Peking ismét megnyomta a vészcsengőt, most a grafitra lengetett be exportszabályozást. Újabb baljós hír az elektromos járműiparnak: Kína a világ legnagyobb termelője és a globális finomítói kapacitások 90 százalékának birtokosa.
Nyilvánvaló válasz érkezett az USA újabb, Kínának postázott chipexport-korlátozási intézkedéseire, valamint Ursula von der Leyen bejelentésére, amely szerint az Európai Bizottság szubvenciós vizsgálatot indít a Kínából érkező elektromos járművek importjával kapcsolatban. Az EB szerint alapos a gyanú, hogy Peking óriási állami támogatást nyújt a Kínában prosperáló vállalatoknak, ezért tudják azok olcsón és óriási mennyiségben az EU területén eladni termékeiket.
Bár Von der Leyen indoklása több sebből vérzik, a vizsgálat várható eredménye ennek a gyanúnak a megerősítése, következményként pedig nagy összegű extravámok bevezetése lesz.
Ezt is ajánljuk a témában
Nincs alapja Ursula von der Leyen kijelentésének a kínai elektromos autók dömpingjével kapcsolatban: a pekingi import miatt bejelentett vizsgálat valójában Musk ellen indulhat. És mit akar Franciaország a Teslától?
Amikor az USA (az EU-val együtt) kőkeményen beleállt a chipek és a csúcstechnológiás félvezetőgyártó berendezések exporttilalmába, Peking válaszul kiviteli korlátozásokat vezetett be a galliumra és a germániumra, két olyan anyagra, amely nélkül gyakorlatilag nem létezhet zöldátállás és megújuló energiaipar. Brüsszel annyira megdöbbent a válaszon, hogy egy hétig senki nem szólalt meg a várható következményekről és a vésztervekről.
A mostani intézkedés Peking részéről hasonló, így már egyértelmű tendencia tükröződik a háttérben: minden egyes – a kínai kereskedelmet a „kockázatmentesítés” jegyében korlátozó – tiltó rendelkezésre érkezik egy válasz a távol-keleti nagyhatalomtól, amely szintén „nemzetbiztonsági aggályokat” hangoztatva indoklásképpen, egy-egy stratégiai fontossági anyagra vonatkozik.
Most éppen a grafitra.
Kína a szokásos eljárást követte: minden esetben hivatalosan, legfelsőbb szinten kell jóváhagyni a grafittal kapcsolatos exportengedélyeket. Ez szándékosan lelassíthatja (az exportellenőrzés nem egyenlő a tilalommal, de könnyen átcsúszhat abba) annak az országnak a kiviteli eljárásait, amely a világ legnagyobb grafittermelője és -exportőre, ráadásul globálisan uralja a grafitfinomítási piac 90 százalékát.
A kínai kereskedelmi minisztérium úgy fogalmazott: a lépés „elősegíti a globális ellátási lánc stabilitásának biztosítását, valamint nemzetbiztonsági érdekeket is szolgál”. Az indoklás cinikus válasz az USA és az EU felé, amely pontosan így szokta megindokolni a „kockázatmentesítést” és az exportkorlátozó intézkedéseket, így aztán nem maradhatott el a szokásos „a rendelkezés nem egyes országok ellen irányul” formula sem. Pedig dehogynem.
A kínai grafit fő importőre egyébként Japán, India, az USA és Dél-Korea. Utóbbi fénysebességgel próbálja megoldani az ásvány helyettesítését az elektromos akkumulátorok anódjaiban, de az USA is – a kutatók szerint – előrehaladott kísérleteket folytat egy új vegyülettel, ami gyorsan újratölthető, így kiválthatja a grafitot a gyártásban.
A sietség érthető: egy esetleges grafithiány Dél-Koreában óriási káoszt okozhat. A Kínán kívüli beszerzés a rendelkezésre álló globális készletek szűkössége, Peking dominanciája, illetve regionális szerepe miatt várhatóan az egekbe emeli majd a gyártási költségeket. Nem csoda, hogy Dél-Korea első körben a tárgyalási lehetőséget keresi Kínával, ezzel párhuzamosan pedig folyamatosan egyeztet a gyártókkal. Japán harciasabb hangulatában volt, így első reakciójában máris beígérte Kína bepanaszolását az egyre súlytalanabbá váló Kereskedelmi Világszervezetnél.
A december 1-jétől életbe lépő rendelkezésnek persze voltak előzményei. A mesterséges és természetes grafit finomított változatai szerepeltek már ideiglenes exportellenőrzési listán, most ezekre vezetik be újra a szabályozást, ugyanakkor öt olyan grafitverziót vettek le onnan, amelyet alapvetően a kohászatban, a vegy- és az acéliparban használnak. Lefordítva:
a mostani korlátozó intézkedések egyértelműen a globális elektromosjármű-iparnak szólnak figyelmeztető csengőként.
Ugyanakkor abban még az elemzők sem értenek egyet, hogy egy szimpla exportellenőrzési szabályozás megmarad-e a fenyegetés szintjén, vagy átválthat egy tényleges tilalomba is.
Miután az ehhez hasonló exportellenőrzések eddig soha nem durvultak el, a prognózisok többsége pozitív. Az viszont igaz, hogy (ugyanúgy, mint a gallium és germánium esetében) a grafit ára Kínán kívül várhatóan megugrik majd, míg belföldön alacsony szintre süllyed a felhalmozás miatt.
A kivárás ez esetben jó taktika lehet, ám az USA és az EU Kínával szembeni korlátozó intézkedései változatlanul egy globális kereskedelmi háború képét villantják fel, ezért senkinek nincs sok ideje töprengeni.
A készletbiztosítás érdekében várhatóan december 1-jéig ugrásszerűen nő majd az érintett országok grafitimportja. Hosszabb távon természetesen a kínai elektromosjármű-ipar fog igazán profitálni a szabályozásból: az akku- és az elektromosjármű-gyárak részvényei már a bejelentés után emelkedni kezdtek.
Fotó: MTI/EPA/Kirgiz elnöki hivatal sajtószolgálata
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.
Hiába irigykednek Nyugaton, a keleti nyitás politikája újabb nagy sikereket eredményezhet a jövőben.
#BüszkeNagymama: Von der Leyen a választások előtt átnevezte a márkáját. A Bizottság elnökének csapata szeretné, ha megismernék az intézmény mögött álló személyt.
Ursula von der Leyen vezetésével Brüsszel megmutatta, milyen a gazdaellenes agrárpolitika.
A Kínában forgalomba helyezett elektromos gépkocsik kétharmada olcsóbb, mint hagyományos, robbanómotoros alternatíváik. Az olcsó gyártás miatt az ázsiai ország dominálja az európai EV-piacot is. Az öreg kontinensen lévő gyártóknak több támogatásra lenne szüksége, hogy felvehessék a versenyt.
Kína hajógyártási kapacitása kétszázharmincszorosa az Államokénak, a különbség pedig egyre nő. És ez az újabb probléma forrása: Washington már egy következő kereskedelmi háborúra melegít.
„Hát, ez nagyon fog tetszeni otthon a gyerekeknek” – mondta a külügyminiszter.
Németh Szilárd azt is elmondta, hogy hatalmas a tét: béke vagy háború.
