Amerika messze van, de a helyzetét mégis a bőrünkön érezhetjük!

Először is nézzük a hazai szálat. Ahogyan Regős Gábor, a Makronóm Intézet vezető közgazdásza a minap, a jegybanki kamatcsökkentés kapcsán már kifejtette: az elmúlt időszak világpolitikai konfliktusai az olajár esetleges elszabadulásán keresztül kockázatot jelentenek a forintárfolyamra és az inflációra nézve. Ez pedig a jegybanki kamatcsökkentés, azaz a monetáris lazítás ellen hat. Reményei szerint ugyanakkor, ha a következő két hónapban az alapkamat a mostani ütemben mérséklődik, akkor az év végére 10,75 százalékot érhet el. Jobbára világgazdasági folyamatok függvénye azonban, hogy ez a csökkentési ütem fenntartható-e. A kamatok mérséklése a hitelezés beindítása szempontjából fontos: magas hitelkamatok mellett a kölcsönfelvételi kedv csökken, ami pedig a gazdasági növekedés szempontjából kedvezőtlen.  

Suppan Gergely, az MBH Bank Nyrt. vezető elemzője ehhez azt fűzte hozzá, hogy bár az utóbbi hetekben megugrottak a gáz- és áramárak, továbbra is érdemben elmaradnak az év eleji szintekhez képest; továbbá az európai és hazai gáztárolók feltöltöttségi szintje is megfelelő. A nemzetközi befektetői hangulat viszont az elmúlt hetekben romlott. Ezt – a geopolitikai feszültségek váratlan kiéleződése, főként az izraeli konfliktus kiújulása mellett – a nagy jegybankok magas kamatok hosszabb ideig való fenntartása melletti elköteleződései okozzák. Ezt a fejlett piaci hozamok emelkedése kíséri. Továbbra is belátható közelségben van az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed kamatemelési ciklusának vége, míg az Európai Központi Bank, az EKB igen nagy valószínűséggel elérte azt. 

Hogy áll most az USA gazdasága? 

Röviden: egyelőre ellentmondó hírek érkeznek a tengerentúlról, nem lehet tudni, hogy túl van-e az USA gazdasága a nehezén, vagy egy szusszanásnyi bizonyosságot követően újra érkezik-e a bizonytalanság, ismét jönnek-e a kihívások. Kedden például javulást mutatott az amerikai BMI-index. A feldolgozó- és szolgáltatóipari adatok egyesítésével képzett kompozit BMI októberben 51,0 pontra, 3 havi csúcsra emelkedett a szeptemberi 50,2-ről – derült ki az S&P Global Market Intelligence gazdaságkutató intézet friss adataiból. (Ám rossz hírek is érkeztek, amelyekkel alább még foglalkozunk.) 

Javuló várakozásokat mutat az amerikai BMI 

Októberben Amerikában a feldolgozóipari BMI értéke 50,0 pontra, 6 havi csúcsra emelkedett a szeptemberi 49,8-ról, meghaladva a 49,5 pontos piaci várakozásokat. Az előzetes adatok a feldolgozóipari cégek működési feltételeinek stabilizálódását jelzik.  
 A szolgáltatóipari BMI pedig 50,9 pontra, 3 havi csúcsra emelkedett októberben azt követően, hogy 8 havi mélypontra, 50,1-re esett szeptemberben. A szakértők várakozásának átlagában ezzel szemben kissé romló októberi adat, 49,8 pont szerepelt. Az októberi előzetes adatok azt mutatják, hogy a szolgáltatási ágazatban a foglalkoztatás nőtt, azonban az új megrendelések immár a harmadik egymást követő hónapban mutattak visszaesést. Ugyanakkor a zsugorodás mértéke csökkent az előző havihoz képest, miközben az inflációs nyomás enyhült.  
Chris Williamson, az S&P Global Market Intelligence vezető közgazdásza az eredményt kommentálva megjegyezte: az üzleti hangulat részben a kamatok tetőzésének a reménye miatt javult, ezt táplálják a csökkenő inflációs nyomást tükröző eredmények. A magasabb olajárak ellenére az inputköltségek inflációja 2020 októbere óta a legalacsonyabb szintre csökkent, emellett az áruk és szolgáltatások átlagos eladási árai 2020 júniusa óta a legkisebb havi szintű emelkedést érték el októberben. 

Vagy mégsem minden ilyen jó? 

Múlt héten Bill Simon, a Walmart (Amerika egyik legnagyobb üzletlánca) korábbi vezérigazgatója azt nyilatkozta, hogy a fogyasztók számára egyre nagyobb ellenszelet jelent az infláció. A magas kamatlábak és a globális feszültségek miatt a vásárlók óvatosak. „Hosszú idő óta először van okuk a fogyasztóknak arra, hogy megálljanak” – mondta. Szerinte a mindenható amerikai fogyasztó, akinek a költései hajtják a gazdaságot, az összeomlás szélén áll. Ha Simonnak igaza van, akkor ez katasztrófát jelenthet az USA gazdaságára nézve. 

Hasonlóan vészjósló, hogy a csomagolóanyagok iránti kereslet is csökken. Augusztus elején a Packaging Corp. of America már arról számolt be, hogy a kartondoboz-eladások 9,8 százalékkal estek vissza a második negyedévben. Ez az egyik legnagyobb mérséklődésnek számít, ha ezt kombináljuk az első negyedév 12,7 százalékos visszaesésével. Az együttes hat hónapos csökkenés a legnagyobb zuhanás 2009 eleje óta.  

A fogyasztói magatartás tehát Amerikában nagyon gyorsan megváltozott. Amióta a hátunk mögött hagytuk a szélsőséges Covid-időszakot, azóta a fogyasztók jobban szeretik az utazást, a szórakozást és az élményeket, mint a tárgyi javakat. A Charles Schwab elemzője, Jeffrey Kleintop arra figyelmeztet, hogy a jelek arra utalnak, hogy a szolgáltatói szektorban is lassulást látunk. Ez azért fontos, mert az USA-ban tízszer annyi munkahely van a szolgáltatásokban, mint a feldolgozóiparban, tehát ha a szolgáltatói szektorban a kereslet lassulásának a jeleit látjuk, akkor gyengülő munkaerőpiaccal szembesülhetünk, ami aztán átgyűrűzhet a kiskereskedelembe, az építőiparba és sok más területre.  

Címlapfotó: Shutterstock

További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.