Az ukrán háború arra készteti az országokat, hogy az atomenergia felé forduljanak, ezzel csökkentve az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól való függőségüket. De ehelyett csupán új függőséget kapnak a nyakukba. Amiből az oroszok prifitálnak. De nagyon.
A Makronóm Intézet elemzőjének írása.
A Nukleáris Világszövetség (WNA) közzétett egy jelentést, amely 2030-ig az atomreaktorokban használt urán iránti globális kereslet jelentős növekedését prognosztizálja – jelentette a brit Reutersre hivatkozva a bne IntelliNews. A berlini központú hírportál
2030-ra a reaktorokban használt urán keresletének 28 százalékos növekedését jelzi előre, 2040-re pedig közel megduplázódását prognosztizálja,
mivel a kormányok világszerte bővítik az atomenergia-kapacitást a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére irányuló célok elérése érdekében.
A globális felmelegedés és a megújuló energiaforrásokra való átállás kombinációja, valamint az ukrajnai háború is hozzájárult az atomenergia iránti megújult érdeklődéshez, mivel számos nemzet az orosz energiaellátás alternatíváit keresi. Az urán azonban gyorsan az „új földgázzá” válik – állapította meg a bne IntelliNews –, mivel az orosz állami tulajdonú Roszatom uralja a nukleáris üzemanyag-üzletágat, és a globális felhasználás mintegy felét biztosítja.
Míg jó néhány ország, köztük Kazahsztán, Üzbegisztán és Niger nyers uránt bányászik, Oroszország nemcsak felszínre hozza ezt az értékes ércet, hanem világelső az urán feldolgozásában is. Az oroszok égethető 235-ös uránizotópot, más néven „sárga tortát” állítanak elő belőle. Ez új energiafüggőséget biztosít Oroszországtól, amelynek révén megerősítheti vezető helyét a világpiacon, hogy helyettesítse a halványuló földgázüzletágát.
Oroszország nukleáris exportja fellendülőben van, és mivel a legmodernebb atomerőművek (NPP-k) építéséhez is kínál finanszírozást, a feltörekvő piaci országok sietve jelentkeznek az orosz atomerőmű-építési projektekre.
Jelenleg világszerte mintegy 40 projekt épül, vagy tárgyalnak róla. Az Egyesült Államok is rászorul az orosz uránra
Az atomerőművekkel kapcsolatos üzleteket általában 60 éves szolgáltatási és üzemanyag-ellátási szerződésekkel kötik meg, így a Kreml is profitál ezen létesítmények eladásából, ezek ugyanis új energiafüggőséget teremtenek.
Az ilyen szerződések ugyanis politikailag Oroszországhoz köti a vásárlókat. Az afrikai államok, különösen Dél-Afrika, különösen érdekeltek.
A fejlett világ is elismeri, hogy nukleáris üzemanyag tekintetében továbbra is Oroszországtól függ. Az Egyesült Államok a múlt héten közölte, hogy az idei év első hat hónapjában az orosz urán importja megduplázódott. Washingtont a saját értékelése szerint legalább öt év választja el attól, hogy teljesen megszüntesse az orosz uránbehozatalt.
Franciaországot is megfosztották egyik fő uránforrásától, amelyet az egyik legnagyobb termelő, Niger szállított. A június 26-i nigériai puccsot követően a kapcsolatok megromlottak, és az Orano francia cég ideiglenesen felfüggesztette a nigeri bányászatot. Még ha folytatódnak is a szállítások, a junta bejelentette, hogy emeli az árakat, mivel Franciaország volt a fő vásárló, így ő diktálta az árat, és csak 0,80 eurót fizetett kilogrammonként a nyers uránért. A katonai hatalom közölte, hogy a nemzetközi piaci árral megegyező, 200 eurós kilogrammonkénti árat kér az uránért.
