A kérdés, amely mindent befolyásol: megnyílik-e vajon a második front Izraelben?

Irán egyre nagyobb fenyegetést jelent Izraelre. Az északi fronton, Izrael és Libanon határán mind gyakrabban lövik a Hezbollah fegyveresei a zsidó államot. Eközben az izraeli csapatok támadásra készen állnak Gáza körül. Netanjahu izraeli kormányfő látogatása, amelynek során felkereste a Gázát bekerítő alakulatokat, azt jelzi, hogy hamarosan sor kerül az invázióra. Erre utalt Joáv Galant védelmi miniszter is, aki szerint az izraeli katonák hamarosan megkapják a támadási parancsot – jelentette a napokban a Reuters. 

Teherán  tudott a készülő támadásról? 

De mi köze az egész közel-keleti konfliktushoz Teheránnak? Az iráni rezsim szervezte meg az október 7-i mészárlást? A Tsahal, az izraeli hadsereg erről a kérdésről a következőket mondta: egyelőre nincsenek olyan információi, amelyek arra utalnának, hogy Teheránnak közvetlen felelőssége lenne a támadás előkészítésében.  

A térségben nem a gázai palesztin Hamász, hanem a libanoni síita szervezet, a Hezbollah Irán fő szövetségese. Nyilvánvaló, hogy a perzsa állam bizonyítottan támogatja a Hamászt, amely Irán nélkül nem tudott volna úgy felfegyverkezni, ahogy azt tette. Teheránnak érdeke fűződik ehhez a háborúhoz, de ez nem jelenti azt, hogy ő szította fel a lángot. Nem kizárt, hogy a teheráni vezetők tudtak arról, hogy valami készülődik Gázában, de a tömeggyilkosságok megszervezésében jelenleg nem mutatható ki a felelősségük.  

Mint Sima Shine, a Moszad kutatási és értékelési részlegének korábbi vezetője, aki jelenleg a Nemzetbiztonsági Tanulmányok Intézetének (INSS), Izrael biztonsági agytrösztjének Irán-programját irányítja, a Le Point francia magazinnak elmondta: időbe telik, amíg végleges következtetésre jutnak, de az első nyomok alapján nem állapítható meg Teherán részvétele a támadásokban.  

Egy dolog azonban biztos: a Hamász és az Iszlám Dzsihád – egy másik gázai terroristamozgalom, amely részt vett az október 7-i véres merényletekben – dél-izraeli támadási technikái nagyon hasonlítanak a Hezbollahéhoz. Nyilvánvalónak tűnik, hogy a Hezbollah képezte ki a gázai iszlamistákat. Mivel a Hezbollah közvetlenül Iránnak van alárendelve, valószínűtlen, hogy a mollák ne tudtak volna arról, hogy valami történni fog Gázában.  

A Hamász nem Irán kesztyűbábja  

A Hamász is az arzenáljának nagy részét Teheránból szerzi be. Néhány rakétáját, például a Fajr modelleket, közvetlenül Iránban gyártják. Más típusúakat Gázában szerelnek össze föld alatti műhelyekben, amelyeket az Egyiptomot a palesztin enklávéval összekötő titkos alagutakon keresztül egyenesen Teheránból látnak el alkatrészekkel, sőt még mérnökök is jönnek, hogy segítsenek nekik.  

Mindezt Katar pénzéből finanszírozzák, amely 2018 óta évente több száz millió dollárt juttat a Hamásznak a köztisztviselők fizetésére és Gáza egyetlen erőművének működtetésére. Az izraeli kormány, amely túlságosan is szívesen vette azt, hogy Doha ellátja a szükséges anyagi forrásokkal a Gázai övezetet, ma már ezt másképp gondolja, mert nem tudta ellenőrizni, hogy mire ment el a támogatás. 

A katari finanszírozás viszont azt a tényt erősíti meg, hogy a Hamász nem teljesen tekinthető Irán kesztyűbábjának. A szíriai polgárháború kezdetén, tizenkét évvel ezelőtt a gázai iszlamisták Teherán nemtetszésére a szíriai ellenzék védelmére keltek Bassár al-Aszaddal szemben. Néhány évvel később a Hamász támogatta Szaúd-Arábiát az Iránnal szövetséges jemeni hutista milíciák elleni háborúban.  

Szaúd-Arábia kiszállt a megbékélésből 

„A Hamász Irántól szerzi be a fegyvereit, és az országhoz kötődő milíciákon keresztül képezi ki a csapatait, miközben politikai autonómiát élvez. Fölöttébb valószínű, hogy a vezetői egyedül tervelték ki az október 7-i izraeli támadást” – emlékeztetett Raz Zimmt, az izraeli INSS Irán-szakértője.  

Az Izrael és a szunnita államok közötti diplomáciai kapcsolatok normalizálása, amelyet a 2020-as Ábrahámi Egyezmény keretében értek el, Iránban nem örvendett népszerűségnek, azonban közelebb hozta a Hamászt Teherán „ellenállási tengelyéhez”.  

Most viszont az iráni fél sikert könyvelhetett el, amikor Rijád bejelentette, hogy felfüggeszti a diplomáciai kapcsolatok normalizálásáról szóló tárgyalásokat Izraellel. Megtorpedózta a szaúdi–izraeli megbékélést, egyben elsüllyesztette a tengerentúli szándékok hajóját, hogy Washington újra jelentős tényező legyen a közel-keleti folyamatokban.  

