Kaja Kallas egyre nagyobb lendülettel veti bele magát az abszurdba. Miután kidühöngte magát a magyar miniszterelnökön, most a saját országától is megvonná az EU-s forrásokat, ha ez a feltétele, hogy Ukrajna uniós tag legyen.
A napokban Kaja Kallas a Financial Times hasábjain osztotta meg jövőképét Ukrajnáról, az Európai Unióról és hazájáról. A sorrend nem véletlen: a kormányfő egészen meghökkentő megközelítése ugyanis Észtország uniós forrásainak leállítását szorgalmazta Kijev érdekeinek előtérbe helyezésével.
Az Európai Unió bővítését „lehetőleg tegnapra” követelők közül a balti országok a leghangosabbak. Észtország még közülük is kimagaslik oroszellenes intézkedéseivel, háborúpárti retorikájával, a szankciók szigorításainak és Ukrajna feltétlen támogatásának követelésével. (Ezért különösen kínos az az epizód, amelynek során kiderült, hogy a magát Észtország igazságérzetének tartott miniszterelnök férje közben vidáman üzletelt az oroszokkal.) Arra azonban kevesen számítottak még az észtek közül is, hogy a kormányfő hajlandó lemondani az EU-s forrásokról is Kijev érdekében.
Kallas szerint Észtország készen áll arra, hogy Ukrajna gyors csatlakozása esetén az EU-s költségvetés nettó befizetőjévé váljon, vagyis olyan tagállam legyen, amely többet fizet be az uniós költségvetésbe, mint amennyit kap onnan.
Az észt miniszterelnök ezzel gyakorlatilag lemond a kohéziós alap országának járó összegeiről, amelyek éppen azért érkeznének, hogy a gazdaságilag gyengébb lábon álló tagállamok mihamarabb fel tudjanak zárkózni. Egyben arra is felszólította az uniós országokat, hogy haladéktalanul kezdjék meg az Ukrajna mielőbbi csatlakozását lehetővé tevő költségvetési reformfolyamatok kidolgozását.
Ezt is ajánljuk a témában
A politikusnő férjének a háború kitörése után is tulajdonrésze volt egy olyan cégnél, amely 30 millió euró értékben szállított nyersanyagokat egy orosz gyárnak – mutatott rá a külügyminiszter.
Arról éppen a Financial Times számolt be, hogy egy belső EU-s tanulmány szerint Ukrajna a jelenlegi költségvetési struktúra szerint majdnem 190 milliárd eurós támogatásra lenne jogosult a csatlakozás utáni első hét évben. A közös agrárpolitika (KAP) forrásaiból 96,5 milliárdot, a kohéziós alapból pedig 61 milliárdot kellene utalni Kijevnek, ez pedig azt jelenti, hogy Csehország, Észtország, Litvánia, Szlovénia, Ciprus és Málta kiesne a támogatási rendszerből.
Kallas szerint ezt az áldozatot vállalni kell Ukrajna csatlakozásáért cserébe. Szerinte az Európai Unió eszméje nem arról szól, hogy a tagállamok pénzelosztóként tekintsenek Brüsszelre, a lényeg ennél sokkal magasztosabb.
A jelenlegi rendszer valóban alkalmatlannak tűnik egy bővítés végrehajtására, ugyanakkor abban az EU-s tagállamok többsége egyetért, hogy a reformfolyamat kidolgozása lassú és aprólékos munka lesz, rengeteg vitával és tagállami érdeksérelemmel kísérve. Éppen emiatt a csatlakozást sürgetőket tempólassításra kérik a nagyobb gazdaságok, óva intve őket attól, hogy átpolitizált, érzelmi alapon meghozott döntéseket próbáljanak kicsikarni.
Kallas nem ért egyet a lassú folyamattal. Mint mondta, a reformok szükségességét az EU-s vezetők zöme csak felszínesen érinti, többen pedig érezhetően fintorogva közelítik meg a bővítés kérdését. „Remélem, hogy a »nagyok« nem egymás között fognak dönteni a kérdésben. Ha azt akarjuk, hogy történjen valami érdemi előrelépés, mindenkinek figyelemebe kell venni az egyes tagállamok javaslatát.”
A maga részéről megtette.
Ezt is ajánljuk a témában
Megoldandó problémának nevezete Magyarországot az EU-csúcson az észt miniszterelnök.
Fotó: MTI/EPA/Julien Warnand
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.
Boris Pistorius úgy látja: ma már egyre többen beszélnek arról, hogy a konfliktus „döntő, akár Ukrajna javára eldőlő szakaszába” léphetett.
Zelenszkij a valóságra válaszul „antiballisztikus koalíciót” alakít, jelentsen ez bármit.
A Merz-kormányzat látványosan igyekszik valamiféle pozitívummá keretezni a katasztrofális hírt.
Az uniós főképviselő szerint „a gyengeség csak agressziót vált ki”.
Putyinék horrorhadviseléséről cikkezik a Wall Street Journal.
Az egyperces, fekete-fehér infravideón egy lapított gömbszerű tárgy látható, amelyből hat, kúpszerű nyúlvány áll ki.
Már nemcsak azt keressük a legmodernebb módszerekkel, hol állt és hol csapott össze a magyar és a török sereg, hanem azt is, hogyan mozogtak az akkori terepviszonyok között.
A Nemzeti Tömörülés vezetője szerint Franciaország, Németország és Olaszország közösen alakíthatná át az európai migrációs és gazdasági politikát.