Oroszország már most is aktívan használja az uránt külpolitikai eszközként, és kiterjeszti a szállítást a „barátainak”. Idén júniusban 2019 óta először küldött uránszállítmányt Indiába a helyi atomerőmű (NPP) ellátására. Az indiai kereskedelmi és ipari minisztérium adataiból kiderül, hogy a szállítmány értéke 13,5 millió dollár volt, és jelentős mennyiségű, 118 tonna uránt tartalmazott. Oroszország utoljára 2019-ben szállított uránt Indiába, akkor 1770 tonnányit exportáltak, az egész évre vetítve 101,6 millió dollár értékben.
A WNA jelentése hangsúlyozta, hogy a növekvő kereslet kielégítése érdekében
a tervezett és leendő uránbányák fejlesztésére, valamint a kínálat növelésére van szükség. A globális urántermelés 2016 és 2020 között 25 százalékkal csökkent, de az előző évben enyhe fellendülés volt tapasztalható,
49 355 tonnát hoztak ekkor felszínre – írta a Reuters.
A 2011-es fukusimai atomkatasztrófát követően több ország bezárta az atomreaktorait. A globális nukleáris kapacitás azonban 2023 júniusában 437 erőművi blokkból származó 391 gigawatt villamos energia (GWe) volt. További 64 GWe erőmű-kapacitás volt építés alatt. A jelentés előrejelzése szerint
2030-ra a nukleáris teljesítmény 14 százalékkal nő, 2040-re eléri a 686 GWe-t, elsősorban a kínai és indiai új reaktorok, valamint a meglévő erőművek élettartamának meghosszabbítása miatt.
Néhány ország – köztük Kanada, Franciaország, Japán, Oroszország, Ukrajna és az Egyesült Államok – lehetővé teszi, hogy a meglévő erőművek akár 60-80 évig is üzemelhessenek. Emellett egyre nagyobb lendületet kapnak a kis, moduláris reaktorok, amelyekről köztudott, hogy költséghatékonyabbak és könnyebben megépíthetők.
Az előrejelzések szerint az atomenergiához szükséges urán iránti kereslet 2030-ra eléri a 83 840 tonnát, 2040-re pedig a 130 ezret.
Annak ellenére, hogy az urán ára az elmúlt három évben megduplázódott, még mindig jelentősen elmarad a 2007-es 140 dolláros fontonkénti csúcsértéktől.
Jelenleg az uránt fontonként 60,75 dolláron jegyzik, ami a Reuters által idézett UxC piackutató cég szerint 56,25 dollárról való, közelmúltbeli emelkedést tükröz.
Címlapfotó:123rf.com
Rendhagyó kémia órát tartott a sajtó képviselőinek a Mol a százhalombattai finomítójában. Bemutatták, hogy milyen lépéseket tett azért, hogy az orosz mellett más kőolajfajtákból is képes legyen üzemanyagot gyártani. Elárulták, mi a különbség az egyes kőolajfajták között, és milyen kockázatokkal jár a különböző nyersanyagok felhasználása.
Kína zöldenergia-robbanása megtorpan, mert a hálózat nem tudja elnyelni a rengeteg megtermelt áramot, ami így kárba vész. Ezért atomerőművekkel és egy tibeti vízerőművel turbózzák fel a rendszert, hogy kordában tartsák az időjárás szeszélyeit!
Egyszerre növeli a gyártókapacitását az Airbus a világ két legnagyobb repülőgéppiacán – az Egyesült Államokban és Kínábana, hogy rezilienciát építsen a világpolitikai kockázatokkal szemben, és megerősítse az ellátásiláncait.
Egy jelentés szerint sikerült végre megelőzni, na nem a kőolajat vagy a gázt, de legalább a szenet.
A volt köztársasági elnök szerint a fosszilis energiahordozókról való leválás nem fog sikerülni atomenergia felhasználása nélkül.
Hiába a nemzetközi nyomás, Magyarország felgyorsítja a paksi bővítést – mondta Bécsben Szijjártó Péter.
Deák Dániel is reagált a Magyar Péter által kihirdetett jelöltállítási folyamatra.
Ez lenne a befogadás és az egyenlőként kezelés? Az volna a keresztényi bánásmód, ha felebarátainkat döngöljük tovább befelé az áldozatszerepbe? Francesca Rivafinoli írása.
