Ukrajna hiába várja az EU által megígért 1 millió tüzérségi lövedéket, annak a harmada sincs meg eddig. Brüsszel egyre kétségbeesettebben ötletel, most már a fegyvergyártók kereskedelmi koncepciójába is belenyúlna, vagyis megmondaná, kinek szállíthatnak és kinek nem.
Zelenszkij elnök szerint az izraeli háború jelentősen lelassította a tüzérségi lövedékek áramlását Ukrajnába. A közel-keleti konfliktus valóban súlyos kérdéseket vet fel azzal kapcsolatban, képes-e a Nyugat az eddigiekhez hasonló elánnal támogatni Kijevet. A válasz az ukrán vezető szerint egyértelmű nem: az Egyesült Államok Izraelre fókuszál, míg az Európai Unió a napokban ismerte el: a megígért 1 millió darab 155 mm-es tüzérségi lövedéknek mindössze töredékét, 300 ezer darabot tudott küldeni nyolc hónap alatt, így a mennyiség eredetileg tervezett egy év alatti szállítása biztosan kivitelezhetetlen.
Zelenszkij arra panaszkodott, hogy az új háború elvonja a figyelmet Ukrajnáról, így most újra arról igyekszik meggyőzni a szövetségeseket, hogy nagyobb energiát és több fegyvert fektessenek be az oroszok elleni offenzívába – amely egyébként megindítása után nem sokkal le is állt, befagyasztva a frontvonalakat, nem kis bosszúságára a nyugati háborús donorországoknak, amelyek annak sikerére tudták volna építeni a további segélyezés szükségességét.
Míg az USA saját törvényhozási rendszerének csapdahelyzetével küzd, a Fehér Ház pedig egyre kétségbeesettebben igyekszik az Ukrajnának szánt forrásokat valahogyan megszavaztatni, az Európai Unió a legyártott tüzérségi lövedékek mennyiségével futott zsákutcába.
Az eddig Ukrajnának küldött 300 ezer lőszer messze elmarad a kitűzött céltól, a gyártói kapacitás azonban nem teszi lehetővé a mennyiség növelését.
Edgars Rinkēvičs lett elnök most azt tanácsolta, hogy az EU próbálja meg határain túlról beszerezni a hiányzó lövedékeket, vagyis külföldi gyártóknak adjon le nagy tételű megrendeléseket, hogy be tudja tartani az Ukrajnának tett ígéretét. „Szembe kell néznünk a ténnyel, hogy nincs elegendő lövedékünk. Ukrajnának azonban mindent meg kell adnunk, hogy folytatni tudja a háborút, a hiányzó mennyiséget tehát külföldről kell beszereznünk” – mondta, javaslatával visszakanyarodva az egy évvel ezelőtti állapothoz.
Amikor ugyanis először felmerült az 1 millió lövedék 1 éven belüli szállításának ötlete, a vita pontosan a külföldi lehetőségek miatt robbant ki. Míg egyes országok nyitottak voltak az EU-n kívüli vállalatok bevonására, a blokk legnagyobb hadiiparral rendelkező tagállama, Franciaország határozottan ellenezte azt, hogy a pénzzel külföldi gyártókat tömjenek ki ahelyett, hogy az európai védelmi ipart erősítenék vele.
Rinkēvičs szerint azonban ezt az álláspontot sürgősen felül kell vizsgálni.
Mint mondta, nem a pénzzel van gond – hiszen az rendelkezésre áll –, hanem a gyártói kapacitással, ezért vesztegel a szállítások ügye.
Ha pedig az EU nem tudja saját vállalataival megoldani a problémát, akkor ideje bevonni a külföldi vállalatokat.
Josep Borrel, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szerint ugyanakkor az Ukrajnának tett vállalás nem a gyártói kapacitás miatt omlott össze.
Thierry Breton belső piacért felelős EB-biztosra hivatkozva azt állítja, hogy az európai hadiipar nagyon is képes évi 1 millió lövedék legyártására, ám a harmadik országok felé irányuló export elviszi a mennyiség nagy részét.
Borrell ezért arra szólította fel a vállalatokat, hogy változtassanak üzleti prioritásaikon, és az Ukrajnába szánt szállításokat részesítsék előnyben.
Az ötlet, hogy Brüsszel a hadiipari vállalatok üzleti koncepcióját próbálja meg befolyásolni, annyira meghökkentő, hogy még a lett elnök is csak nagyon óvatosan fogalmazta meg véleményét. Mint mondta, az export „eltérítése” akár működőképes ötlet is lehet, de mielőtt beszélni lehetne róla, részletesen ki kell dolgozni a koncepcióját.
Tekintve, hogy Franciaország és a vele azonos álláspontot képviselő államok valószínűleg ismét blokkolni fogják a külföldi gyártók bevonásának ötletét, Breton és Borrell ötlete néhány héten belül már az Európai Bizottság asztalán lehet. Kérdés, hogy az európai gyártók miként reagálnak majd arra, hogy felülről akarják befolyásolni kereskedelmi tevékenységüket.
***
Fotó: Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője
MTI/EPA/Stephanie Lecocq
Sajtószabadság ukrán módra. Az indoklás szerint a magyar oldalak álhíreket terjesztettek az ukránok „terrorista tevékenységéről”, gúnyolták Ukrajna támogatását és kritizálták a szankciós politikát.
Lecsapott a HIMARS, méregdrága fegyvert vesztett Putyin.
Miközben az Egyesült Államokban milliók gyászolják Charlie Kirk konzervatív véleményvezért, tömegek ünneplik a meggyilkolását.
Újabb orosz előrenyomulási kísérleteket várnak Kijevben.
Szép kis történelmi párhuzamot vezet le Ulf Kristersson, de az valahogy kimaradt belőle, hogy Ukrajna mit tett a Barátság vezetékkel.
A miniszerelnök szerint a nyár jól alakult kormánypártok számára, de senki nem dőlhet hátra.
Utánanéztünk, jogi szempontból milyen gyanút vethet fel, ha kiderül, hogy Ruszin-Szendi valóban nem rendelkezett érvényes fegyverviselési (vagy akár fegyvertartási) engedéllyel a tiszás rendezvény idején.
