„Scholz gyenge, egyszerűen nem olyan, mint Merkel” – váratlan helyről kapott pofont a német kancellár
![](https://cdn.mandiner.hu/2024/07/E9wvK5iECfB5E7BuTuLtfcG3V1wVrmkxn_KagegrjJg/fill/1347/758/no/1/aHR0cHM6Ly9jbXNjZG4uYXBwLmNvbnRlbnQucHJpdmF0ZS9jb250ZW50LzkyYTY5MDZmMDJlNDQxYmQ4MDIxYjQ4YWIzNGY2MDU4.jpg)
Keményen beszólt az Economist a német kormánynak.
![](https://cdn.mandiner.hu/2024/07/E9wvK5iECfB5E7BuTuLtfcG3V1wVrmkxn_KagegrjJg/fill/1347/758/no/1/aHR0cHM6Ly9jbXNjZG4uYXBwLmNvbnRlbnQucHJpdmF0ZS9jb250ZW50LzkyYTY5MDZmMDJlNDQxYmQ4MDIxYjQ4YWIzNGY2MDU4.jpg)
A kínai Egy övezet, egy út kezdeményezésre szánták válaszul az Indiát, a Közel-Keletet és Európát összekötő kereskedelmi folyosót. Az útvonal óriási lehetőségeket nyithat meg, ám számos kihívás tornyosul a megvalósulás előtt. Úgy tűnik, az izraeli–palesztin konfliktus fellángolása mindent borított.
Mihálovics Zoltán írása a Mandiner hetilapban.
Idén tíz éve, hogy Hszi Csin-ping kínai elnök bejelentette az Egy övezet, egy út kezdeményezést. A projekt földrajzi kiterjedése folyamatosan változott, az eurázsiai fókuszból Afrikára, Óceániára, Latin-Amerikára és az Északi-sarkvidékre is kiterjedt. Az eredeti gazdasági célon, az infrastruktúrafejlesztésen túl olyan zászlóshajóvá vált, amelynek farvizén számos oktatási, környezetvédelmi és technológiai csereprogram zajlik világszerte.
A cél egy olyan kereskedelmi útvonal létrehozása, amely összeköti Indiát, az Egyesült Arab Emírségeket, Szaúd-Arábiát, Jordániát, Izraelt és Európát”
Az eltelt évtizedben a gazdasági és diplomáciai hatalom globális megoszlásában elmozdulás történt, az USA primátusa megingott. Ez kedvezett a kínai projekt terjeszkedésének. A nyugati fejlesztésfinanszírozás alternatívájaként létrejövő kezdeményezés történelmi súlya 2023-ból nézve tagadhatatlan: nemcsak a kínai politika Hszi-korszakának, hanem egy szélesebb körű paradigmaváltásnak is a jelképévé vált – nevezetesen, hogy Peking miként látja a helyét a nemzetközi térben.