Kimondta a vezető politikus: Új stratégia kell annak érdekében, hogy az USA-EU-Kína háromszögben ne az EU legyen a vesztes
A politikus szerint az EU és Magyarország érdekeivel is ellentétes lenne egy gazdasági hidegháború.
Megfordult a világ, az európai autóóriások és a kínai elektromos járművek feltörekvői közötti két új megállapodás felforgatta a technológia és a know-how hagyományos áramlását nyugatról keletre. A nyugati gyártók újabban fizetnek is a kínai elektromos járművekkel foglalkozó cégek kisebbségi részesedéséért, hogy hozzáférhessenek a technológiájukhoz.
Júliusban a Volkswagen (VW) jelentette be, hogy 700 millió dollárt (mintegy 250 milliárd forintot) költ a kínai Xpeng autógyártó 5 százalékos részesedéséért. Annak ellenére, hogy a lassan 90 éves német autógyár több kocsit ad el egy nap alatt, mint a kilencéves Xpeng havonta, Kínában azonban a VW teret veszít. Az év elején a helyi bajnok BYD immár le is taszította trónjáról a VW-t mint a legkelendőbb autómárkát. Pedig a Volkswagen hosszú évtizedek óta erős márka a hatalmas ázsiai országban. A vásárlás nem véletlen, hiszen a német VW és a kínai Xpeng közt erős is az együttműködés: az utóbbi legalább két új VW-emblémás modellt tervez a piacra, az első típus érkezését 2026-ra tervezik.
A múlt hónap végén a Stellantis (a PSA-Citroën csoport és a Fiat-Chrysler (FCA) egyesülésével 2021 elején létrejött autóipari óriás) még nagyobb fába vágta a fejszéjét. A Kínában működő Jeep-gyár bezárása után röviddel a cég 1,1 milliárd dollár értékű üzletet költött a kínai elektromosjármű-piac 36. helyén álló a Zhejiang Leapmotor részesedésének megszerzésére.
Bill Russo, a sanghaji székhelyű Automobility tanácsadó cég alapítója és vezérigazgatója mindezeket a tranzakciókat annak a jelének véli, hogy a globális autógyártók mennyire lemaradtak az elektromos járművek versenyében.
A Stellantis ezúttal 21 százalékos részesedést szerzett a Leapmotorban. A cégek egy vegyesvállalatot is létrehoznak, amelyek nevében a Stellantis néhány Leapmotor modellt fog Kínán kívül gyártani és értékesíteni. Ennél is fontosabb, hogy
a Stellantis hozzáfér a Leapmotor technológiájához, beleértve az automatizált vezetési funkciókat is.
A cég vezérigazgatója, Carlos Tavares szerint az ügylet „fehér űrt” töltött be a társaság üzleti modelljében.
Magyar startup a globális autóipari színpadon
Érdekes szál a történetben, hogy nemrég erősítette meg magyarországi, önvezető autós befeketését a Stellantis. Pár hete derül ki ugyanis, hogy Mintegy 20 milliárd forintot fektet a világ egyik legnagyobb autóipari konglomerátuma, a Stellantis az általa tavaly megvásárolt magyar startupba, az önvezető technológiával foglalkozó aiMotive Informatikai Kft.-be; a beruházást a magyar kormány 5 milliárd forinttal támogatja.
A szerződések a kínai autópiac szerkezetének jelentős változását is jelzik. Körülbelül 40 éven át az ázsiai országban tevékenykedni kívánó globális autó-előállítóknak vegyesvállalatot kellett alapítaniuk egy helyi gyártóval, ahol 50 százalékos tulajdoni hányadot szerezhettek, mivel Peking a hazai gépkocsi-előállítók fejlesztésére és védelmére törekedett. Bár nem szívesen, de ezt a pozíciót a VW, a Toyota és a General Motors is hajlandó volt elfogadni, hogy bejusson a növekvő piacra, amely a világ legnagyobb piacává nőtte ki magát.
Korábban az volt az aggodalom, hogy a kínai autógyártók hozzáférhetnek partnereik szellemi tulajdonához. A VW és a Stellantis ügyletei azt mutatják, hogy a régi gépkocsi-előállítók hajlandók prémiumot fizetni a kínai elektromosjármű-gyártók kisebbségi részesedéseiért, hogy most ők férhessenek hozzá a technológiájukhoz.
A Stellantis a Leapmotort „technológiai vezetőnek nevezte, egyedülálló vertikális integrációs modellel, valamint teljes házon belüli kutatás-fejlesztési és gyártási képességekkel”. A VW az Xpeng intelligens vezetési funkcióira és szoftveres képességeire épít, hogy segítsen megfordítani a vállalat hanyatlását Kínában, ahol az autóvásárlók általában fiatalabbak és a legfejlettebb technológiát keresik.
A lépések rávilágítanak arra a kialakult rendet veszélyeztető versenyhelyzetre, amelyben a kevéssé ismert kínai autógyártók is szerepet játszanak. A közelmúltban azt prognosztizálták, hogy a nyugati gépkocsi-előállítók az évtized végére elveszítik globális piaci részesedésük ötödét az ázsiai riválisokkal szemben.
Kína az év első felében megelőzte Japánt, és a világ legnagyobb autóexportőre lett. 2,3 millió járművet szállított, ami 77 százalékos növekedést jelent.
A VW és a Stellantis üzleteiben érződik némi kétségbeesés. Sem az Xpeng, sem a Leapmotor nem ismert Kínán kívül, és otthon mindketten nehézségekkel küzdenek. Az előbbi a vártnál nagyobb veszteségeket halmozott fel, és 2025-re tolta a nullszaldós célt. A cég októberben valamivel több mint 20 ezer járművet adott el, ami egy kerekítési hiba a 2,02 milliós piac összességében, amiből 767 ezer volt az elektromos és plug-in hibrid.
A figyelem most arra irányul, hogy születnek-e további üzletek, bár a kínaiak szerint ez az ablak bezárulhat, mert nem sok választási lehetőség maradt a piacon. Az egyik lehetőség a Hozon New Energy Automobile lehet, amely a kisebb városok vásárlóit célozza meg 73 800 jüan (10 140 dollár) árú modellekkel, igaz, 400 kilométeres akkumulátor-hatótávval.
Potenciális célpont lehet a Nio is, amely júniusban 7 százalékos részesedést adott el egy Abu-Dzabi kormánya által irányított befektetési alapnak. Az egykor a kínai elektromosautó-ipar egyik legfényesebben feltörekvő sztárjaként számontartott veszteséges vállalat jócskán elmaradt értékesítési céljaitól, és a múlt héten bejelentette, hogy 10 százalékkal csökkenti az alkalmazottainak számát.
Egy másik kevésbé ismert jelölt a Human Horizons, a csúcskategóriás elektromos járművek gyártója, amely közös vállalatot alapít Szaúd-Arábiával. A királyság szuverén vagyonalapja legalább 250 millió dollár befektetéséről tárgyal.
Mindenesetre azt nem lehet megjósolni, hogy a VW–Xpeng és a Stellantis–Leapmotor összekapcsolás meghozza-e a gyümölcsét. Mint egy házasságnál, ezt csak az együtt töltött idő mutatja meg.
(Forrás: Bloomberg)