A nyertesek: Kína, Mexikó, Dél-Korea. A vesztesek: Kanada, Japán és az USA.
A tavalyi évben a statisztikák szerint mintegy 85 millió gépjárművet gyártottak a világon. A Kereskedelmi Világszervezet (WTO) adatai tíz országot jelölnek meg olyan óriásként, amely zömében felelős ezért a hatalmas mennyiségért.
A Visual Capitalist ábrája a 2000 és 2022 közötti autóipar kapacitásának alakulását ábrázolja igen egyszerűen, de annál hatásosabban: a bal és a jobb oldali körök az egyes országok részesedésének változását jelzik az autóipari termékek tekintetében a globális exportpiacon. (Lényeges: a WTO nemcsak a gépkocsikat, hanem az ahhoz szükséges alkatrészeket, motorokat, akkumulátorokat stb. is listázza, amikor „autóipari termékről” beszél, ugyanakkor nem számolja bele például a motorkerékpárokat.)
Infografika: Visual Capitalist
A 2000 óta a legnagyobb növekedést produkáló országok között az első természetesen Kína, a maga 7,7 százalékos ugrásával. Az ázsiai óriás 2009-ben lett a világ legnagyobb autópiaca, ami nemcsak a hazai gyártók növekedését, hanem az alkatrész-beszállítók térhódítását is eredményezte. Az elektromos gyártás berobbanása aztán olyan helyzetelőnyt biztosított neki, amelyből hosszú ideig nehéz lesz kimozdítani.
Mexikó 3,2 százalékos növekedése sem meglepő: az ország ügyesen édesgeti magához a nagy gyártókat, az olcsó munkaerő ráadásul pluszösztönzést jelent a külföldi vállalatoknak a gigaberuházásokra.
Dél-Korea sikerét egyértelműen a Hyundai felemelkedésének köszönheti, így a 2,5 százalékos globális részesedésnövekedés igen szép eredménynek számít.
A vesztesek között első helyen az egyre érthetetlenebb gazdaságpolitikát folytató Kanada áll, amelynek az autóipara szisztematikusan amortizálódott az elmúlt évek folyamán. A Trudeau-kormány most az elektromos gyártás fellendülésétől várja a visszarendeződést, beleértve ebbe elsősorban az akkuüzemek építését.
A mínuszos listán Japán az ezüstérmes 6,4 százalékos csökkenéssel, míg az USA a harmadik, amely piaci részesedésének a 2,6 százalékát vesztette el az évek folyamán.
Fotó: MTI/EPA/EFE/Toni Albil
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.
Az ukrán gazdasági miniszter szerint ezt kétféle módon lehet orvosolni: mozgósítani kell a belső tartalékot, valamint haza kell hívni külföldről az állampolgáraikat. Ukránokra van szükségük Ukrajnában – húzta alá.
A Fidesz elnöke szerint a frissen hivatalba lépett miniszterelnök „szamárságokat beszél. A leköszönt nemzeti kormány az országot nem kifosztotta, hanem felemelte.”
A WHO szerint a helyzet nem tekinthető egy új világjárvány kezdetének.
Az orosz szövetséges ország katonai állománya 1,2 és 1,32 millió fő között van, emellett 4 millió tartalékossal is rendelkezik.
Medvegyev „idióta brüsszeli logikát” emlegetett.
A volt államtitkár szerint az Igazságügyi Minisztériumban senki sem lobbizott K. Endre ügyében.
Tapsolnak Magyar Péter hívei, hogy a miniszterelnök felbontja Krausz Ferenc alapítványával kötött kormányzati szerződést; azt azonban élesen kritizálják, hogy Karikó Katalin legyen az egészségügyi tárca tanácsadója.
