Az EU bevallotta, hogy nem tudja ellátni Ukrajnát lőszerrel – most távolabbra tekint

Zelenszkij elnök szerint az izraeli háború jelentősen lelassította a tüzérségi lövedékek áramlását Ukrajnába. A közel-keleti konfliktus valóban súlyos kérdéseket vet fel azzal kapcsolatban, képes-e a Nyugat az eddigiekhez hasonló elánnal támogatni Kijevet. A válasz az ukrán vezető szerint egyértelmű nem: az Egyesült Államok Izraelre fókuszál, míg az Európai Unió a napokban ismerte el: a megígért 1 millió darab 155 mm-es tüzérségi lövedéknek mindössze töredékét, 300 ezer darabot tudott küldeni nyolc hónap alatt, így a mennyiség eredetileg tervezett egy év alatti szállítása biztosan kivitelezhetetlen.  

Zelenszkij arra panaszkodott, hogy az új háború elvonja a figyelmet Ukrajnáról, így most újra arról igyekszik meggyőzni a szövetségeseket, hogy nagyobb energiát és több fegyvert fektessenek be az oroszok elleni offenzívába – amely egyébként megindítása után nem sokkal le is állt, befagyasztva a frontvonalakat, nem kis bosszúságára a nyugati háborús donorországoknak, amelyek annak sikerére tudták volna építeni a további segélyezés szükségességét.  

Szembenéztek a valósággal 

Míg az USA saját törvényhozási rendszerének csapdahelyzetével küzd, a Fehér Ház pedig egyre kétségbeesettebben igyekszik az Ukrajnának szánt forrásokat valahogyan megszavaztatni, az Európai Unió a legyártott tüzérségi lövedékek mennyiségével futott zsákutcába. 

Edgars Rinkēvičs lett elnök most azt tanácsolta, hogy az EU próbálja meg határain túlról beszerezni a hiányzó lövedékeket, vagyis külföldi gyártóknak adjon le nagy tételű megrendeléseket, hogy be tudja tartani az Ukrajnának tett ígéretét. „Szembe kell néznünk a ténnyel, hogy nincs elegendő lövedékünk. Ukrajnának azonban mindent meg kell adnunk, hogy folytatni tudja a háborút, a hiányzó mennyiséget tehát külföldről kell beszereznünk” – mondta, javaslatával visszakanyarodva az egy évvel ezelőtti állapothoz. 

Amikor ugyanis először felmerült az 1 millió lövedék 1 éven belüli szállításának ötlete, a vita pontosan a külföldi lehetőségek miatt robbant ki. Míg egyes országok nyitottak voltak az EU-n kívüli vállalatok bevonására, a blokk legnagyobb hadiiparral rendelkező tagállama, Franciaország határozottan ellenezte azt, hogy a pénzzel külföldi gyártókat tömjenek ki ahelyett, hogy az európai védelmi ipart erősítenék vele.  

Eltérített kereskedelem 

Rinkēvičs szerint azonban ezt az álláspontot sürgősen felül kell vizsgálni. 

Ha pedig az EU nem tudja saját vállalataival megoldani a problémát, akkor ideje bevonni a külföldi vállalatokat.  

Josep Borrel, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szerint ugyanakkor az Ukrajnának tett vállalás nem a gyártói kapacitás miatt omlott össze. 

Borrell ezért arra szólította fel a vállalatokat, hogy változtassanak üzleti prioritásaikon, és az Ukrajnába szánt szállításokat részesítsék előnyben.  

Az ötlet, hogy Brüsszel a hadiipari vállalatok üzleti koncepcióját próbálja meg befolyásolni, annyira meghökkentő, hogy még a lett elnök is csak nagyon óvatosan fogalmazta meg véleményét. Mint mondta, az export „eltérítése” akár működőképes ötlet is lehet, de mielőtt beszélni lehetne róla, részletesen ki kell dolgozni a koncepcióját. 

Tekintve, hogy Franciaország és a vele azonos álláspontot képviselő államok valószínűleg ismét blokkolni fogják a külföldi gyártók bevonásának ötletét, Breton és Borrell ötlete néhány héten belül már az Európai Bizottság asztalán lehet. Kérdés, hogy az európai gyártók miként reagálnak majd arra, hogy felülről akarják befolyásolni kereskedelmi tevékenységüket.  

*** 

Fotó: Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője 

MTI/EPA/Stephanie Lecocq