Az elképzelhetetlen, hogy Szaúd-Arábia a következő hetekben bármilyen konkrét, nyilvános gesztust tegyen az Izraellel való kapcsolatainak normalizálása érdekében.  

A kétfrontos háború 

De van esély arra, hogy Izraelnek kétfrontos háborúval kell szembenéznie? „Nem tudom elképzelni, hogy Irán és a Hezbollah egyszerre döntsön úgy, hogy egy második frontot nyit – nyilatkozta a Le Pointnek Bruno Tertrais francia politikai elemző. – Ha ez bekövetkezne, akkor már nem is 1973-ban, hanem 1948-ban lennénk: Izrael állam számára egzisztenciális veszély állna fenn. Libanon jelentős része egy új »Gázai övezetté« válna. Az izraeliek már régóta világossá tették a Hezbollah és a libanoniak számára: egy újabb háború veszélyeztetné Libanon mint állam létezését.”  

„A Hezbollahnak ez nem érdeke: nemrég jóváhagyta a Földközi-tenger keleti részén a földgázkészlet felosztásáról szóló megállapodást, amelyből közvetlen hasznot húzhat – folytatta gondolatmenetét a kutató. – Másrészt  

Az utóbbi, Katar ráadásul közvetve még a háború kitöréséért felelőssé tehető. Hogyan? Az akkori Izrael és Szaúd-Arábia nagy enyhülés közepette, néhány hónappal ezelőtt leállította a Hamász tisztviselőinek finanszírozását, ami valódi pénzügyi válságot okozott Gázában – fejtette ki Tertrais. – Végezetül van itt még egy tényező. Azok, akik Gázát egy »szabadtéri börtönhöz« hasonlítják, túl gyakran elfelejtik, hogy ennek a börtönnek van egy igazgatója, ez pedig a Hamász, amely ezt a területet diktatórikus eszközökkel irányítja.” 

Belső izraeli vita 

„Húsz évvel ezelőtt az Izraellel szembeni iráni ellenségeskedést főként anticionista ideológia színezte. Ma Irán inkább úgy tekint a zsidó államra, mint a kellemetlenségek forrására. Ezt erősíti az Egyesült Államok által Izraelnek nyújtott technológiai segítség, amely katonai fölényt biztosít Teheránnal szemben” – magyarázta Raz Zimmt.  

A szakértő emlékeztetett az izraeli titkosszolgálatok által az elmúlt években Iránban végrehajtott számos szabotázsra és célzott merényletre.  

Ez a stratégia – úgy tűnik – gyümölcsöt terem. Vajon a Hezbollah, amely súlyos következményekkel fenyegette meg Izraelt, ha az megszállja a Gázai övezetet, Irán parancsára csatlakozik-e a konfliktushoz? Izrael fél egy ilyen tűzvésztől az északi határán, mert a Hezbollahnak sokkal nagyobb tűzereje van, mint a Hamásznak. A 2006-os libanoni háború óta a milícia rakétakészlete megtízszereződött, és ma már nagy pontosságú ballisztikus eszközök is vannak az az arzenáljában. 

„Izraeli katonai körökben évek óta vita folyik arról: tanácsos-e megelőző háborút indítani a Hezbollah ellen, megakadályozandó, hogy félelmetes arzenált építsen ki. A történelem azzal fenyeget, hogy a visszafogott magatartás nem vezet jóra – jegyezte meg Sima Shine. – Ez a hiba a nyugati nagyhatalmakat is terheli, amelyek figyelmen kívül hagyták Izrael figyelmeztetéseit, vakok voltak az Irán által jelentett veszélyek iránt.” 

Ki kell használni ezt a történelmi mozgósítást! 

Az izraeli katonai körökben az október 7-i támadások óta felerősödtek azok a hangok, amelyek az Izrael küszöbén lévő iráni „áttételek” egyszer és mindenkorra történő megszüntetését követelik. „Néhány magas rangú tiszt úgy véli, hogy ki kellene használnunk ezt a történelmi mozgósítást – 360 ezer behívott tartalékos –, hogy felszámoljuk mind a Hamászt, mind a Hezbollahot – közölte Raz Zimmt. – Ebben a szakaszban azonban úgy gondolom, hogy Izrael érdeke kizárólag a megszabadulás a Hamásztól. Még az izraeli közvéleménynek sincs kedve belekeveredni egy sokkal nagyobb konfliktusba.” 

Inkább a közvetett zaklatás, mint a nyílt összetűzés 

Azt a forgatókönyvet, hogy Irán nyílt háborúba keveredik Izraellel szemben, mindkét szakértő irreálisnak tartja. Először is azért, mert nyílt titok, hogy a héber államnak vannak atomfegyverei. Az Egyesült Államok két repülőgép-hordozót és kísérőhajóikat a Földközi-tenger keleti részén állomásoztatja, amelyek célja Irán elrettentése, szintén a Washington által Jeruzsálemnek nyújtott védelem erősségét jelzi.  

Izraelnek ezért továbbra is kettős iráni fenyegetéssel kell szembenéznie, amely inkább a közvetett zaklatáson, mint a közvetlen összeütközésen alapul. Így az árnyékháború folytatódik. A napokban Lindsey Graham amerikai szenátor azt javasolta, hogy a konfliktus nemzetközivé válása esetén meg kell semmisíteni Irán olajkitermelő kapacitását. Még mérsékelt izraeliek is támogatják ezt a fenyegetést, ugyanis az iráni rezsim csak az erőből ért.  

 Címlapfotó: Shutterstock

További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.