A vörös vonal határán: veszélyes hónapok következnek, Magyar Péter terve nem hagy kérdőjelet

Történelmi időszak következik Európa életében, nagyon nem mindegy, hogy ki fogja vezetni Magyarországot 2026 után.

Az új uniós szabályok szerint lehetővé vált, hogy akár társasházak is létesítsenek napelemes kiserőműveket. A Makronóm Intézet és a MERSZ, azaz a Magyar Energiaközösségek és Rugalmassági Szolgáltatók Szövetségének közös elemzéséből kiderülnek a részletek.

Zarándy Tamás, a Magyar Energiaközösségek és Rugalmassági Szolgáltatók Szövetségének alelnöke
A közelmúltban az EU ún. „Tiszta Energia Minden Európainak!” csomagjának átültetésével a magyar energetikai jogszabályokba is bekerültek az energiaközösségekre vonatkozó szabályozások alapelvei. Ez a korábbi egyirányú villamosenergia-ellátás kizárólagosságát – ahol a központi, nagy erőművek által termelt energiát a szállító és elosztó hálózatokon keresztül juttatták el a fogyasztóhoz – feloldotta, és lehetővé tette olyan fogyasztói csoportok összefogását, amelyek maguk állítják elő, tárolják, osztják és számolják el saját maguk között az energiát.
Bár a részletszabályok kidolgozása még nem fejeződött be, az első közösségi energiaellátási formációk néhány hónapon belül elindulhatnak. A kormányzat már dolgozik az ezt segítő szabályokon, a munkáját pedig az érintettek, többek között a MERSZ is segíti.

A tervezett szabályozás lehetővé teszi, hogy a többlakásos épületek is részt vehessenek a napelemes megújulóenergia-termelésben, és az így megtermelt energiát az épületben lakók között osszák szét.
A kormányzati rezsivédelmi intézkedéseknek köszönhetően a lakosság kedvezményes áron kapja az energiát; a jelenlegi árkörnyezetben a lakosság 30-32 Ft/kWh + áfa árat fizet a villamos energiáért, amihez 50-80 Ft/kWh támogatást kap. Az államnak is érdeke tehát az energiaközösségek támogatása.
A fentiekből következően a társasházi napelemek telepítésével az ott termelt energia nemcsak a lakók költségeit csökkenti, hanem – és a jelenlegi körülmények között lényegesen nagyobb mértékben – a költségvetését is, ezért kizárólag költségvetetési szempontok alapján is hasznos és megtérülő, ha a társasházi napelemek telepítését az állam támogatja. Modellvizsgálataink azt mutatják, hogyha az állam a Rezsivédelmi Alap legalább négyévnyi megtakarításának megfelelő támogatást nyújt, a társasházi napelemek telepítése vonzó beruházás lehet az érintett körnek.
Magyarországon 110-120 ezer többlakásos épület található, így a társasházi napelemek telepítése kedvező kormányzati támogatás mellett egy újabb népszerű, karbonkibocsátást mérséklő szegmenst nyithat meg, amely ráadásul a költségvetési kiadások csökkentését is eredményezi. A jogszabályok véglegesítése mellett a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) biztatására Szombathelyen a városi hőszolgáltató a Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetségével és a MERSZ-szel együttműködve két társasházban mintaprojektet kíván létrehozni, amely a későbbiekben egy országos roll-out kiindulópontja lehet.
A napelem-forradalomból – megfelelő szabályozás hiányában – ugyanakkor kimaradtak a többlakásos épületek. Pedig jelentős társadalmi csoportról van szó, hiszen a magyar lakásállomány egyharmada többlakásos épületben található. Ez annak ellenére így van, hogy ezen lakóközösségek is igényelnék a megújuló energia használatát.
A társasházak napelemes ellátását nehezíti, hogy a tetőn elhelyezett napelemek által termelt villamos energiát minden lakásba el kell juttatni, annak méréséről és elszámolásáról gondoskodni kell.
A villamos energiára vonatkozó szabályok értelmében minden társasházi lakás és egyéb helyiség (albetét) külön fogyasztónak minősül, önálló elszámolással, amely az együttes ellátást – legalábbis eddig – megakadályozta. E szigorú szabály oldása az elmúlt években kezdődött meg.
További részletek a Makronóm Intézet portálján, a Makronom.eu oldalon megjelent elemzésben:
A bevezetőben említett, „Tiszta Energia Minden Európainak!” elnevezésű csomag új szabályai – többek között – bevezették az energiaközösségek, a termelő-fogyasztók és az aggregátorok fogalmát. Ez a korábbi egyirányú villamosenergia-ellátás kizárólagosságát – ahol a központi erőművek által termelt energiát a szállító és elosztó hálózatokon keresztül juttatták el a fogyasztóhoz – feloldotta, és lehetővé tette olyan fogyasztói csoportok létrehozását, amelyek maguk állítják elő, tárolják, osztják és számolják el saját maguk között az energiát. A jogszabály azt is előírja, hogy
az így létrejövő energiaközösségek használhatják a közcélú villamosenergia-hálózatot, illetve továbbra is vételezhetnek a hagyományos ellátási láncokon keresztül. Ennek azért van jelentősége, mert a közösség tagjai így akkor sem maradnak áram nélkül, ha a pillanatnyi termelésük kevesebb, mint a fogyasztási igényük.
A magyar villamosenergia-törvény az uniós szabályokat 2021. január 1-jétől átültette, azonban a részletszabályok kidolgozása nem történt meg. Az eredeti elképzelés az volt, hogy – tekintettel az energiaközösségi működés merőben újszerű jellegére – úgynevezett szabályozási tesztkörnyezet hoznak létre, ahol ellenőrzött körülmények között kipróbálják az új formációk működését, és amely elképzelések életszerűségét a gyakorlat igazolta, az ott kialakított jó gyakorlatot jogszabályokba illesztik. Az energiaközösségi gyakorlat tesztelésére az NKFIH pályázatot írt ki, amelyen hét nyertest hirdettek az ország különböző pontjain. A pályázati nyertesek és egyéb, az energiaközösségek létrehozásában érdekelt szervezetek az együttes fellépés érdekében létrehozták érdekképviseleti szervezetüket, a Magyar Energiaközösségek és Rugalmassági Szolgáltatók Szövetségét.
A szabályozási munka ezzel elindulhatott, a MERSZ a villamosenergia-ipari társaságokkal és az energetikáért felelős minisztériummal együttműködve első körben kidolgozta a többlakásos épületek közösségi mérésének és elszámolásának módszertanát.
Címlapfotó: Shutterstock