítják elő, tárolják, osztják és számolják el saját maguk között az energiát.
Bár a részletszabályok kidolgozása még nem fejeződött be, az első közösségi energiaellátási formációk néhány hónapon belül elindulhatnak. A kormányzat már dolgozik az ezt segítő szabályokon, a munkáját pedig az érintettek, többek között a MERSZ is segíti.
A tervezett szabályozás lehetővé teszi, hogy a többlakásos épületek is részt vehessenek a napelemes megújulóenergia-termelésben, és az így megtermelt energiát az épületben lakók között osszák szét.
A kormányzati rezsivédelmi intézkedéseknek köszönhetően a lakosság kedvezményes áron kapja az energiát; a jelenlegi árkörnyezetben a lakosság 30-32 Ft/kWh + áfa árat fizet a villamos energiáért, amihez 50-80 Ft/kWh támogatást kap. Az államnak is érdeke tehát az energiaközösségek támogatása.
A fentiekből következően a társasházi napelemek telepítésével az ott termelt energia nemcsak a lakók költségeit csökkenti, hanem – és a jelenlegi körülmények között lényegesen nagyobb mértékben – a költségvetését is, ezért kizárólag költségvetetési szempontok alapján is hasznos és megtérülő, ha a társasházi napelemek telepítését az állam támogatja. Modellvizsgálataink azt mutatják, hogyha az állam a Rezsivédelmi Alap legalább négyévnyi megtakarításának megfelelő támogatást nyújt, a társasházi napelemek telepítése vonzó beruházás lehet az érintett körnek.
Magyarországon 110-120 ezer többlakásos épület található, így a társasházi napelemek telepítése kedvező kormányzati támogatás mellett egy újabb népszerű, karbonkibocsátást mérséklő szegmenst nyithat meg, amely ráadásul a költségvetési kiadások csökkentését is eredményezi. A jogszabályok véglegesítése mellett a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) biztatására Szombathelyen a városi hőszolgáltató a Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetségével és a MERSZ-szel együttműködve két társasházban mintaprojektet kíván létrehozni, amely a későbbiekben egy országos roll-out kiindulópontja lehet.
A napelem-forradalomból – megfelelő szabályozás hiányában – ugyanakkor kimaradtak a többlakásos épületek. Pedig jelentős társadalmi csoportról van szó, hiszen a magyar lakásállomány egyharmada többlakásos épületben található. Ez annak ellenére így van, hogy ezen lakóközösségek is igényelnék a megújuló energia használatát.
A társasházak napelemes ellátását nehezíti, hogy a tetőn elhelyezett napelemek által termelt villamos energiát minden lakásba el kell juttatni, annak méréséről és elszámolásáról gondoskodni kell.
A villamos energiára vonatkozó szabályok értelmében minden társasházi lakás és egyéb helyiség (albetét) külön fogyasztónak minősül, önálló elszámolással, amely az együttes ellátást – legalábbis eddig – megakadályozta. E szigorú szabály oldása az elmúlt években kezdődött meg.
További részletek a Makronóm Intézet portálján, a Makronom.eu oldalon megjelent elemzésben:
A bevezetőben említett, „Tiszta Energia Minden Európainak!” elnevezésű csomag új szabályai – többek között – bevezették az energiaközösségek, a termelő-fogyasztók és az aggregátorok fogalmát. Ez a korábbi egyirányú villamosenergia-ellátás kizárólagosságát – ahol a központi erőművek által termelt energiát a szállító és elosztó hálózatokon keresztül juttatták el a fogyasztóhoz – feloldotta, és lehetővé tette olyan fogyasztói csoportok létrehozását, amelyek maguk állítják elő, tárolják, osztják és számolják el saját maguk között az energiát. A jogszabály azt is előírja, hogy
az így létrejövő energiaközösségek használhatják a közcélú villamosenergia-hálózatot, illetve továbbra is vételezhetnek a hagyományos ellátási láncokon keresztül. Ennek azért van jelentősége, mert a közösség tagjai így akkor sem maradnak áram nélkül, ha a pillanatnyi termelésük kevesebb, mint a fogyasztási igényük.
A magyar villamosenergia-törvény az uniós szabályokat 2021. január 1-jétől átültette, azonban a részletszabályok kidolgozása nem történt meg. Az eredeti elképzelés az volt, hogy – tekintettel az energiaközösségi működés merőben újszerű jellegére – úgynevezett szabályozási tesztkörnyezet hoznak létre, ahol ellenőrzött körülmények között kipróbálják az új formációk működését, és amely elképzelések életszerűségét a gyakorlat igazolta, az ott kialakított jó gyakorlatot jogszabályokba illesztik. Az energiaközösségi gyakorlat tesztelésére az NKFIH pályázatot írt ki, amelyen hét nyertest hirdettek az ország különböző pontjain. A pályázati nyertesek és egyéb, az energiaközösségek létrehozásában érdekelt szervezetek az együttes fellépés érdekében létrehozták érdekképviseleti szervezetüket, a Magyar Energiaközösségek és Rugalmassági Szolgáltatók Szövetségét.
A szabályozási munka ezzel elindulhatott, a MERSZ a villamosenergia-ipari társaságokkal és az energetikáért felelős minisztériummal együttműködve első körben kidolgozta a többlakásos épületek közösségi mérésének és elszámolásának módszertanát.
Címlapfotó: Shutterstock
Pénteken, március 6-án tüntetést szervez a Nemzeti Ellenállás Mozgalom Ukrajna budapesti nagykövetsége elé, ahol Szijjártó Péter is felszólal. Mi hangzik el a demonstráción, és milyen üzeneteket küldenek a felszólalók a kialakult helyzetben? Kövesse velünk ÉLŐBEN az eseményeket.
A napenergia felívelő kihasználása és a hálózati korlátok miatt a háztartási akkumulátor lett a következő évtized stratégiai irányvonala – milliárdos befektetések és az energiatároló pályázat hazai sikere mutatja az új trendet a zöldenergetikában.
Kitűzték a kormány lakossági energiatárolói programjának pályázati feltételeit.
A napelemek elterjedése után most az energiatárolás terén jöhet el az áttörés.
A lakossági energiatároló-program keretösszege összesen százmilliárd forint.
Emelkednek a nevelőszülői díjak, új kiberbiztonsági törvény lép életbe és újabb népszámlálás jön.
2,5 millió forint vissza nem térítendő támogatást kínál a pályázóknak.
A szálak Kijevtől Brüsszelen át a Tisza Párt müncheni egyeztetéseiig vezetnek, a cél pedig nem kevesebb, mint a magyar kormány sarokba szorítása – akár a hazai üzemanyagárak drasztikus emelkedése árán is.
Panyi Szabolcsot, a Soros-hálózat egyik jól ismert, külföldről fizetett „újágíróját” vetették be.
