Kiszivárgott: hamarosan erősebb lehet Kína tengeri flottája, mint az Egyesült Államoké

A haditengerészet minden tengerparti ország védelmének a gerincét képezi a modern hadviselésben, mivel az óceánokon való mozgékonyság kulcskérdés, mind a kereskedelem, mind a védelem szempontjából. Ha megnézzük az amerikai haditengerészet flottáját, láthatjuk, hogy a világ élvonalába tartozik az atommeghajtású repülőgép-hordozóknak köszönhetően, amelyek kvázi mozgó repülőterekként funkcionálnak. Ez a fajta flotta lehetővé teszi, hogy nagyon rövid idő alatt a világ bármely pontján bármilyen veszélyt kezelni tudjon. 

Kína ezt próbálja lemásolni és bár a hidegháború idején és Mao vezetése alatt erre nem volt képes, végül elérte a célját, köszönhetően a Teng Hsziao-ping által az 1980-as években megálmodott „kínai típusú szocializmusnak” és a „szocialista piacgazdaságnak”, mivel így a gazdaság már összhangba került Peking ambícióival. 

A gazdaság megnyitását követően Kína dollármilliárdokat vonzott befektetések képében, lehetővé téve, hogy az ország a globális ellátási lánc egyik pillérévé váljon. Ez segítette abban, hogy közel monopolhelyzetbe kerüljön a globális piac bizonyos szegmenseiben. Az egész nyugati világ, beleértve az Egyesült Államokat is, nem vette figyelembe az ázsiai nagyhatalom katonai potenciálját, mivel az olcsó, de annál fonotsabb áruk beáramlása miatt túlzottan függővé váltak Kínától. 

De a koronavírus-világjárvány óta minden megváltozott. Kína, illetve a Nyugat kapcsolata a pandémia és az ázsiai nagyhatalom Oroszországnak a háborúban nyújtott titkos segítségnyújtása miatt megromlott. Eközben Kína Tajvannal kapcsolatos szándékai is egyértelművé váltak. 

Ezt követően különböző jelentések láttak napvilágot Kína Népi Felszabadító Hadseregének és Haditengerészetének rövid, illetve hosszú távú háborúkra való képességéről.  

Nemrég a The War Zone online blog szerint egy amerikai haditengerészeti tájékoztató prezentációjának egy része bukkant fel az interneten. A prezentáció a „PLAN vs. USN Naval Force Laydown” címet viselte, és úgy tűnt, hogy „nem titkosított” jelzéssel látták el.  

Amerika erőssége: a nukleáris meghajtású repülőgép-hordozók Forrás: Shutterstock 

Kína 2015 és 2020 között megelőzte az Egyesült Államokat a flottájában lévő hajók számát tekintve, és a két haditengerészet közötti különbség rohamosan növekszik. A Pentagon által az amerikai kongresszusnak benyújtott, a kínai katonai és biztonsági fejlesztésekről szóló éves jelentés szerint a távol-keleti haditengerészetnek 350 hadihajója van, szemben az amerikai haditengerészettel, ahol ez a szám 293. 

Az elkövetkező években ez a különbség drámaian megnő, bár mindkét haditengerészet növeli a flottáját 2035-ig.  

A Fox News szerint a távol-keleti hajógyárak kapacitása körülbelül 23,2 millió tonna, míg az Egyesült Államoké kevesebb mint 100 ezer, így a kínai hajóépítési kapacitás – ahogy az a kiszivárgott dokumentumban is olvasható – több mint 232-szer nagyobb, mint az USA-é. 

A dia egy másik része kiszámítja, hogy az egyes országok hajógyárainak hány százaléka a haditengerészeti termelés. Ez Kínában a hajóépítési bevétel nagyjából 70 százaléka, míg Amerikában körülbelül 95. 

Az ázsiai nagyhatalomnak jelentős a haditengerészeti állománya, jó néhány rombolóval, korvettel, ágyúnaszáddal és fregattal, de az amerikaihoz képest Kína a repülőgép-hordozók számát tekintve lemaradásban van; nem véletlen, hogy ezek építésével próbálnak felzárkózni: már két ilyet építettek, a harmadik pedig folyamatban van.  

Kína 2021-ben legalább 28 hadihajó hadrendbe állítását tervezte, míg az amerikai haditengerészet abban az évben csupán hetet. Ha a távol-keletiek ezt a jelenlegi ütemben folytatják, 2030-ra 425 hadihajójuk lehet. 

Kína a tengeren is próbálja megtörni az amerikai hegemóniát Forrás: Shutterstock 

Másrészt az Egyesült Államok igyekszik csökkenteni a flottája méretét, mert egy nagyobb flotta fenntartása nagy logisztikai hálózatot igényel a javításhoz. Ennek eredményeképpen úgy próbálnak megbirkózni a kihívásokkal, hogy növelik a szükséges és teljes körű felújítás nélkül karbantartható hajóik számát. 

A kínai hajóépítéssel többnyire a China Shipbuilding Industry Co., Ltd. (CSIC) foglalkozik, amely egy államilag támogatott hajóépítő vállalat. A CSIC polgári, például teher-, olajszállító tartályhajókat, valamint tengeralattjárókat, kísérőhajókat, torpedókat és egyéb fegyverzetet épít, valamint tengeri fúrásokat is végez. Ez a cég az ázsiai nagyhatalom tíz legnagyobb katonai vállalkozásának az egyike, amely a kínai haditengerészet kulcsfontosságú felszereléseinek több mint 80 százalékának kutatásához és fejlesztéséhez járul hozzá. 

A CSIC több mint 150 ezer embert foglalkoztat, köztük az ország tudományos és technológiai elitjét, emellett körülbelül 40 ezer mérnököt. Hat nemzeti kutatási és fejlesztési központja és kilenc nemzeti szintű laboratóriuma van, nem mellesleg évi 15 millió tonnás a hajóépítési kapacitása. Ezenfelül több mint 60 nemzetnek ad el cseppfolyósított földgázt és földgázhordozókat. 

A Dalian Shipbuilding Industry leányvállalata javította Kína első repülőgép-hordozóját, a Liaoningot, amelyet Ukrajnától vásároltak. Egyes piaci megfigyelők szerint a CSIC az ország második saját gyártású repülőgép-hordozójának a megépítését tervezi, ezáltal hozzájárulva Kína tengeri fejlődéséhez. 

2020-ban Mark Esper védelmi miniszter is erre célzott, amikor azt mondta, hogy bár Kína gyorsan növeli flottájának méretét, a hajók és a repülőgépek száma nem annyira számít. Sokkal fontosabb az azokat üzemeltetők képzettsége és készségei, a taktika, valamint az alkalmazásuk módját meghatározó koncepciók. 

Összességében a hidegháború 2.0 kontextusában érdemes lesz figyelni, hogy a technológiai versengés, hogyan terjed át a haditengerészet területére. Vajon Kína képes lesz letaszítani a trónról az amerikai haditengerészetet? 

Címlapfotó: 123rf.com

További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.