Peking ismét megnyomta a vészcsengőt, most a grafitra lengetett be exportszabályozást. Újabb baljós hír az elektromos járműiparnak: Kína a világ legnagyobb termelője és a globális finomítói kapacitások 90 százalékának birtokosa.
Nyilvánvaló válasz érkezett az USA újabb, Kínának postázott chipexport-korlátozási intézkedéseire, valamint Ursula von der Leyen bejelentésére, amely szerint az Európai Bizottság szubvenciós vizsgálatot indít a Kínából érkező elektromos járművek importjával kapcsolatban. Az EB szerint alapos a gyanú, hogy Peking óriási állami támogatást nyújt a Kínában prosperáló vállalatoknak, ezért tudják azok olcsón és óriási mennyiségben az EU területén eladni termékeiket.
Bár Von der Leyen indoklása több sebből vérzik, a vizsgálat várható eredménye ennek a gyanúnak a megerősítése, következményként pedig nagy összegű extravámok bevezetése lesz.
Ezt is ajánljuk a témában
Nincs alapja Ursula von der Leyen kijelentésének a kínai elektromos autók dömpingjével kapcsolatban: a pekingi import miatt bejelentett vizsgálat valójában Musk ellen indulhat. És mit akar Franciaország a Teslától?
Amikor az USA (az EU-val együtt) kőkeményen beleállt a chipek és a csúcstechnológiás félvezetőgyártó berendezések exporttilalmába, Peking válaszul kiviteli korlátozásokat vezetett be a galliumra és a germániumra, két olyan anyagra, amely nélkül gyakorlatilag nem létezhet zöldátállás és megújuló energiaipar. Brüsszel annyira megdöbbent a válaszon, hogy egy hétig senki nem szólalt meg a várható következményekről és a vésztervekről.
A mostani intézkedés Peking részéről hasonló, így már egyértelmű tendencia tükröződik a háttérben: minden egyes – a kínai kereskedelmet a „kockázatmentesítés” jegyében korlátozó – tiltó rendelkezésre érkezik egy válasz a távol-keleti nagyhatalomtól, amely szintén „nemzetbiztonsági aggályokat” hangoztatva indoklásképpen, egy-egy stratégiai fontossági anyagra vonatkozik.
Most éppen a grafitra.
Kína a szokásos eljárást követte: minden esetben hivatalosan, legfelsőbb szinten kell jóváhagyni a grafittal kapcsolatos exportengedélyeket. Ez szándékosan lelassíthatja (az exportellenőrzés nem egyenlő a tilalommal, de könnyen átcsúszhat abba) annak az országnak a kiviteli eljárásait, amely a világ legnagyobb grafittermelője és -exportőre, ráadásul globálisan uralja a grafitfinomítási piac 90 százalékát.
A kínai kereskedelmi minisztérium úgy fogalmazott: a lépés „elősegíti a globális ellátási lánc stabilitásának biztosítását, valamint nemzetbiztonsági érdekeket is szolgál”. Az indoklás cinikus válasz az USA és az EU felé, amely pontosan így szokta megindokolni a „kockázatmentesítést” és az exportkorlátozó intézkedéseket, így aztán nem maradhatott el a szokásos „a rendelkezés nem egyes országok ellen irányul” formula sem. Pedig dehogynem.
A kínai grafit fő importőre egyébként Japán, India, az USA és Dél-Korea. Utóbbi fénysebességgel próbálja megoldani az ásvány helyettesítését az elektromos akkumulátorok anódjaiban, de az USA is – a kutatók szerint – előrehaladott kísérleteket folytat egy új vegyülettel, ami gyorsan újratölthető, így kiválthatja a grafitot a gyártásban.
A sietség érthető: egy esetleges grafithiány Dél-Koreában óriási káoszt okozhat. A Kínán kívüli beszerzés a rendelkezésre álló globális készletek szűkössége, Peking dominanciája, illetve regionális szerepe miatt várhatóan az egekbe emeli majd a gyártási költségeket. Nem csoda, hogy Dél-Korea első körben a tárgyalási lehetőséget keresi Kínával, ezzel párhuzamosan pedig folyamatosan egyeztet a gyártókkal. Japán harciasabb hangulatában volt, így első reakciójában máris beígérte Kína bepanaszolását az egyre súlytalanabbá váló Kereskedelmi Világszervezetnél.
A december 1-jétől életbe lépő rendelkezésnek persze voltak előzményei. A mesterséges és természetes grafit finomított változatai szerepeltek már ideiglenes exportellenőrzési listán, most ezekre vezetik be újra a szabályozást, ugyanakkor öt olyan grafitverziót vettek le onnan, amelyet alapvetően a kohászatban, a vegy- és az acéliparban használnak. Lefordítva:
a mostani korlátozó intézkedések egyértelműen a globális elektromosjármű-iparnak szólnak figyelmeztető csengőként.
Ugyanakkor abban még az elemzők sem értenek egyet, hogy egy szimpla exportellenőrzési szabályozás megmarad-e a fenyegetés szintjén, vagy átválthat egy tényleges tilalomba is.
Miután az ehhez hasonló exportellenőrzések eddig soha nem durvultak el, a prognózisok többsége pozitív. Az viszont igaz, hogy (ugyanúgy, mint a gallium és germánium esetében) a grafit ára Kínán kívül várhatóan megugrik majd, míg belföldön alacsony szintre süllyed a felhalmozás miatt.
A kivárás ez esetben jó taktika lehet, ám az USA és az EU Kínával szembeni korlátozó intézkedései változatlanul egy globális kereskedelmi háború képét villantják fel, ezért senkinek nincs sok ideje töprengeni.
A készletbiztosítás érdekében várhatóan december 1-jéig ugrásszerűen nő majd az érintett országok grafitimportja. Hosszabb távon természetesen a kínai elektromosjármű-ipar fog igazán profitálni a szabályozásból: az akku- és az elektromosjármű-gyárak részvényei már a bejelentés után emelkedni kezdtek.
Fotó: MTI/EPA/Kirgiz elnöki hivatal sajtószolgálata
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.
Donald Trump kilenc év után ismét Pekingbe látogatott, hogy Hszi Csin-pinggel tárgyaljon a feszült amerikai-kínai kapcsolatok enyhítéséről.
Az uniós pénzekért pedig nagy árat fog fizetni Magyar Péter a szlovák szerző szerint.
Pénteken folytatódnak Hszi Csin-ping és Donald Trump tárgyalásai.
Fából vaskarika: az EU vezetése úgy akar tárgyalni, hogy közben nem ismeri el Afganisztán de facto vezetőit.
Az amerikai elnök szerdán érkezett Pekingbe második elnöki ciklusának első hivatalos kínai látogatására.
Könnybe lábad az ember szeme: Ursula leírta, hogy ez az egyik legfontosabb feladatuk.
A Ferencvárosnak győzelme mellett a Kisvárdának is szurkolnia kell.
A Győr ötödször vagy a Ferencváros harminchetedszer?
